Kovrig Magdolna átveszi a díját
Fotó: Haáz Vince
A Petőfi-emlékév jegyében díjazta a hagyományápolás és közművelődés területén évtizedek óta áldatlan munkát végző „napszámosait” az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezete. Az idei kitüntettek: az erdőszentgyörgyi Kovrig Magdolna és a fehéregyházi Szabó József.
2022. április 14., 13:522022. április 14., 13:52
Egyfajta Petőfi-emlékúttal hasonlította össze az idei díjazást, pontosabban a kitüntetésre érdemesek kiválasztását az EMKE területi alelnöke, Ábrám Zoltán. Kovrig Magdolna azt a kisvárost képviseli, amelynek közelében áll a kelementelki Simén-kúria, ahol a forradalmár lelkű költő megebédelt Bem tábornok társaságában 1849. július 30-án, mielőtt Erdőszentgyörgyön el tért volna Székelykeresztúr felé. Szabó József egy kőhajításnyira lakik a háromszoros túlerőben lévő cári sereg ellen vívott fehéregyházi vesztes csata helyszínétől, attól a helytől, ahol másnap utoljára látták Petőfi Sándort.
A szászszentgyörgyi születésű, 82. életévét taposó Kovrig Magdolna ma is fiatalos lendülettel munkálkodik: tervez, értekezik, tanácsol, pályázatokon dolgozik és irányít a napi írás-olvasás mellett. Teszi mindezt tolószékéből, ahová közel nyolc évtizeddel ezelőtt a gyermekparalízis kényszerítette.
Kovrig Magdolna
Fotó: Haáz Vince
„Negyvenhárom éves tanári pályafutása alatt Kovrig Magdolna sokoldalú oktató-nevelő, valamint kulturális, közművelődési tevékenységet fejtett ki. Tanítványait és Erdőszentgyörgy fiatalságát az évszázados magyar kulturális értékek, nemzeti történelem és hagyományok ismeretére okította, nemzettudatra, helyes önértékelésre nevelte” – értékelte a díjazott munkásságát a pályatárs, a szintén EMKE-díjas Buksa Éva.
Az Erdőszentgyörgyön élő pedagógus közművelődési tevékenységét az 1989-es fordulat hozta meg, amikor a helybéli, ám messze földön ismert székely ezermester nevét viselő Bodor Péter Művelődési Egyesületet létesítette, majd 2002-től elnökként irányította. Szintén a Kovrig tanárnő nevéhez kötődik az Erdőszentgyörgyi Figyelő című lap, amelyet húsz évvel ezelőtt, a magyar kultúra népszerűsítése, a vidék szellemi és tárgyi értékeinek megőrzése, valamint a kistérség művelődési eseményeinek megörökítése céljából indított útjára.
A legnagyobb magyar költő emlékének méltó ápolásáért esett az EMKE idei választása Szabó Józsefre. A fehéregyházi múzeum és emlékpark gondnokát, a helyi közművelődési élet mindenesét egykori tanára, Farkas Miklós laudálta.
Szabó József és az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke, Ábrám Zoltán
Fotó: Haáz Vince
Mint kiemelte, Szabó József már gyermekkora óta Petőfi vonzáskörében él, gyűjt, tanulmányoz, dokumentálódik. Neves elődöktől vette át a stafétabotot, és az egyre burjánzó közöny ellenére megpróbálja éltetni a költő emlékét.
„Csak azt tettem és teszem, amit más is tenne” – reagált köszönetében Szabó József, aki megtisztelőnek érzi, hogy egy ilyen helyről tudja szolgálni a magyarságot.
Fotó: Haáz Vince
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!