Fotó: Biró István
2012. március 29., 09:392012. március 29., 09:39
Az Erdélyi Híradó Kiadó és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy gondozásában tavaly jelent meg legszebb novelláit összegyűjtő A feltámadás elmarad című kötete. A könyv kolozsvári ismertetőjén a megromlott egészségi állapotú író – akinek 84. születésnapját ünnepelték – meghatóan búcsúzott el az egybegyűltektől: „Végtelenül boldog vagyok, hogy itt, Kolozsváron köszönhetek el az olvasóktól, ha elköszönök. Ezt még nem tudhatom. Azt kívánom, hogy szeressék nagyon az irodalmat, még akkor is, ha manapság már kezd kimenni a divatból, hiszen ez az egyetlen, ami megtart minket ezen a földön a nemzeti mivoltunkban.”
Fodor Sándor 1927. december 7-én született Csíksomlyón, a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát román–német szakon. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1956-tól 1989-es nyugdíjba vonulásáig a Napsugár című gyermeklap belső munkatársa, 1990 és 1991 között a Keresztény Szó felelős szerkesztője volt. 1954-ben látott napvilágot első kötete, az elbeszéléseket és karcolatokat tartalmazó Fehérfenyő, majd sorra jelentek meg elbeszéléskötetei, regényei, kisregényei, műfordításai. Igazi áttörést a Csipike meseregény-sorozat jelentette írói pályafutásában.
A Csipike-tetralógiát a kortárs kritika a világirodalom olyan filozófiai mélységű művei mellé sorolta, mint az Alice Csodaországban és A kis herceg. A négyrészes regényfolyam első kötete Csipike, a gonosz törpe címmel jelent meg 1966-ban. A történetekből Csipike, az óriás törpe címmel magyar bábfilm is készült.
A sorozat regényeit román, orosz, litván és német nyelvre fordították le. Műfordítóként a román irodalom nagyjait, Caragialét, Sadoveanut, valamint német írók alkotásait ültette át magyarra. Főbb művei: Gyöngyvirágos puszta (elbeszélések, 1955), Jóska meg a sóska (karcolatok, 1962), Önarckép (kisregény, 1964), Csipike, a boldog óriás (mese, 1970), Nehézvíz (kisregény, 1971), Tűzoltózenekar (válogatott elbeszélések, 1983), A megálmodott ház (válogatott novellák, 1996), Hány nyelven szól az ördög? (publicisztika, 2002), Sündisznóállás (emlékirat, 2002), Mit gondol az öreg pisztráng? (válogatott novellák, 2003), Kortársuk voltam – kortársaim voltak (2003), Mária lábától a sündisznóállásig (fejezetek egy önéletrajzi regényből, 2005).
Az író 1982-ben megkapta a Román Írószövetség nagydíját. Magyarországon 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki. n hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok