Művelődéstörténeti időutazáson vehettek részt azok, akik csütörtökön este ellátogattak a kolozsvári Bulgakov kávézóba, a Tokos Zenekar népzenei estjére.
2017. január 15., 16:532017. január 15., 16:53
A fedett teraszt zsúfolásig megtöltő közönséget Kelemen László népzenész, zeneszerző, a Hagyományok Házának főigazgatója kalauzolta végig a magyar történelmen, így mutatva rá az erdélyi és magyarországi népzenei, cigányzenei előadásmódok közötti különbségekre. Mondandóját a Magyar Állami Népi Együttes zenészei, Pál István „Szalonna\" és Ürmös Sándor, illetve helyi zenészek segítségével illusztrálta.
A népzenei „mese\" kiindulópontja a török hódoltság kora volt, mikor Magyarország keleti része, az Erdélyi Nagyfejedelemség, illetve a Habsburg-uralom alá került nyugati rész a zene fejlődése szempontjából is elszakadt egymástól. „A két országrész teljesen más kulturális útra tévedt\" - fogalmazott az előadó. Míg Nyugaton újabbnál-újabb zenei divatok honosultak meg, Erdélyben fennmaradt a taljánok által behozott reneszánsz stílus, melyet zsidó és cigány vándorzenészek terjesztettek. Ez képezi az Erdély-szerte közös, folytonos zenei hagyomány alapját, melyet minden nemzetiség magáénak vall, a Mezőségen a románok ugyanúgy elfogadják, mint a magyarok, hívta fel a figyelmet az előadó.
Míg Nyugaton a bécsi vonósnégyes kultúra és a cimbalom terjedésével megszületett a verbunkos zene, Erdélyben a középkori nemesi táncokból kialakult magyar táncok virágoztak, a ritka magyar, a sűrű magyar és a lassú magyar. „Ez a zenei folytonosság 1848-ig a nemzeti öntudat ébredéséig tartott, amikor megszületett a nemzeti tánc iránti igény, melyet a budapesti táncmesterek a szatmári csárdásban találtak meg\" – mondta a népzenész. Így terjedt el Kárpát-medence-szerte a csárdás, majd a kiegyezés korában a magyar nóta.
Ekkor már az erdélyi hagyományt sem hagyta érintetlenül a beáramló új zenei divat, s mivel a cigányzenészeknek nem volt kottájuk, a korábbi dallamokat „igazították rá\" a csárdásra, majd a folklór elkezdett a magyar nóta felé „szűkülni\". Kelemen László szerint Erdélyben – ahol az újítás nagyobb ellenállásba ütközött - „saját képükre formálják\" a bejövő zenét. Ez később a média hatására egységesül, művészetellenes vonásokat vesz fel – eltűnnek a díszítések -, hogy aztán a negatív folyamatnak a táncházmozgalom megjelenése vessen véget. „Ezek voltunk mi, akik úgy gondoltuk, hogy ez a zenei hagyományt át kell adni a következő nemzedéknek\" - zárta előadását Kelemen László, közös muzsikálásra, táncolásra invitálva közönséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!