Fotó: Facebook/Liszt Intézet Bukarest
Hosszújáratban címmel a Pest és a Duna-delta között közlekedő egykori folyami gőzhajójáratok több mint másfél évszázados történetét bemutató kiállítás nyílik szombaton a temesvári Víz Múzeumában – tudatta a Liszt Intézet bukaresti központja és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum.
2023. december 13., 21:002023. december 13., 21:00
2023. december 13., 21:012023. december 13., 21:01
Az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény felidézte, hogy a két szervező együttműködése nem új keletű: ennek gyümölcseként a bukaresti magyar kulturális intézet az elmúlt években több kiállításon mutatta be Bukarestben és más romániai helyszíneken a magyar közlekedés történelmét. A Kalandra fel! Budapest-Konstantinápoly túraút, 1912 című kiállítás az autózás kezdeteit, a Kisföldalatti 125 című kiállítás pedig a budapesti millenniumi földalatti történetét idézte fel.
2021-ben a Gőzhajóval Bécstől Konstantinápolyig című kiállítás-sorozat a dunai gőzhajózás kezdeteibe, a 2022-ben négy romániai helyszínen is bemutatott Kihívások és válaszok a Dunán – Magyarország és a dunai hajózás a két világháború között című kiállítás pedig az első világháborút követően a dunai hajózásban bekövetkezett jelentős változásokba nyújtott betekintést.
Kósa András László, a Liszt Intézet bukaresti központjának igazgatója szerint a dunai régió története erőteljes integrációs és sokkhatásszerű dezintegrációs hullámok folyamataként is leírható, melyek jelentősen tágították-szűkítették a dunai vízi út kínálta lehetőségeket.
„A gőzhajójáratok összekötnek, amikor a térség integrálódik, és megszakadnak, amikor falak emelkednek az államok határain. Vagyis a dunai gőzhajójáratok áttekintése révén egy olyan olvasattal gazdagodhat a látogató, mely a közlekedéstörténet nyelvén teszi megérthetővé az integráció és dezintegráció megtapasztalását a dunai államok társadalmai között” – fogalmazott meghívójában az intézményvezető.
A tárlaton az archív felvételek mellett korabeli térképeket, menetrendeket, hajómodelleket és rövid filmhíradókat is megtekinthetnek az érdeklődők.
A kiállítás Temesváron 2024. február 29-ig látogatható, ezt követően Bukarestben, majd – Románia három dunai kikötővárosában – Szörényváron (Turnu Severin), Galacon (Galați) és Tulceán tekinthetik meg az érdeklődők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!