Kovrig Magdolna átveszi a díját
Fotó: Haáz Vince
A Petőfi-emlékév jegyében díjazta a hagyományápolás és közművelődés területén évtizedek óta áldatlan munkát végző „napszámosait” az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezete. Az idei kitüntettek: az erdőszentgyörgyi Kovrig Magdolna és a fehéregyházi Szabó József.
2022. április 14., 13:522022. április 14., 13:52
Egyfajta Petőfi-emlékúttal hasonlította össze az idei díjazást, pontosabban a kitüntetésre érdemesek kiválasztását az EMKE területi alelnöke, Ábrám Zoltán. Kovrig Magdolna azt a kisvárost képviseli, amelynek közelében áll a kelementelki Simén-kúria, ahol a forradalmár lelkű költő megebédelt Bem tábornok társaságában 1849. július 30-án, mielőtt Erdőszentgyörgyön el tért volna Székelykeresztúr felé. Szabó József egy kőhajításnyira lakik a háromszoros túlerőben lévő cári sereg ellen vívott fehéregyházi vesztes csata helyszínétől, attól a helytől, ahol másnap utoljára látták Petőfi Sándort.
A szászszentgyörgyi születésű, 82. életévét taposó Kovrig Magdolna ma is fiatalos lendülettel munkálkodik: tervez, értekezik, tanácsol, pályázatokon dolgozik és irányít a napi írás-olvasás mellett. Teszi mindezt tolószékéből, ahová közel nyolc évtizeddel ezelőtt a gyermekparalízis kényszerítette.
Kovrig Magdolna
Fotó: Haáz Vince
„Negyvenhárom éves tanári pályafutása alatt Kovrig Magdolna sokoldalú oktató-nevelő, valamint kulturális, közművelődési tevékenységet fejtett ki. Tanítványait és Erdőszentgyörgy fiatalságát az évszázados magyar kulturális értékek, nemzeti történelem és hagyományok ismeretére okította, nemzettudatra, helyes önértékelésre nevelte” – értékelte a díjazott munkásságát a pályatárs, a szintén EMKE-díjas Buksa Éva.
Az Erdőszentgyörgyön élő pedagógus közművelődési tevékenységét az 1989-es fordulat hozta meg, amikor a helybéli, ám messze földön ismert székely ezermester nevét viselő Bodor Péter Művelődési Egyesületet létesítette, majd 2002-től elnökként irányította. Szintén a Kovrig tanárnő nevéhez kötődik az Erdőszentgyörgyi Figyelő című lap, amelyet húsz évvel ezelőtt, a magyar kultúra népszerűsítése, a vidék szellemi és tárgyi értékeinek megőrzése, valamint a kistérség művelődési eseményeinek megörökítése céljából indított útjára.
A legnagyobb magyar költő emlékének méltó ápolásáért esett az EMKE idei választása Szabó Józsefre. A fehéregyházi múzeum és emlékpark gondnokát, a helyi közművelődési élet mindenesét egykori tanára, Farkas Miklós laudálta.
Szabó József és az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke, Ábrám Zoltán
Fotó: Haáz Vince
Mint kiemelte, Szabó József már gyermekkora óta Petőfi vonzáskörében él, gyűjt, tanulmányoz, dokumentálódik. Neves elődöktől vette át a stafétabotot, és az egyre burjánzó közöny ellenére megpróbálja éltetni a költő emlékét.
„Csak azt tettem és teszem, amit más is tenne” – reagált köszönetében Szabó József, aki megtisztelőnek érzi, hogy egy ilyen helyről tudja szolgálni a magyarságot.
Fotó: Haáz Vince
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!