Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Kolozsváron született, Budapesten élő Korniss Péter fotóművész kedvenc témája vitathatatlanul Szék és az ott élő emberek – a barátai, akiket ma már a családjának mond. A „szíve csücske” a mezőségi „magyar sziget”, ahova a barátja, a szintén erdélyi Novák Ferenc Tata koreográfus vitte el 55 évvel ezelőtt, az a Szék, amely számos kiállítása és kötete témáját adta. A Hosszú úton – Szék 1967-2022 című, Budapesten megnyílt legújabb kiállítása is erről mesél, szokatlan módon csupa színes fénykép formájában, bemutatva, több mint öt évtized alatt miként alakult át nem csak a világ, hanem Szék is.
2023. március 09., 20:182023. március 09., 20:18
2023. március 09., 20:382023. március 09., 20:38
Hatalmas tömeg volt kíváncsi szerda este Korniss Péter fotóművésznek a budapesti Várfok Galériában megnyílt kiállítására, sokan az utcáról belesve hallgatták a megnyitót, mivel nem fértek a kiállítótérben. Nem csak Korniss Péter kollégái, diákjai, nem csupán a művészettörténész szakma kiemelkedő alakjai voltak jelen, hanem kolozsvári és széki barátok, valamint a kiállított fényképek szereplői is.
A magyarországi kiállításokat mondhatni nemzetközi hullám követte, hiszen a következő években képei megfordultak több fontos múzeumban, galériában Párizstól Szentpéterváron és Rómán át egészen Kolozsvárig. Életműve – archívuma – pedig bekerült a Szépművészeti Múzeum Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézetébe, ahol nagyszabású konferenciát is szenteltek munkásságának.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
És mindeközben Korniss Péter nem tétlenkedett: fényképezőgépét a vállára véve az elmúlt években is újra és újra visszatért a szeretett Székre, újabb és újabb képeket készített, hogy megörökítse azt, ami megváltozott, és azt, ami eltűnt.
A művészeti vezető külön köszöntötte Novák „Tata” Ferencet a megnyitón, aki ennek a „projektnek” a kezdetét adta meg. Hiszen a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas koreográfus, etnográfus mutatta meg azt a Széket Korniss Péternek 1967-ben, ahol akkor még szinte érintetlenül élt a népi kultúra.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
„Korniss Péter személye, művészete elképesztő ajándék mindannyiunk számára” – szögezte le Kovács Krisztina, azt is kiemelve, hogy a kiállítás Boldizsár Marinak, Korniss Péter nemrég elhunyt széki kománéjának állít emléket, aki oly sok képén feltűnik. A Boldizsár Marit ábrázoló, Kapára támaszkodó asszony című kép lobog a kiállítás alkalmából a Várfok Galéria homlokzatán, illetve hozzá kapcsolódik az egyetlen kiállítási tárgy, amely nem fénykép: az egyik falon Boldizsár Mari és férje, Balog Márton 1971-es lakodalmas pártája díszeleg.
Nemrég olvastam Visky András Kitelepítés című csodálatos könyvében, hogy a szeretet megvalósulása a figyelem. Korniss Péter ezt mutatja meg nekünk. Ő nem csinált mást, csak figyelt. Évtizedeken keresztül figyelte az embereket. A képein megjelenő emberek nem modellek, ami megjelenik a művein, az nem egy téma, nem egy spekulatív dolog, hanem figyelem, a szeretetből fakadó figyelem. És ezért vagyunk itt ma annyian, mert megérint minket ez a szeretet, ami a képeiről sugárzik” – fejtette ki Kovács Krisztina.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A művészeti vezető hozzátette, bár a kiállításon végigkövethető, miként szűnnek meg közösségek, hogyan vesznek el értékek, épp az eseményen jelenlevő tömeg mutatja meg: a kultúra iránti szeretet összeköt, hogy van, ami tovább él, van közös feladatunk és felelősségünk.
A művészeti vezető köszöntője után Horányi Attila művészettörténész, esztéta méltatta a kiállítást. Felidézte a művész korábbi képeit, korszakait is: a széki táncházban készült, korai fehér-fekete fotókat, a változó, átalakuló világot bemutató széki képeket, illetve azokat az alkotásokat, amelyeken a széki asszonyok a budapesti forgatagban láthatóak merev beállítottságban, hagyományos öltözékben.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Korniss Péter fotóival őrizte Szék sajátos világát, majd dokumentálta átalakulást, de mára ez a világ tulajdonképpen eltűnt. Horányi hozzátette, persze nem csak Szék egykori világa tűnt el, ez sok más régióra érvényes gondolat, Korniss Péter kiállítása, képei pedig tulajdonképpen tükröt tartanak nekünk, ösztönöznek, hogy magunkba nézzünk.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas hegedű- és brácsaművész és Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművész által előadott Bartók-művek egészítették ki, teljesítették ki a megnyitóbeszédeket, csempésztek még több erdélyi színt – hangot – a budapesti kiállítás tereibe.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Szépművészeti Múzeumnak adományozta teljes életművét átfogó archívumát kedden Korniss Péter kolozsvári születésű világhírű magyar fotográfus.
Megnyílt Korniss Péter Változások című fotókiállítása szombaton a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. A kiállításba Jerger Krisztina kurátor által beválogatott, 1967 és 2017 között készült fényképek az elkerülhetetlen változást mutatják be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!