
Fotó: Facebook/Liszt Intézet Bukarest
Hosszújáratban címmel a Pest és a Duna-delta között közlekedő egykori folyami gőzhajójáratok több mint másfél évszázados történetét bemutató kiállítás nyílik szombaton a temesvári Víz Múzeumában – tudatta a Liszt Intézet bukaresti központja és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum.
2023. december 13., 21:002023. december 13., 21:00
2023. december 13., 21:012023. december 13., 21:01
Az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény felidézte, hogy a két szervező együttműködése nem új keletű: ennek gyümölcseként a bukaresti magyar kulturális intézet az elmúlt években több kiállításon mutatta be Bukarestben és más romániai helyszíneken a magyar közlekedés történelmét. A Kalandra fel! Budapest-Konstantinápoly túraút, 1912 című kiállítás az autózás kezdeteit, a Kisföldalatti 125 című kiállítás pedig a budapesti millenniumi földalatti történetét idézte fel.
2021-ben a Gőzhajóval Bécstől Konstantinápolyig című kiállítás-sorozat a dunai gőzhajózás kezdeteibe, a 2022-ben négy romániai helyszínen is bemutatott Kihívások és válaszok a Dunán – Magyarország és a dunai hajózás a két világháború között című kiállítás pedig az első világháborút követően a dunai hajózásban bekövetkezett jelentős változásokba nyújtott betekintést.
Kósa András László, a Liszt Intézet bukaresti központjának igazgatója szerint a dunai régió története erőteljes integrációs és sokkhatásszerű dezintegrációs hullámok folyamataként is leírható, melyek jelentősen tágították-szűkítették a dunai vízi út kínálta lehetőségeket.
„A gőzhajójáratok összekötnek, amikor a térség integrálódik, és megszakadnak, amikor falak emelkednek az államok határain. Vagyis a dunai gőzhajójáratok áttekintése révén egy olyan olvasattal gazdagodhat a látogató, mely a közlekedéstörténet nyelvén teszi megérthetővé az integráció és dezintegráció megtapasztalását a dunai államok társadalmai között” – fogalmazott meghívójában az intézményvezető.
A tárlaton az archív felvételek mellett korabeli térképeket, menetrendeket, hajómodelleket és rövid filmhíradókat is megtekinthetnek az érdeklődők.
A kiállítás Temesváron 2024. február 29-ig látogatható, ezt követően Bukarestben, majd – Románia három dunai kikötővárosában – Szörényváron (Turnu Severin), Galacon (Galați) és Tulceán tekinthetik meg az érdeklődők.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!