
Tompa Gábor rendező a budapesti Nemzeti Színházban A király halódik című előadás egyik próbáján
Fotó: budapesti Nemzeti Színház
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki A király halódik című előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, azonban a bemutató elmaradt. Ugyanakkor Silviu Purcărete rendező cáfolja a sajtóban a színházi premier elmaradásáról megjelent állításokat, miszerint felháborodott volna Tompa Gábor rendezése miatt.
2026. január 14., 13:012026. január 14., 13:01
2026. január 14., 13:412026. január 14., 13:41
A két intézmény szerdai közleményében rámutat, „szükségesnek tartja, hogy a hazai és a határon túli sajtó figyelmét egyértelműen felhívja a szakmai és etikai mértéktartás fontosságára”. Az állásfoglalás azt követően született, hogy a napokban több sajtóorgánum foglalkozott azzal, hogy Tompa Gábor a budapesti Nemzeti Színházban elkezdte Ionesco A király halódik című darabjának rendezését, azonban a bemutató egyelőre elmaradt.
Az erdélyi Transtelex portál a magyarországi Revizor kritikai portál cikkére hivatkozva írt arról, hogy mi lehet a bemutató elmaradása mögött. Ezekben a cikkekben a szerzők többek közt azt is sugalmazták, hogy politikai okokból nem mutatta be a budapesti színház A király halódik című darabot, de azt is, hogy Tompa Gábor rendezése „lekoppintotta” volna Silviu Purcărete korábbi rendezését.
Silviu Purcărete egyébként számos alkalommal dolgozott már a budapesti Nemzeti Színházban.
A budapesti Nemzeti Színház épülete
Fotó: Nemzeti Színház/Facebook
„Álláspontunk szerint a kérdés–válaszadás rendjének tiszteletben tartása a felelős újságírói gyakorlat elemi része. Felháborítónak tartjuk, hogy egy próbafolyamat közben, kényszerű okokból félbeszakadt – a rendező tartósnak mutatkozó betegsége miatt törölt –, még be nem mutatott előadásról tényállítások, értékítéletek és következtetések jelentek meg a nyilvánosságban.
Rámutatnak, az előadás elmaradása a budapesti Nemzeti Színház költségvetését nem terhelte, a rendező a részére kifizetett tiszteletdíj-előleget visszafizette.
„Fontosnak tartjuk továbbá rögzíteni, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Színház önálló, szuverén kulturális intézmény, amely saját művészeti programja és szakmai elvei mentén alakítja műsorpolitikáját. E minőségében teljes joggal és felelősséggel tűz műsorára olyan előadásokat, amelyekről szakmai belátása és hosszú távú programterve alapján meggyőződéssel dönt. A király halódik című előadás műsorra tűzése egyúttal azt is jelzi, hogy a rendező szerencsére jobb egészségi állapotnak örvend, és az alkotók nem kívánják veszni hagyni a megkezdett munkát.
A közlemény aláírói hangsúlyozzák: a budapesti Nemzeti Színházban tervezett bemutató elmaradásának oka a rendező hosszabb ideje fennálló egészségügyi állapota, valamint az ebből következően megszakadt próbafolyamat volt. Mint írják, az intézmény feszesen strukturált, előre rögzített évadmenetrendje nem tette lehetővé az előadás későbbi időpontban történő beillesztését, anélkül, hogy az aránytalan szakmai és szervezési kockázatot ne jelentett volna.
A közleményben arra is kitérnek, hogy a közelmúltban az ügy kapcsán olyan nyilvános megszólalások és internetes kommentárok is megjelentek, amelyek Silviu Purcărete személyére és állítólagos véleményére hivatkozva próbálták értelmezni a történteket. A nyilatkozatban továbbá az áll, hogy
„Tudomásomra jutott, hogy néhány napja az interneten kommentárok keringenek Tompa Gábor egyik rendezéséről, Eugène Ionesco A király halódik című előadásról, amelyen a budapesti Nemzeti Színházban dolgozott. A különféle bejegyzésekben és a magyar sajtóban azt állítják, hogy kifejeztem nemtetszésemet és elégedetlenségemet a rendezéssel kapcsolatban.
A közleményben az is szerepel, hogy a nyilatkozattal a budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház az ügyet lezártnak tekinti.
„A két intézmény a továbbiakban nem kíván reagálni olyan megszólításokra, megnyilvánulásokra vagy nyilvános megjelenésekre, amelyek nem a tények tisztázását, hanem indokolatlan hangulatkeltést szolgálnak.
Jelen nyilatkozat kizárólag teljes terjedelmében, tartalmának bármiféle megváltoztatása nélkül hozható nyilvánosságra. A nyilatkozat részleges, módosított vagy engedély nélküli közzététele jogellenesnek minősül, és az irányadó jogszabályok szerinti jogkövetkezmények alkalmazását vonja maga után” – zárul a közlemény, amelynek aláírója a budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
szóljon hozzá!