Fotó: Facebook/Liszt Intézet Bukarest
Hosszújáratban címmel a Pest és a Duna-delta között közlekedő egykori folyami gőzhajójáratok több mint másfél évszázados történetét bemutató kiállítás nyílik szombaton a temesvári Víz Múzeumában – tudatta a Liszt Intézet bukaresti központja és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum.
2023. december 13., 21:002023. december 13., 21:00
2023. december 13., 21:012023. december 13., 21:01
Az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény felidézte, hogy a két szervező együttműködése nem új keletű: ennek gyümölcseként a bukaresti magyar kulturális intézet az elmúlt években több kiállításon mutatta be Bukarestben és más romániai helyszíneken a magyar közlekedés történelmét. A Kalandra fel! Budapest-Konstantinápoly túraút, 1912 című kiállítás az autózás kezdeteit, a Kisföldalatti 125 című kiállítás pedig a budapesti millenniumi földalatti történetét idézte fel.
2021-ben a Gőzhajóval Bécstől Konstantinápolyig című kiállítás-sorozat a dunai gőzhajózás kezdeteibe, a 2022-ben négy romániai helyszínen is bemutatott Kihívások és válaszok a Dunán – Magyarország és a dunai hajózás a két világháború között című kiállítás pedig az első világháborút követően a dunai hajózásban bekövetkezett jelentős változásokba nyújtott betekintést.
Kósa András László, a Liszt Intézet bukaresti központjának igazgatója szerint a dunai régió története erőteljes integrációs és sokkhatásszerű dezintegrációs hullámok folyamataként is leírható, melyek jelentősen tágították-szűkítették a dunai vízi út kínálta lehetőségeket.
„A gőzhajójáratok összekötnek, amikor a térség integrálódik, és megszakadnak, amikor falak emelkednek az államok határain. Vagyis a dunai gőzhajójáratok áttekintése révén egy olyan olvasattal gazdagodhat a látogató, mely a közlekedéstörténet nyelvén teszi megérthetővé az integráció és dezintegráció megtapasztalását a dunai államok társadalmai között” – fogalmazott meghívójában az intézményvezető.
A tárlaton az archív felvételek mellett korabeli térképeket, menetrendeket, hajómodelleket és rövid filmhíradókat is megtekinthetnek az érdeklődők.
A kiállítás Temesváron 2024. február 29-ig látogatható, ezt követően Bukarestben, majd – Románia három dunai kikötővárosában – Szörényváron (Turnu Severin), Galacon (Galați) és Tulceán tekinthetik meg az érdeklődők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Megtéríti az útiköltséget az opera azon nézők számára, akik vidékről és más városokból, szervezett csoportban érkeznek a Kolozsvári Magyar Opera előadásaira.
A 86 esztendős, magyarországi Halász Péter néprajzkutató életmű-kiállítását nyitják meg Csíkszeredában március 19-én, csütörtökön 18 órakor a Hargita Megyei Kulturális Központban.
Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka, a diaszpórában lévő magyar írói hagyatékok legnagyobbika – jelentette be Hankó Balázs innovációért és kultúráért felelős miniszter szerdán Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és Magyarország bukaresti nagykövete nyitja meg Sepsiszentgyörgyön a Székely menyasszony kiállítást. A tárlat Csíkszeredában is bemutatkozik.
Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!