
Fotó: Pixabay.com
Először jelent meg magyar nyelven Steven Pinker kognitív pszichológus világhírű könyve az emberi erőszak visszaszorulásáról. A Harvard Egyetem professzora az MTI-nek hangsúlyozta, az emberi lét sokkal békésebb és jobb lett az elmúlt évszázadokban, de ahhoz, hogy ez tovább is így folytatódjon, élni kell a felvilágosodás racionalitásba és tudományba vetett meggyőződésével.
2018. szeptember 01., 15:482018. szeptember 01., 15:48
Az erőszak alkonya című, angolul eredetileg 2011-ben megjelent, több mint 800 oldalas ismeretterjesztő munkában Steven Pinker rengeteg statisztika és történelmi adat segítségével érvel amellett, hogy az emberi erőszak (háborúk, gyilkosságok, népirtások; kisebbségekkel, nőkkel és gyerekekkel szemben tanúsított agresszió) mértéke az emberiség növekvő lélekszámához arányosítva folyamatosan visszaszorult az elmúlt évszázadok során, napjainkban pedig a történelem legbékésebb korszakát éljük, de még a véres 20. század is eltörpül az erőszak és háborúk tekintetében a korábbi korokkal szemben.
A szerző, aki 2003 óta a Harvard Egyetem pszichológia professzora, Az erőszak alkonyában sorra veszi az erőszak és az erőszakmentesség lélektani és neurobiológiai tényezőit.
Végül Pinker négy nagy történelmi erőt azonosít, amelyek szerinte az emberiségben fellelhető veleszületett békés motivációkat erősítik, fokozatosan visszaszorítva az agressziót és erőszakot. Az első az erő törvényes monopóliumára épülő állam és bíróság, a hobbes-i Leviatán. A második a kereskedelem, amely pozitív összegű játszmaként minden résztvevő felet érdekeltté tesz az együttműködésben. Pinker harmadikként a kozmopolitanizmus erőit jelöli meg, amelyek hatására az emberek egyre inkább hajlamosak az idegenekkel szemben tanúsított együttérzésre. A negyedik történelmi erő könyve szerint a „józan ész mozgólépcsője”, vagyis hogy az emberek a tudásra és racionalitásra támaszkodva mindinkább ráébrednek az erőszak elkerülhetőségére, hiábavalóságára.
– nyilatkozta az MTI-nek Steven Pinker, aki szerint a hozzáférés mindezekhez mérhető, és növekedett is az idők során, van, ami csak az elmúlt 70 évben, van, ami évszázadok alatt. Ugyanakkor figyelmeztet arra is: bár létezik progresszió a történelemben, de ez nem jelenti azt, hogy a külső körülmények jobbá válása mindenhol és mindenkivel egyszerre történne.
„Az csoda lenne. Ráadásul mindez nem történik automatikusan sem, hanem az emberi lét körülményeinek javítását célzó erőfeszítések eredménye” – tette hozzá a kanadai születésű pszichológus, aki 2003 óta a Harvard Egyetem professzora, és evolúciós pszichológiával, valamint az elme komputációs elméletével foglalkozik, fő kutatási területe a pszicholingvisztika és a tudat.
Az MTI kérdésére, hogy amennyiben a statisztikából egyértelműen kiolvasható az erőszak visszaszorulása, miért nem kedveli az értelmiségi közeg az általánosan jobbá, békésebbé váló világ gondolatát, a szerző úgy válaszolt: sok értelmiségi matematikai analfabéta, szívesebben bízik az egyes speciális esetekről megőrzött emlékein alapuló megérzéseiben, mintsem a rendszerezett adatokban.
„Amíg a rossz dolgok száma nem csökkent nullára, mindig lesz elég anyag a hírek megtöltésére, amelyek ritkán tudósítanak olyan országokról, ahol unalmas békében élnek. A szubjektív benyomások ezért félrevezetőek. És van még két másik ok is: az emberek sokkal több figyelmet szentelnek a negatív eseményeknek, mint a pozitívoknak. Az értelmiség ráadásul gyakran a társadalom olyan más intézményeivel szemben határozza meg magát, mint a kormányzat, a tudományos vagy az üzleti világ. A haladás tényének beismerése egyet jelentene azzal, hogy igazat adnak a riválisoknak” – fogalmazott Steven Pinker.
Úgy véli, ma sok helyütt nem érvényesülnek a felvilágosodás értékei, számos kritika éri a felvilágosodás vívmányait, de ha az emberiség él a meggyőződéssel, hogy az emberi értelem és a tudomány igenis képes jobbá tenni az életünket, a világ továbbra is fokozatosan jobb hely lehet. Erről szól legújabb, Enlightenment Now: The Case for Reason, Science, Humanism, and Progress című könyve, amely elmondása szerint jövő áprilisban magyar nyelven is meg fog jelenni.
Steven Pinker az írásban adott interjúban kitért arra is, hogy a mostanában gyakran tapasztalható felvilágosodás-ellenességnek is megvannak a maga gyökerei az emberi természetben, ugyanis mind ösztönösen hajlamosak vagyunk a tribalizmusra, a tekintélyelvűségre, a puritanizmusra és arra, hogy a tények helyett történetek, anekdoták alapján ítélkezzünk.
Az erőszak alkonya a Typotex Kiadó gondozásában jelent meg magyar nyelven.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!