Kredencek, férfi- és női viseletek is helyet kaptak a szamosardói tájházban
Fotó: Nagy Gellért
Szamosardó hagyományos népi építészetét és a térségre jellemző paraszti életmódot idéző tájházat avatnak augusztus 24-én a Szamos völgyében fekvő településen. A Máramaros „legmagyarabb falujának” szívében berendezett értékmentő kiállítóhelyről, valamint a helyi kulturális örökség megőrzésének fontosságáról Vicsai János, a szamosardói iskola nyugalmazott igazgatója, a tájház létrehozásának kezdeményezője beszélt a Krónikának.
2025. augusztus 18., 07:572025. augusztus 18., 07:57
2025. augusztus 19., 08:362025. augusztus 19., 08:36
A tájegység népi kultúráját bemutató tájházat avatnak augusztus 24-én Szamosardón. A református műemlék templom udvarán kialakított kiállítóhely az „érték, hagyomány, közösség” hármas jegyében mutatja be Máramaros „legmagyarabb” településének múltját és életmódját a fiatalabb nemzedéknek. Vicsai János, a helyi iskola nyugalmazott igazgatója, öt évtizeden át a faluban tanító pedagógus, valamint a tájház létrehozásának egyik kezdeményezője a Krónikának elmondta, régi álmuk vált valóra, hogy sikerült megőrizni és bemutathatóvá tenni azt az életformát, amely évszázadokon át jellemezte a térséget.
Vicsai János Ezüstgyopár-díjjal kitüntetett, nyugalmazott pedagógus, iskolaigazgató
Fotó: képernyőmentés / RMDSZ Nagybánya / Facebook
Mint mondta, a tájház épülete a szomszédos Égerhátról származik, mivel Szamosardón már nem maradt olyan ház, amely hitelesen idézte volna fel a falura jellemző építészeti stílust. „Felmerült a lehetőség, hogy pályázati forrásból vásároljunk egy házat, ahol kialakíthatjuk a tájházat. Egy lakossági fórumon vetődött fel, hogy Égerháton áll egy épület – Molnár Mihály háza –, amelyet az örökös le akart bontani. Megvásároltuk a megyei RMDSZ támogatásával, önkormányzati segítséggel lebontottuk, majd eredeti formájában újjáépítettük a papi lak udvarán.
Ennek apropóján egy emléktáblát is elhelyezünk, jelezve, hogy a településen immár 230 éves az oktatás” – hangsúlyozta a faluban 52 évet oktató, Ezüstgyopár-díjjal kitüntetett nyugalmazott igazgató.
Szamosardó, a „legmagyarabb település” Máramaros megyében
Fotó: Wikipédia / Nagy Gellért
Vicsai János elmondta, a kiállítás alapját azok az 1981-ben összegyűjtött tárgyak és dokumentumok képezik, amelyeket a fokozatos átépítések miatt dobozokban, az iskola bentlakásának egyik szobájában tároltak. Rámutatott, a tájház két helyiségből áll: egy konyhából és egy úgynevezett „tiszta szobából”.
A kiállítás része továbbá egy esztováta (szövőszék), kredencek, guzsaly, mezőgazdasági eszközök, valamint egy „iskolasarok”, ahol Vicsai György néprajzi kutatásainak anyagai, fotóalbumok és népviseletbe öltöztetett bábuk kapnak helyet. Emellett dokumentumokat is bemutatnak, köztük a falu első írásos említését, illetve a helyi RMDSZ irattárát, amelyet az egyik kredencben helyeznek el.
Szamosardóban jelentős kendertermesztés folyt, így az ehhez kapcsolódó eszközök bemutatása is tervben van.
„Folyamatosan gyűjtjük az anyagokat, időről időre előkerül egy-egy tárgy, amely a padláson vagy a pincében porosodik, és már senki sem használja. Így került a tájházba a szövőszék is, a kredenc, a vetett ágy és sok más értékes darab” – tette hozzá a nyugalmazott igazgató. Hozzátette, bizakodásra ad okot, hogy a szamosardóiak is szívügyüknek tekintik a tájház ügyét. Sokan érdeklődnek az építkezés állása felől, és várják, mikor nyitja meg kapuit a kiállítótér a nagyközönség előtt.
Népviseletbe öltözött fiatalok
Fotó: Pintér Zsolt / Facebook
A szórványnak minősülő Máramaros megyében Szamosardó „magyar szigetnek” számít, a legutóbbi népszámláláson a falu 854 lakosának 93 százaléka vallotta magát magyarnak.
„A faluban élő románok is beszélik a magyar nyelvet. Érdekesség, hogy az ortodoxok egy régi fatemplom mellé egy új templomot építettek a falu központjában, melynek építését a helyi magyarok is támogatták, például a harang felszentelésénél egy magyar ember húzta meg a harangot mint a legnagyobb adományozó” – mutatott rá a helyi viszonyokra Vicsai János.
Arról is beszélt, hogy a településen az oktatás is nagy múltra tekint vissza, egyházi jegyzőkönyvek szerint már a 18. században folyt a diákok nevelése.
„Iskolánk a kétezres évek elején felvette Kós Károly nevét, ma a tanintézetben nyolcadik osztályig tanulnak a diákok, a szamosardói gyerekek mellett ide járnak környező falvakból – Égerhát, Bősháza vagy Benedekfalva – is a diákok, ahol megszűnt a magyar oktatás” – mondta az iskola volt vezetője. Megjegyezte, a településen több évtizedes múltra tekint vissza a néptánccsoport is, de a minden ősszel megrendezett szüreti mulatság – melyre a Szamosardóról elszármazottak is hazatérnek, valamint a szilveszteri óévbúcsúztató és újévköszöntő hagyományoknak is identitásőrző szerepük van.
A szüreti mulatságokra a faluból elszármazottak is rendszerint hazatérnek
Fotó: Pintér Zsolt / Facebook
Arra a kérdésünkre, hogy mi jelenti számukra a legnagyobb kihívást a szórványban, Vicsai János elmondta, a közösség egyik legnagyobb nehézsége a gyereklétszám csökkenése és a fiatalok elvándorlása.
Ez a folyamat hosszú távon veszélyezteti a közösség jövőjét, de bizakodásra ad okot, hogy egyre több olyan család van, ahol három gyerek is születik” – mondta a nyugalmazott pedagógus.
Mint fogalmazott, a szórványmagyarság megmaradásának kulcsa a fiatalok vállalkozói kedvének a fellendítése lehetne, különösen a mezőgazdaság terén, ahol a hagyományos szőlőtermesztés újjáélesztése és fejlesztése lehet egy út a jövő felé.
és hogy a hagyományokat, nyelvet, kultúrát továbbadják a következő generációnak. Ez nemcsak a szórványban, hanem Erdély-szerte egyre több helyen jelent nagy kihívást” – mutatott rá Vicsai János.
Tájház mutatja be a népi kultúrát Szamosardón
Fotó: Pintér Zsolt / Facebook
Fotó: Nagy Gellért
Fotó: Nagy Gellért
Fotó: Nagy Gellért
Kétnyelvű helységnévtáblákat helyeztek a Máramaros megyei Szamosardó határába – közölte az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Az aradi önkormányzat elküldte a Krónika számára a kiszáradt zöldtetős buszmegálló ügyében rendelt laboratóriumi vizsgálatról készült jelentést, és e szerint helyes volt a kivitelező cég gyanúja: gyomirtóval kevert vegyszer miatt száradt ki a varjúháj.
A Hargita megyei önkormányzat javaslata szerint a sóbánya hiányában a parajdi wellness-központnak kell a helyi szállásadókkal együttműködve a turizmus élére állni, ezért belépőjegyek vásárlásával támogatja a létesítményt.
Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.
Egy szatmárnémeti iskola egyik termében repedés keletkezett a falon, egy másik épületről pedig téglák hullottak le a szerda reggeli földrengés nyomán – közölte a Szatmár megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás