Kónya-Ütő Bence és Pálffy Tibor a Rinocéroszok című előadásban a MaFeszten. Mindketten UNITER-jelölést kaptak alakításukért
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben lezajlott 7. MaFeszt vándorfesztivál. A Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) seregszemléjén a Krónika munkatársa által megtekintett produkciók remek rendezői munkák, amelyeket az tett kerek egésszé, hogy az erdélyi, székelyföldi társulatok művészei közül sokan fölragyogtatták a színpadon karakterformáló erejüket.
2026. március 11., 08:002026. március 11., 08:00
Remek lehetőséget nyújtott a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) immár 7. alkalommal, ezúttal Szatmárnémetiben rendezett vándorfesztiválja, a MaFeszt, hogy a néző egyfajta „körképet” kapjon arról, milyen előadásokat kínálnak az erdélyi magyar színházak közönségüknek. A február 28. és március 9. között szervezett seregszemlén alkalmunk nyílt megtekinteni néhány előadást, és bár csak a produkciók töredékén lehettünk jelen, elégedetten nyugtázhattuk: számos erős produkcióval rukkoltak elő a társulatok.
A Rinocéroszok egyfajta allegória az emberi társadalom visszásságairól, a tömeges ideológiai fertőzésről
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Nem hiányozhattak a MaFesztről a Bocsárdi László által rendezett előadások sem. Többek közt a szatmári társulat Sopró – Suttogás a sötétben című produkcióját láthatták a nézők; az előadás frissen kapott négy UNITER-jelölést. De felvonultatta a szemle az Eugène Ionesco Rinocéroszok című darabjából készült produkciót is: a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház koprodukcióját szintén Bocsárdi László vitte színre.
Kónya-Ütő Bence Bérenger alakításáért a legjobb férfi főszereplő díjának, Pálffy Tibor ugyancsak a Rinocéroszokban nyújtott Jean-alakításáért a legjobb férfi mellékszereplő díjának esélyese. Bocsárdi Lászlót egyébként 2023-ben tüntette ki UNITER-életműdíjjal a Román Színházi Szövetség, az abból az alkalomból készített interjúnk itt olvasható.
Tapsrend a Rinocéroszok című előadás végén
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Bocsárdi László a több mint 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, később hosszú ideig irányította a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat. Tavaly augusztus végén a két társulat közös produkciójával, a Rinocéroszokkal ünnepelték a Figura 40. születésnapját. Bocsárdi Lászlóval interjút készítettünk a témában, kérdésünkre azt nyilatkozta, hogy rendkívül izgalmasnak találja a Ionesco-darabot, amely a konformizmus és a tömeggé válás iszonyatos képét mutatja föl. „Ugyanakkor
ezt lehet drámaian is kezelni, de Ionesco szövege groteszkre hangolt és komplex színházi nyelv megtalálására provokál” – fejtette ki a rendező.
Visszatér Szatmárnémetibe a MASZÍN (Magyar Színházi Szövetség) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A tíznapos, február 28-án kezdődő szemlén bemutatkoznak a MASZÍN tagszínházainak társulatai, prózai, tánc- és bábtagozatai.
A stúdiótérben játszott, rendkívül erőteljes látványvilágú produkció minden tekintetben telitalálat: a rendezőnek sikerült megtalálnia a komplex színházi nyelvet.
Ionesco 1959-ben írt darabja az abszurd drámairodalom egyik legismertebb műve, megkerülhetetlen társadalmi és erkölcsi kérdéseket vet fel.
Daisy szerepében Göllner Boróka, Bérenger szerepében Kónya-Ütő Bence
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
A sztori látszólag különös: egy kisváros lakói sorra rinocérosszá változnak, valójában azonban egyfajta allegória az emberi társadalom visszásságairól, a tömeges ideológiai fertőzésről. A mű egyik központi kérdése: miért hajlamos az ember alkalmazkodni a többséghez, még akkor is, ha az erkölcsileg vagy racionálisan elfogadhatatlan?
A „rinocéroszjárvány” annak is a jelképe lehet, amikor az emberek sorra elfogadnak egy embertelen ideológiát, erkölcsi ítélőképességük ezzel párhuzamosan elhomályosul. A főhős, Bérenger – akinek alakját ragyogóan formálja meg Kónya-Ütő Bence – finoman kidolgozott, légies figurává lényegül. A főhős magára marad egyénként: a darab egyik legfontosabb dilemmája pedig az, hogy a főszereplő mint egyén, aki kétségbeesetten, makacsul ragaszkodik emberi mivoltához, képes-e ellenállni a kollektív őrületnek. A
A főhős, Bérenger – akinek alakját ragyogóan formálja meg Kónya-Ütő Bence – finoman kidolgozott, légies figurává lényegül
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Bocsárdi László vállalása, hogy a két székelyföldi társulat koprodukciójaként rendezte meg az abszurd darabot, remek választásnak bizonyult. Az előadásban szereplő művészek alakításai a rendező biztos, célirányos színészvezetésének köszönhetően is „tűpontosak”. Mindenképpen kiemelendő, ahogy Pálffy Tibor megformálja Jeant, a dráma egyik kulcsfiguráját, akinek alakja fontos ellenpontja Bérengernek.
A sepsiszentgyörgyi és a gyergyói társulat koprodukciója a Rinocéroszok című előadás
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Azonban kiderül – és Pálffy Tibor remekbe szabott alakításának köszönhetően árnyaltan, összetett módon jelenik meg – hogy a racionalitás és a morális szigor mögött nincs valódi belső szilárdság, maga Jean is rinocérosszá változik. Ez az átalakulás fokozatos: a változás azt mutatja, hogy még az a polgár is könnyen behódol a tömegőrületnek, aki korábban a rend és az erkölcs nevében beszélt. Ezért is válik különösen ironikussá, hogy végül a korábban gyengének, vívódónak és valamiképpen jelentéktelennek tűnő
A két társulat művészei közül sokan fölragyogtatják a színpadon karakterformáló erejüket: Bartha Boróka, Tamás Boglár, D. Albu Annamária, Szakács László.
A Bocsárdi László rendezte Rinocéroszok című előadásnak erőteljes a látványvilága is
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
A fiatal, ígéretes színészek közül kifejezetten figyelemre méltó a Daisyt alakító Göllner Boróka, a Botard-t megformáló Pignitzky Gellért, valamit a két kisebb szerepben is feltűnő Pascu Tamara. Az előadás nézője a Bocsárdi-rendezés láttán maradandó színházi élménnyel marad, valamint számos megkerülhetetlen kérdést „piszkál föl” benne a Ionesco-darab:
és vajon sikerül-e megőriznünk emberi mivoltunk morális és lelkiismereti alapú összetevőit.
A szemle közönsége a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház donjuan című produkcióját is megtekinthette a szemlén. A stúdiótérben játszott, meglehetősen
„Don Juan annak ellenére, hogy tudatában van annak, hogy sohasem érheti el – az abszolútra áhítozik. Attitűdje tehát ebből kifolyólag kissé melankolikus, melyben jól megfér egymás mellett a tréfa, a humor, a filozófia, valamint a szenvedélyes lendület” – szerepel az előadás ismertetőjében. A szövegkönyvet Max Frisch Don Juan avagy a geometria szerelmese és Molière Don Juan című művei nyomán Kiliti Krisztián rendező, Bélai Marcel, a rendező munkatársa, valamint Takács Réka dramaturg adaptálta színpadra. Az alkotók a produkció tavaly novemberi bemutatója kapcsán elmondták: az, hogy Molière műve mellé odatársították a Max Frisch-féle feldolgozást,
Letisztult rendezői vonalvezetés és látványvilág jellemzi a székelyudvarhelyi előadást
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Bélai Marcel elmondta, nem egy kész szöveg sokadik színpadra vitt változata az előadás, hanem egy olyan alapanyag, amely az épp aktuális helyzetek, igények, benyomások függvényében sokat változott, és ez olykor magukat az alkotókat is meglepte. Az előadás nézője lendületes, egy adott pontról kiinduló és valahová megérkező történetet lát: letisztult, mégis szimbolikus díszlettel, jelmezvilággal is aláhúzott sallangmentes vonalvezetést.
Don Juan szerepében Wagner Áron, Don Roderigo / Koldus / Páter Alonso szerepében Jakab Tamás
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Az udvarhelyi előadás szépen középpontba helyezi a Don Juan-történet fő felvetéseit: a szabadság és felelőtlenség határvonalainak hollétét, az emberi vágy telhetetlenségét, az erkölcsi rend végső érvényesülését. Don Juan ebben a megközelítésben megmarad az európai irodalom egyik nagy archetípusának: alakja az élvezet és a szabadság megszállottjaként nem a morális igazságot, hanem az élet örömeit és a hódítás izgalmát keresve az emberi létezés alapvető kérdéseit veti föl.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház donjuan című előadása a szatmári MaFeszten
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!