
Fotó: Biró István
2012. március 29., 09:392012. március 29., 09:39
Az Erdélyi Híradó Kiadó és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy gondozásában tavaly jelent meg legszebb novelláit összegyűjtő A feltámadás elmarad című kötete. A könyv kolozsvári ismertetőjén a megromlott egészségi állapotú író – akinek 84. születésnapját ünnepelték – meghatóan búcsúzott el az egybegyűltektől: „Végtelenül boldog vagyok, hogy itt, Kolozsváron köszönhetek el az olvasóktól, ha elköszönök. Ezt még nem tudhatom. Azt kívánom, hogy szeressék nagyon az irodalmat, még akkor is, ha manapság már kezd kimenni a divatból, hiszen ez az egyetlen, ami megtart minket ezen a földön a nemzeti mivoltunkban.”
Fodor Sándor 1927. december 7-én született Csíksomlyón, a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát román–német szakon. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1956-tól 1989-es nyugdíjba vonulásáig a Napsugár című gyermeklap belső munkatársa, 1990 és 1991 között a Keresztény Szó felelős szerkesztője volt. 1954-ben látott napvilágot első kötete, az elbeszéléseket és karcolatokat tartalmazó Fehérfenyő, majd sorra jelentek meg elbeszéléskötetei, regényei, kisregényei, műfordításai. Igazi áttörést a Csipike meseregény-sorozat jelentette írói pályafutásában.
A Csipike-tetralógiát a kortárs kritika a világirodalom olyan filozófiai mélységű művei mellé sorolta, mint az Alice Csodaországban és A kis herceg. A négyrészes regényfolyam első kötete Csipike, a gonosz törpe címmel jelent meg 1966-ban. A történetekből Csipike, az óriás törpe címmel magyar bábfilm is készült.
A sorozat regényeit román, orosz, litván és német nyelvre fordították le. Műfordítóként a román irodalom nagyjait, Caragialét, Sadoveanut, valamint német írók alkotásait ültette át magyarra. Főbb művei: Gyöngyvirágos puszta (elbeszélések, 1955), Jóska meg a sóska (karcolatok, 1962), Önarckép (kisregény, 1964), Csipike, a boldog óriás (mese, 1970), Nehézvíz (kisregény, 1971), Tűzoltózenekar (válogatott elbeszélések, 1983), A megálmodott ház (válogatott novellák, 1996), Hány nyelven szól az ördög? (publicisztika, 2002), Sündisznóállás (emlékirat, 2002), Mit gondol az öreg pisztráng? (válogatott novellák, 2003), Kortársuk voltam – kortársaim voltak (2003), Mária lábától a sündisznóállásig (fejezetek egy önéletrajzi regényből, 2005).
Az író 1982-ben megkapta a Román Írószövetség nagydíját. Magyarországon 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki. n hírösszefoglaló
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.