Különleges látványvilágú produkciónak ígérkezik a Háromszék Táncegyüttes Ecce homo című előadása
Fotó: Tapasztó Ernő
Különleges, a 180 évvel ezelőtt született Munkácsy Mihály festményeiből ihletődő produkciót mutat be a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Az Ecce homo című előadást Farkas Tamás békéscsabai koreográfus-rendező és Tapasztó Ernő rendező, az Aradi Kamaraszínház vezetője állította színpadra. A produkcióról, amelynek január 29-én tartják a premierjét, Tapasztó Ernőt kérdeztük.
2024. január 27., 19:082024. január 27., 19:08
Munkácsy Mihály festményei alapján született az a különleges táncszínházi előadás, amelyet január 29-én mutat be a a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. A produkció, amelyet Farkas Tamás békéscsabai koreográfus-rendező és Tapasztó Ernő rendező, az Aradi Kamaraszínház vezetője állított színpadra, egyedinek és komplexnek ígérkezik.
Fotó: Tapasztó Ernő
„Régóta gondolkozunk közösen azon, hogy hogyan fog kinézni képileg ez az előadás” – mondta el Tapasztó Ernő, aki most első ízben dolgozik együtt a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttessel. Mint fogalmazott, összetett produkció lesz a Munkácsy Mihály művei alapján született Ecce Homo, nagy erénye az előadásnak, hogy rendkívül profi a táncegyüttes csapata, akárcsak az egész alkotógárda. A rendezőtől azt is megkérdeztük, miként született a különleges ötlet, amelynek nyomán festményekből a tánc nyelvén jön létre az előadás. „Farkas Tamás és jómagam is nagyon sokszor képekkel dolgozunk. Természetesen mindig képek vannak a fejünkben arról, hogy miképpen formálódik meg egy jelenet. Rengeteg festményt szoktunk nézni – nemcsak Munkácsyt,
Munkácsy Mihály Munkácson született 1844-ben, békéscsabai asztalosinasként kezdett dolgozni, és élete későbbi szakaszaiban is kötődött a városhoz. Nagyon fiatalon Aradra került, ahol Albrecht Ferdinánd műhelyében volt segéd, majd élete későbbi időszakaiban többször is dolgozott a városban. Tapasztó Ernő elmondta, Farkas Tamásnak jutott eszébe a Munkácsy-előadás ötlete, aztán elindult a közös munka. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy valóban szokatlan dolog színpadi nyelvezettel megközelíteni festményeket, sokat is készültek rá Farkas Tamással, és segített nekik művészeti tanácsadóként Gyarmati Gabriella.
Amint az előadást beharangozó sajtótájékoztatón elhangzott, a Kárpát-medence repertoárjából mezőségi, partiumi román és cigány, marosszéki, sárréti, olténiai táncokat is láthat a közönség az előadásban. „Képi szempontból is különleges előadás lesz, amelynek a zenéje – Fazakas Levente zeneszerző munkája – csodálatos.
Azt is kiemelte, hogy a koreográfiát Farkas Tamás készíti, és a munka oroszlánrésze őt dicséri. „Egyébként ahogy ketten rendezünk, az úgy áll össze, hogy Farkas Tamás az ő tudásával, én pedig a magaméval jövök, és ezek gyönyörűen kiegészítik egymást. Nem először dolgozunk együtt, és végtelenül jó a közös munka, teljes harmóniában tudunk együtt alkotni” – fogalmazott Tapasztó Ernő.
Fotó: Tapasztó Ernő
A rendezőtől azt is megkérdeztük, hogy mely Munkácsy-műveken alapszik a produkció. Mint mondta, Munkácsy világhírű Krisztus-trilógiája is megjelenik az előadásban, de az Ásító inas című festmény is. Amint az alkotók a beharangozón elmondták, a produkció Munkácsy festményeit kívánja egyedi módon feldolgozni, 21. századi, kortárs gondolatokkal társítja a képzőművészeti alkotások jelentéstartalmát, mondanivalóját, üzenetét. A produkció alkotóstábja: Farkas Tamás rendező-koreográfus, Tapasztó Ernő rendezői munkatárs és dramaturg, Fazakas Levente zeneszerző, Izsák Előd projekciós munkatárs, Szőke Zsuzsi díszlettervező, Cristina Breteanu jelmeztervező, Gyarmati Gabriella művészeti tanácsadó. A bemutatót január 29-én tartják a Háromszék Táncstúdióban, a hónap végén még kétszer láthatja a közönség az előadást.
A műtárgyfotókat a jogtulajdonosok (Magyar Nemzeti Galéria, debreceni Déri Múzeum, Pákh Imre magángyűjtő) ingyen bocsátották a Háromszék Táncegyüttes rendelkezésére.
Munkácsy Krisztus-trilógiája
Munkácsy Mihály (1844–1900) Krisztus-trilógiája a festő három legismertebb bibliai témájú képét foglalja magába, ezek egyben a legmonumentálisabb alkotásai is. Keletkezésük sorrendje: a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce homo. A debreceni Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség.
az ember kicsinek, jelentéktelennek, már-már elveszettnek érzi magát, ha rájuk tekint. Mégis felemelő, meglehetősen katartikus élmény, elementáris erejére többféle magyarázattal is szolgálnak a művészettörténészek: a monumentalitás, a tökéletes kompozíció, a fenséges téma stb., de vannak, akikre Krisztus emberi voltának hangsúlyozása hat leginkább. Ahogy Munkácsy Mihály mondta: „Sosem próbáltam isteni személyt festeni, mivel ami isteni, azt az ember nem képes megfesteni. Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni.”
Petőfi Sándor erdélyi kötődéseiről készített folklórelőadást a Háromszék Táncegyüttes a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. A produkciót több székelyföldi településen is bemutatják – közölte csütörtökön a sepsiszentgyörgyi táncegyüttes.
Virág Endre néptáncos, néprajzos lett a Háromszék Táncegyüttes új igazgatója, miután véglegessé vált az együttes igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsga eredménye – jelentette be Facebook-oldalán Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!