
A kolozsvári Művész moziban látható Csendes barát története egy botanikus kert különös világában bontakozik ki
Fotó: Filmtettfeszt
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
2026. március 10., 17:332026. március 10., 17:33
A Csendes barát romániai bemutatója alkalmából Enyedi Ildikó magyar filmrendezőnek szentelt retrospektív vetítéssorozatot szerveznek március 13. és 15. között a kolozsvári Művész moziban. Az esemény a forgalmazó Bad Unicorn közreműködésével valósul meg.
A retrospektív vetítéssorozat három napon keresztül kínál betekintést a rendező filmes univerzumába. Március 13-án a rendező első nagyjátékfilmje, Az én XX. századom látható: az 1989-ben bemutatott, drámai és egyben ironikus hangvételű történet az 1900-as évek Budapestjén élő ikertestvérpár sorsát követi. A film elnyerte az Arany Kamera díjat a Cannes-i Filmfesztiválon.
Március 14-én vetítik a rendező Romániában talán legismertebb alkotását, a Testről és lélekről című filmet. A történet két magányos ember különös kapcsolatát meséli el, akik ráébrednek, hogy éjszakánként ugyanazt az álmot látják. Az ebből az élményből kibontakozó szerelmi történet elnyerte az Arany Medvét a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.
A sorozat zárásaként március 15-én a Csendes barát kerül műsorra,
valamint a magány és a közelség finom határairól: a történet egy botanikus kert különös világában bontakozik ki, ahol az egymástól elszigetelt szereplők lassan mégis kapcsolatba kerülnek egymással és saját belső világukkal.
További részletek a vetítésekről, jegyárakról itt találhatóak.

Mint már beszámoltunk róla, július 14-én, szerdán bemutatták Cannes-ban Enyedi Ildikó új filmjét, mely a kritikusok és a közönség tetszését is elnyerte – amit a vetítés utáni vastaps és a francia szaksajtóban megjelenő kritikák is alátámasztanak. A helyszínről tudósító kollégánk is megn&
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
szóljon hozzá!