
A 30 évvel ezelőtt alakult kolozsvári Zurboló néptáncegyüttesben ma 19 pár táncol aktívan
Fotó: Zurboló/Facebook
Jubilál a kincses városbeli Zurboló: fennállásának 30. évfordulóját ünnepli a néptáncegyüttes a hét végén a Kolozsvári Magyar Operában. Az ünneplésről, a kolozsvári néptáncegyüttesek elmúlt évtizedeiről Könczei Csongort, a gyerekek alkotta Bogáncs együttesek, valamint az azokból „kinövő” Zurboló vezetőjét kérdeztük, aki feltárta, miként élnek szimbiózisban egymás mellett a különböző korosztályt képviselő csoportok.
2023. április 14., 18:142023. április 14., 18:14
2023. április 14., 18:202023. április 14., 18:20
Néptáncot rop a kincses város a hétvégén. Szombaton 17 órától lesz látható-hallható a 30 éves Zurboló táncegyüttes ünnepi műsora, a gálán a Zurboló jelenlegi és egykori táncosain kívül fellép a Bogáncs néptáncegyüttes valamennyi csoportja – a Morzsabogáncs, Apróbogáncs, Kisbogáncs és Bogáncs –, valamint közreműködik a Rezeda zenekar. Könczei Csongor néprajzkutató – aki a 30 éve alakult Zurboló és a 35 éve alakult Bogáncs vezetője, továbbá a Sapientia egyetem táncművészeti szakának oktatója – a Krónika megkeresésére kiemelte, a gálaműsor nagyszabású produkció, amelyben a Zurbolósok mellett a gyerek- és ifjúsági együttesek is színpadra lépnek az erre az alkalomra hatfőssé bővülő Rezeda zenekar kíséretében.
Könczei Csongor néprajzkutató, egyetemi oktató, a kolozsvári Bogáncs és Zurboló néptánegyüttesek vezetője
Fotó: Ocskay Márk
Az elmúlt 30 évben 163-an táncoltak a felnőttek alkotta Zurbolóban
Kolozsváron több néptáncegyüttes működik, de a Bogáncs és a Zurboló számít „a kincses városbeli néptáncegyüttesnek”. Bár más településekről is többen bekerültek az évek folyamán a csapatba, olyanok is, akik egyetemre jöttek, a táncosok túlnyomó többsége kolozsvári fiatal, akik a Bogáncs együttesben gyerekeskedtek és úgy kerültek aztán a Zurbolóba.
Fotó: Zurboló/Facebook
„Körülbelül 10 az 1-hez az arány, vagyis tíz Bogáncsos gyerekből egy lett Zurbolós felnőttkorára az évek során. Jelenleg 19 pár, vagyis 38 táncos alkotja a Zurbolót, ehhez a csapathoz társul még néhány olyan ember, aki már nem kimondottan aktív, de ha szükség van rájuk, vissza tudjuk hívni táncolni” – tette hozzá az együttes vezetője. Hozzátette, a Bogáncs négy gyerekcsapatában összesen 160-an táncolnak, tehát jól állnak, nem panaszkodhatnak.
Hozzátette, a Zurboló 1993 októberében alakult, tehát ez a 30. évadjuk, a Bogáncs néptáncegyüttes, Erdély legrégebbi gyerek-néptáncegyüttese pedig 1985-ben alakult. „Mi, az 1992-93-ban végzettek voltunk az első végzős nemzedék, és amikor kikerültünk az iskolából, akkoriban a Bogáncs a Brassai Sámuel Elméleti Líceum tánccsoportjaként működött. Aztán fokozatosan lett belőle kolozsvári gyerek-és ifjúsági néptáncegyüttes” – idézte fel Könczei Csongor.
Fotó: Zurboló/Facebook
Kifejtette, úgy döntöttek 30 évvel ezelőtt, hogy alapítanak egy felnőtt tánccsapatot, de akkoriban biztosan egyikük sem gondolt arra, hogy három évtized múltán is működni fog az együttes. Akkor csak azt tudták, hogy 18-19 évesekként tovább akarnak táncolni.
Mint magyarázta, ők, a Zurbolósok hamar rájöttek, hogy gyerekek nélkül nem megy, így aztán megalakult a Bogáncs mellé a Kisbogáncs, majd az Apróbogáncs és a Morzsabogáncs együttes, és a mai napig működik a szimbiózis.
Fotó: Zurboló/Facebook
A legkisebbek 5-7 évesek, a nagyobbak 8-10 évesek, a Kisbogáncsosok 10-12 évesek és a középiskolások a Bogáncsosok. Eddig nyolc Bogáncsos nemzedéket búcsúztattak, és ezeknek a táncosoknak egy része jött táncolni a Zurbolóba.
Zurbolók: „ha sokat köpülik a tejet, vaj lesz belőle”
Könczei Csongor kérdésünkre arról is beszélt, hogy miért választották az együttesnek a Zurboló nevet, és mit is jelent ez a tájnyelvi szó. „Amikor eldöntöttük, hogy felnőtt tánccsapatot is alakítunk, tudtuk, hogy nem szeretnénk a Bogáncs nevet magunknak, mert azt meghagyjuk a gyerekeknek. Azon gondolkodtunk, hogy olyan nevet szeretnénk, amiről egyrészt nem tudják az emberek általában, hogy mit jelent, másrészt meg jó a hangzása” – mondta az együttes vezetője. Hozzátette, a zurbolás hangutánzó tájszó vajköpülést jelent, és utólag a jelentés akár szimbolikusnak is tekinthető névválasztás volt.
Fotó: Zurboló/Facebook
A Kolozsvári Magyar Operában tartandó hétvégi gálaműsorban a következő programpontok várják a néptánc szerelmeseit: Enyed környéki magyar táncok (Zurboló), moldvai csángó táncok (Morzsabogáncs), magyarlapádi táncok (Apróbogáncs), rábaközi táncok (Kisbogáncs), magyarszováti táncok (Bogáncs), Pörgésben. Továbbá buzai kineto-reflexiók (Zurboló), feketelaki táncok (Zurboló), széki táncok (a „régiek”).
Fotó: Zurboló/Facebook
Könczei Csongortól azt is megtudtuk, idén, a jubileumi évben több ünnepi rendezvényt is terveznek, a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Folkudvarban tartanak majd Zurboló 30 előadást, és az igazi születésnap időpontjában, októberben is ünnepelnek majd.
Fotó: Zurboló/Facebook
Fotó: Zurboló/Facebook

A kolozsvári táncházmozgalom megalakulásának 45. évfordulója alkalmából nyílt fotó- és videókiállítás a Sapientia egyetem táncművészeti szakának székhelyén.

Nem szeretjük, hogy a kisgyerekek produkálják magukat, mi azt szoktuk mondani, hogy a kicsi tanuljon meg táncolni, és majd ha tényleg tud, akkor lépjen fel – mondta el a Krónikának Könczei Csongor, az alapításának 35. évfordulóját ünneplő Bogáncs néptáncegyüttes vezetője.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
szóljon hozzá!