Hirdetés

Csángó bájolás a kimondott szó erejével – Kolozsváron is bemutatják Kanalas Éva új dokumentumfilmjét

Kanalas Éva (balról) az 1990-es évek elejétől gyűjti a moldvai csángók szellemi örökségét •  Fotó: Uránia Nemzeti Filmszínház/ Facebook

Kanalas Éva (balról) az 1990-es évek elejétől gyűjti a moldvai csángók szellemi örökségét

Fotó: Uránia Nemzeti Filmszínház/ Facebook

Kolozsváron is láthatják a nézők a következő napokban Kanalas Éva Csángó bájolás című, frissen elkészült néprajzi dokumentumfilmjét, amely a moldvai csángók archaikus népi imádságait is rögzíti. A frissen elkészült alkotásról a magyarországi rendezőt, gyűjtőt, énekművészt kérdeztük.

Kiss Judit

2022. április 30., 08:562022. április 30., 08:56

A moldvai csángók archaikus népi imádságait, szentes Mária-énekeket, népdalokat és a „bájolás”, avagy bűvölés szokásait is rögzítette képkockákon Kanalas Éva magyarországi gyűjtő, énekművész, hangkutató, akinek most készült el Csángó bájolás című néprajzi dokumentumfilmje.

Az április 23-án Budapesten bemutatott, 101 perces alkotást Kolozsváron is láthatja a közönség: május 2-án vetítik 18 órától a Vallásszabadság Házában, társszervező a Kriza János Néprajzi Társaság.

Hirdetés

Pénteken a Kovászna megyei Csoma-napok közönsége is megtekinthette a filmet, a rendezvénysorozatot párhuzamos helyszíneken, Kovásznán és Csomakőrösön szervezte meg a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület.

Kanalas Éva a Krónika megkeresésére elmondta, a budapesti díszbemutatón moldvai csángó asszonyok is jelen voltak, valamint Nyisztor Tinka etnográfus, Harangozó Imre néprajzkutató. A filmben szereplő felvételeket 2008-ban készítette Kanalas Éva, a néprajzi gyűjtőmunka helyszíne Pusztina, Bogdánfalva, Lujzikalagor, Lészped, Kostelek, Kelgyest, valamint Szabófalva volt, ahol a „sziszegős nyelvjárás utolsó pillanatait is megörökíthette”.

„A filmben szereplő moldvai csángó asszonyok közül sajnos a legtöbben nem élnek már. Az egyik megszólaló azonban hál’ istennek ott lehetett a budapesti díszbemutatón” – mondta Kanalas Éva.

Hozzátette, javarészt nők tűnnek fel a filmben, mert az archaikus éneklést, imádkozást inkább ők gyakorolják.

Kanalas Éva már az 1990-es évek elején elkezdte a kutatómunkát a moldvai csángóknál. Kifejtette, 2008 után is gyűjtött, majd 2014-ben is, amikor például egy lujzikalagori halottasháznál vett fel egy temetési szertartást, azt, ahogy „Szent Mihály lovát” készítették .

Kihalófélben az archaikus népi örökség

„Gyűjtőmunkám során, amikor vissza-visszatértem a moldvai csángókhoz, azt érzékeltem, hogy lassan már csak az öregek ismerik ezeket az archaikus népi imádságokat. Bár a fiatalok egy része részt vesz a „visszatanítási” folyamatban, amelynek keretében megtanítják őket magyarul, az archaikus népi kincset sajnos nem fogják elsajátítani. Hála istennek, sokan törekszenek arra, hogy magyarul megtanítsák a csángó ifjakat, de ők jó esetben is csak magyarul fognak tudni kommunikálni, a népi kincseket, saját falujuk jellegzetes nyelvét már nem viszik tovább” – mondta el Kanalas Éva.

Hozzátette, a kelgyesti, szabófalvi (északi csángók) sziszegő nyelvjárás például, sajnos, el fog tűnni.

„Találkoztam olyan csángó gyerekekkel, akikkel angolul beszélgettem, pedig részesei voltak a magyar nyelvtanítási programnak. Ez nem föltétlenül jellemző, persze” – fejtette ki Kanalas Éva. Arra is kitért, hogy azt tapasztalja, vannak, akik kötődnek az anyaországhoz, azonban a moldvai csángók ötvenes korosztályának gyermekei közül sokan már nem tanulják meg elődeik nyelvét. A fiatal felnőttek közül sokan kimentek Olaszországba, külföldre, az ő gyerekeik biztosan nem fognak már magyarul beszélni.

„Kék szem, zöld szem, fekete szem megigézte”

Pénteki imádságokat, Szent Antal imádságát, Szent Borbála imádságát, Újhold-köszöntőt, bubarengetőt, jóslást kukoricaszemekből, énekeket is felsorakoztat a film.

„Áldott vagy te az asszonyállatok között…” – Nyici néni Pusztinában így mondta el a szentolvasót, mely változat még a középkorból maradt ránk. Aneta, aki mert nekem magyarul imádkozni, így imádkozott: „megzsengítének a mennyországban szent harangokat, Kálvária hedzsre kidzsűlének a szent andzsalok” – nyilatkozza a rendező a film ismertetőjében.

A Krónikának azt is elmondta, az alkotás bemutatja az úgynevezett „igézettől való vízvetést is”. „Parazsat vetnek a vízbe, hogy mondjuk elmúljon valakinek a fejfájása – ez nekem használt. A bájolás egyébként varázslást jelent, a kimondott szó, imádság erejével, azokkal a szavakkal, amiket az elődeiktől tanultak, rengeteg fajta ilyen imádságot mondanak” – mutatott rá Kanalas Éva.

Idézte, hogy miként mondják a csángó asszonyok: „kék szem, zöld szem, fekete szem, megigézte, vigasztaló Szentlélek Úristen, vigasztald meg XY-t”, és persze ezeknek megvan a maga ceremóniája.

„Úristen, magyarul beszél, de nem értem!”

Arról, hogy az átlag magyarországi nézők értik-e a filmben elhangzó csángó nyelvű szöveget, a rendező elmondta, azt a visszajelzést kapta, hogy feliratozni kellene, de felmerül a kérdés: milyen nyelvre? „Nagyon érdekes, hogy van, aki érti a szöveget, de sokan egyáltalán nem, vagy esetleg egy-egy szót. A fő dilemmám az volt, hogy nem akarom irodalmi magyar nyelvre feliratozni, hiszen éppen az az értéke, hogy nem az a nyelv. Ugyanakkor vannak olyan megszólalók is a filmben, akik már csak a nevüket tudják elmondani, meg az alapszavakat magyarul” – mondta Kanalas Éva.

Hozzátette, Magyarországon sokak számára egyfajta „sokk”, ha meghallják a csángók beszédét: „Úristen, magyarul beszél, de nem értem!”, és aki nem foglalkozott valamilyen szinten nyelvészettel, néprajzzal, azok számára idegen lehet.

„A filmmel fel akartam hívni a figyelmet arra, hogy van nekünk egy ilyen nyelvünk, ami még él. Például Szabófalvának segíthetne az, ha kimennének valakik, hogy rögzítsék a még élő nyelvet, azokat a formulákat, amik csak az élő beszédben hallhatóak. Mert ez eltűnőfélben van, már csak az idősek beszélik” – mondta Kanalas Éva. Az alkotó Csángó bájolás című filmjének vágója Felföldi Zsolt. Kanalas Éva 2018–2021 között a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának alkotójaként folytatta a gyűjtőmunkát. Ez a harmadik dokumentumfilmje, korábbi filmjei: Ősi hangok Ázsia szívéből (2008), Adigzsi, a Tuva Sámán (2018). 

A budapesti díszbemutatót, a kovásznai és kolozsvári vetítéseket a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
Hirdetés
2025. november 22., szombat

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
2025. november 21., péntek

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról

Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról
2025. november 19., szerda

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba

A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Főszerepben a bábok: hetedik alkalommal ad otthont Nagyvárad az erdélyi magyar bábszínházak fesztiváljának

2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.

Főszerepben a bábok: hetedik alkalommal ad otthont Nagyvárad az erdélyi magyar bábszínházak fesztiváljának
2025. november 18., kedd

Újraindult az erdélyi kastélyok és udvarházak legnagyobb online adattára

Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.

Újraindult az erdélyi kastélyok és udvarházak legnagyobb online adattára
2025. november 17., hétfő

„Az szül szépirodalmat, ami megérint vagy felháborít”: Bodó Márta frissen megjelent, Újratervezés című kötetéről

„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.

„Az szül szépirodalmat, ami megérint vagy felháborít”: Bodó Márta frissen megjelent, Újratervezés című kötetéről
Hirdetés
Hirdetés