
Nívós zenei kínálat is várja a magyar kultúrát kedvelő közönséget a Liszt Intézetnek köszönhetően Bukarestben és más román városokban is
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Nagyon erős a magyar kulturális jelenlét a román fővárosban, de a Liszt Intézet Bukarest Kulturális Központ olyan román városokba – Brăila, Tulcea, Galac, Szörényvár – is elviszi eseményeit, ahol a közönség számára kuriózumnak számít a magyar kultúra – mondta el a Krónika megkeresésére Kósa András László, az intézet vezetője. Mint kifejtette, októberben és novemberben is gazdag kínálat várta és várja a bukaresti közönséget: a zene-, színház-, film- és vizuális művészetek kedvelőit is megszólítják.
2025. október 30., 08:002025. október 30., 08:00
Nemcsak a román fővárosban népszerűsíti, de más román többségű városokba is elviszi a magyar kultúrát a Liszt Intézet Bukarest Kulturális Központ. Kósa András László, a szerteágazó tevékenységet folytató intézet vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, a magyar zene-, film-, színház- és vizuális művészetet is megismerheti a főváros közönsége, hiszen rendszeresen bemutatkoznak az intézet eseményei Bukarestben.
Kósa András László: „gyakorlatilag ma már nincsenek olyan képzőművészeti fesztiválok Bukarestben, amelynek ne lenne része, szereplője a Liszt Intézet”
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A májusi Magyar Zene Fesztiválja, a szeptember végi-október eleji Bukfeszt – Bukaresti Magyar Színházi Fesztivál (az Országos Színházi Fesztiválra (FNT) meghívott produkciók mellett ez olyan lehetőség, ahol az erdélyi magyar színházak előadásait láthatja a román főváros közönsége). Szintén jelentős szemle az október eleji Jazznapok és a novemberi filmhét – itt magyar alkotásokat láthat a mozikedvelő közönség. De most a képzőművészeti kínálatunkat emelem ki:
Mint sorolta, októberben Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegtek a román fővárosban:
de a Robert Capa és magyar mesterek című tárlatot is megnyitották, amely a Bukaresti Fotófesztivál programjába illeszkedik.
A magyarok bukaresti letelepedéséről is hallgathattak előadást az érdeklődők
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
„A kortárs képzőművészeti szalon keretében – amit a Román Képzőművészeti Szövetség (UAP) szervez – nyílt meg a Barcsay Jenő és Gottfried Bammes (1920–2007) a 20. századi művészeti anatómiaoktatás két meghatározó alakja előtt tisztelgő kiállítás.
Hozzátette, ez a tárlat két nagy fesztiválnak is része: a kortárs képzőművészeti szalonnak, illetve a Bucharest Graphic Days nagyszabású grafikai fesztiválnak is, ami november 1-jétől november 30-ig tart.
Kósa András László, a bukaresti Liszt Intézet vezetője és Bessenyei Gedő István, a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) elnöke a Bukfeszten
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
„Október 23-án ugyancsak a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel közösen nyílt egy nagy grafikai kiállításunk, amelynek keretében a legjelentősebb élő magyar grafikusok, mint Maurer Dóra, Orosz István, stb. képei mellett a teljesen fiatal generáció is képviselteti magát, akik most végeznek, vagy nemrég végeztek a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Ez a tárlat szintén része mind a Kortárs Képzőművészeti Szalonnak, mind a Bucharest Graphic Daysnek. Tehát vizuális művészetek tekintetében nagyon erős a magyar jelenlét a román fővárosban” – magyarázta Kósa András László. Azt is elmondta, hogy
A bukaresti Liszt Intézet Barcsay-Bammes kiállításának előkészületei
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
„A Bestiarium Hungaricum című könyv Magyarországon jelent meg, Kolozsváron az Ünnepi Könyvhéten is bemutatták, és ennek a kötetnek a képeit meg rajzolóit hozzuk el Bukarestbe. Minden egyes ilyen jelentős esemény még tovább erősíti a magyar kulturális jelenlétet a román fővárosban, hiszen a kultúra számos területén – színház, zene, képzőművészet, film – markánsan jelen van a Liszt Intézet” – fejtette ki Kósa András László.
Azt is kiemelte, hogy tárlat nyílt a Román Nemzeti Parasztmúzeumban Parallel Magyarország címmel, amely válogatás a Streetphoto Magyarország csoportos kiállításának fényképeiből. A kiállítás az utcafotó műfaján keresztül kíván körképet adni a jelenről az északi félgömb mérsékelt éghajlati övében, Közép-Európában, a Duna középső szakasza és a Kárpátok hegyláncai közé eső területről. A tárlatot a Budapesti Fotófesztivál, valamint a bukaresti Liszt Intézet közreműködésével szervezték. Szintén a vizuális művészeti vonal erősítéséhez tartozik, hogy
Hullan Zsuzsa színházi fotográfus, színész fotóiból nyílt tárlat Bukarestben
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A tárlatot korábban Kolozsváron, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, valamint a Pesti Vigadóban is láthatta a közönség. Az intézet vezetője arra is kitért, hogy az Országos Színházi Fesztivál (FNT) programjában október 17. és 26. között számos magyar társulat lépett fel, ezen kívül egy különleges tárlatot is megtekinthetett a szemle közönsége. Hullan Zsuzsa színházi fotográfus és egyben tapasztalt színésznő fényképein keresztül a közönség is bepillanthatott a színházi pillanatok mögé,
A kiállítás egyediségét az adja, hogy a fotós, színésznő lévén, olyan perspektívából, szemszögből, időben és olyan helyekről örökített meg pillanatokat, ahonnan és ahogyan senki más nem láthatja azokat. Hullan Zsuzsa Aase-díjas és Kis Csillag-díjas színésznő, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetettje.

A magyar (és erdélyi magyar) kultúra számos szegmensét – zene, irodalom, színház-, film- és fotóművészet – megismerteti a közönséggel a román fővárosban immár 33 éve működő Liszt Intézet Bukarest.
Kósa András Lászlótól azt is megkérdeztük, hogy Bukaresten kívül mely román városokba viszi el a Liszt Intézet a magyar kultúrát – ugyanis az elmúlt években Galacon és Brăilán is bemutatkoztak magyar programokkal.
„Három kiállításunk dolgozza fel a dunai hajózás történetét: az első rész a Széchenyitől az első világháborúig tartó korszakot mutatja be, a második a két világháború közötti periódust, a harmadik pedig a második világháborútól a rendszerváltásig terjedő időszakot.
igyekszünk is kimozdulni Bukarestből, amennyire csak tudunk” – mondta el Kósa András László. Megkérdeztük tőle azt is, hogy miként körvonalazódik számára: milyen a „fantomképe” annak a román nézőnek, aki Bukarestben vagy más román városokban a magyar kulturális kínálat iránt érdeklődik. „A kisebb román városokba általában nem, vagy csak alig-alig jut el a magyar kultúra, így számukra kuriózumnak számít és a közönség módfelett érdeklődő. Viszont közben a világhálón nagyon sokat hallanak a magyar sikerekről: akár a Nobel-díjról, hogy most a legfrissebbet említsem, de ugyanígy a magyar filmek jelentős nemzetközi díjairól.
A Bukfeszt – Bukaresti Magyar Színházi Fesztivál ünnepi tortája
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Azt is elmondta, hogy a kisebb román városokban a magyar programokra sok olyan látogató jön el, aki már egyáltalán nem tud magyarul, viszont kiderül, hogy mondjuk a nagyszülei magyarul beszéltek. „Ezeknek az embereknek az esetében gyakori, hogy a szülők a kommunizmus idején elkerültek román városokba, iparban, gyárban dolgoztak, olajfinomítóban, vagy épp a brăilai hajógyárban.
Azt is elmondta, hogy a román városokban a közönségnek egy másik része „szakmai alapon” látogat el a rendezvényeikre. Például a dunai hajózást bemutató kiállításukra gyűjtők is érkeztek, akik felajánlották a témához kapcsolódó képeslap- vagy fotógyűjteményüket.
Kósa András László a bukaresti közönségről szólva kifejtette, a fővárosban rengeteg a kulturális esemény, így a művészeti ágak szerint alakul az egyes eseményekre ellátogató közönség összetétele.
És sokat jelentenek számunkra a bukaresti kulturális intézményekkel való együttműködéseink, gyakorlatilag tényleg nem túlzás, hogy nincsenek a román fővárosban fesztiválok magyar jelenlét nélkül” – mondta az intézmény vezetője.
Kiemelte, hogy nemrég ért véget az évente szervezett animációs filmfesztivál, az Animest, amin szép számmal vettek részt magyar alkotók. Az Animest A kategóriás szemle, ami azt jelenti, hogy aki itt díjat nyert animációs alkotásával, az automatikusan Oscar-jelölté válik az Animációs kategóriában.
A Liszt Intézet szerteágazó, sokakat megszólító tevékenységet folytat a román fővárosban
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Kósa András László azt is kiemelte, hogy november 9–16 között tartják immár 19. alkalommal a Bukaresti Magyar Filmhetet, a szemle zárónapján a Bölöni-filmnek lesz a bukaresti díszbemutatója. A filmről és az erdélyi bemutatóról itt írtunk.

Nemcsak a magyarországi kultúrát, de a teljes Kárpát-medence magyar kultúráját igyekszik bemutatni a román közönségnek a harminc éve létrejött bukaresti magyar intézet – mondta el a Krónikának Kósa András László igazgató.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!