Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Kolozsváron született, Budapesten élő Korniss Péter fotóművész kedvenc témája vitathatatlanul Szék és az ott élő emberek – a barátai, akiket ma már a családjának mond. A „szíve csücske” a mezőségi „magyar sziget”, ahova a barátja, a szintén erdélyi Novák Ferenc Tata koreográfus vitte el 55 évvel ezelőtt, az a Szék, amely számos kiállítása és kötete témáját adta. A Hosszú úton – Szék 1967-2022 című, Budapesten megnyílt legújabb kiállítása is erről mesél, szokatlan módon csupa színes fénykép formájában, bemutatva, több mint öt évtized alatt miként alakult át nem csak a világ, hanem Szék is.
2023. március 09., 20:182023. március 09., 20:18
2023. március 09., 20:382023. március 09., 20:38
Hatalmas tömeg volt kíváncsi szerda este Korniss Péter fotóművésznek a budapesti Várfok Galériában megnyílt kiállítására, sokan az utcáról belesve hallgatták a megnyitót, mivel nem fértek a kiállítótérben. Nem csak Korniss Péter kollégái, diákjai, nem csupán a művészettörténész szakma kiemelkedő alakjai voltak jelen, hanem kolozsvári és széki barátok, valamint a kiállított fényképek szereplői is.
A magyarországi kiállításokat mondhatni nemzetközi hullám követte, hiszen a következő években képei megfordultak több fontos múzeumban, galériában Párizstól Szentpéterváron és Rómán át egészen Kolozsvárig. Életműve – archívuma – pedig bekerült a Szépművészeti Múzeum Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézetébe, ahol nagyszabású konferenciát is szenteltek munkásságának.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
És mindeközben Korniss Péter nem tétlenkedett: fényképezőgépét a vállára véve az elmúlt években is újra és újra visszatért a szeretett Székre, újabb és újabb képeket készített, hogy megörökítse azt, ami megváltozott, és azt, ami eltűnt.
A művészeti vezető külön köszöntötte Novák „Tata” Ferencet a megnyitón, aki ennek a „projektnek” a kezdetét adta meg. Hiszen a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas koreográfus, etnográfus mutatta meg azt a Széket Korniss Péternek 1967-ben, ahol akkor még szinte érintetlenül élt a népi kultúra.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
„Korniss Péter személye, művészete elképesztő ajándék mindannyiunk számára” – szögezte le Kovács Krisztina, azt is kiemelve, hogy a kiállítás Boldizsár Marinak, Korniss Péter nemrég elhunyt széki kománéjának állít emléket, aki oly sok képén feltűnik. A Boldizsár Marit ábrázoló, Kapára támaszkodó asszony című kép lobog a kiállítás alkalmából a Várfok Galéria homlokzatán, illetve hozzá kapcsolódik az egyetlen kiállítási tárgy, amely nem fénykép: az egyik falon Boldizsár Mari és férje, Balog Márton 1971-es lakodalmas pártája díszeleg.
Nemrég olvastam Visky András Kitelepítés című csodálatos könyvében, hogy a szeretet megvalósulása a figyelem. Korniss Péter ezt mutatja meg nekünk. Ő nem csinált mást, csak figyelt. Évtizedeken keresztül figyelte az embereket. A képein megjelenő emberek nem modellek, ami megjelenik a művein, az nem egy téma, nem egy spekulatív dolog, hanem figyelem, a szeretetből fakadó figyelem. És ezért vagyunk itt ma annyian, mert megérint minket ez a szeretet, ami a képeiről sugárzik” – fejtette ki Kovács Krisztina.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A művészeti vezető hozzátette, bár a kiállításon végigkövethető, miként szűnnek meg közösségek, hogyan vesznek el értékek, épp az eseményen jelenlevő tömeg mutatja meg: a kultúra iránti szeretet összeköt, hogy van, ami tovább él, van közös feladatunk és felelősségünk.
A művészeti vezető köszöntője után Horányi Attila művészettörténész, esztéta méltatta a kiállítást. Felidézte a művész korábbi képeit, korszakait is: a széki táncházban készült, korai fehér-fekete fotókat, a változó, átalakuló világot bemutató széki képeket, illetve azokat az alkotásokat, amelyeken a széki asszonyok a budapesti forgatagban láthatóak merev beállítottságban, hagyományos öltözékben.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Korniss Péter fotóival őrizte Szék sajátos világát, majd dokumentálta átalakulást, de mára ez a világ tulajdonképpen eltűnt. Horányi hozzátette, persze nem csak Szék egykori világa tűnt el, ez sok más régióra érvényes gondolat, Korniss Péter kiállítása, képei pedig tulajdonképpen tükröt tartanak nekünk, ösztönöznek, hogy magunkba nézzünk.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas hegedű- és brácsaművész és Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművész által előadott Bartók-művek egészítették ki, teljesítették ki a megnyitóbeszédeket, csempésztek még több erdélyi színt – hangot – a budapesti kiállítás tereibe.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Szépművészeti Múzeumnak adományozta teljes életművét átfogó archívumát kedden Korniss Péter kolozsvári születésű világhírű magyar fotográfus.
Megnyílt Korniss Péter Változások című fotókiállítása szombaton a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. A kiállításba Jerger Krisztina kurátor által beválogatott, 1967 és 2017 között készült fényképek az elkerülhetetlen változást mutatják be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!