
A kolozsvári Művész moziban látható Csendes barát története egy botanikus kert különös világában bontakozik ki
Fotó: Filmtettfeszt
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
2026. március 10., 17:332026. március 10., 17:33
A Csendes barát romániai bemutatója alkalmából Enyedi Ildikó magyar filmrendezőnek szentelt retrospektív vetítéssorozatot szerveznek március 13. és 15. között a kolozsvári Művész moziban. Az esemény a forgalmazó Bad Unicorn közreműködésével valósul meg.
A retrospektív vetítéssorozat három napon keresztül kínál betekintést a rendező filmes univerzumába. Március 13-án a rendező első nagyjátékfilmje, Az én XX. századom látható: az 1989-ben bemutatott, drámai és egyben ironikus hangvételű történet az 1900-as évek Budapestjén élő ikertestvérpár sorsát követi. A film elnyerte az Arany Kamera díjat a Cannes-i Filmfesztiválon.
Március 14-én vetítik a rendező Romániában talán legismertebb alkotását, a Testről és lélekről című filmet. A történet két magányos ember különös kapcsolatát meséli el, akik ráébrednek, hogy éjszakánként ugyanazt az álmot látják. Az ebből az élményből kibontakozó szerelmi történet elnyerte az Arany Medvét a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.
A sorozat zárásaként március 15-én a Csendes barát kerül műsorra,
valamint a magány és a közelség finom határairól: a történet egy botanikus kert különös világában bontakozik ki, ahol az egymástól elszigetelt szereplők lassan mégis kapcsolatba kerülnek egymással és saját belső világukkal.
További részletek a vetítésekről, jegyárakról itt találhatóak.

Mint már beszámoltunk róla, július 14-én, szerdán bemutatták Cannes-ban Enyedi Ildikó új filmjét, mely a kritikusok és a közönség tetszését is elnyerte – amit a vetítés utáni vastaps és a francia szaksajtóban megjelenő kritikák is alátámasztanak. A helyszínről tudósító kollégánk is megn&
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
szóljon hozzá!