
Korniss Péter (mikrofonnál) a kolozsvári kiállítás megnyitóján kijelentette: a fotográfus a valóság kiszolgáltatottja
Fotó: Kolozsvári Szépművészeti Múzeum
Megnyílt Korniss Péter Változások című fotókiállítása szombaton a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. A kiállításba Jerger Krisztina kurátor által beválogatott, 1967 és 2017 között készült fényképek az elkerülhetetlen változást mutatják be, és gondolkozásra késztetik nézőiket.
2019. augusztus 17., 22:232019. augusztus 17., 22:23
2019. augusztus 17., 22:262019. augusztus 17., 22:26
A kiállítást megnyitó Selmeczi György zeneszerző Korniss Pétert a kort értő mesterek egyikének nevezte, „aki nélkül nincsen kortárs magyar gondolkodás”. Selmeczi szerint a fotográfus a gyorsuló időt tudja megragadni. Képei mély rétegeiben mindig ott van a történet, a fotográfus története, az alanyok története, melyek egyben „a mi történeteink” is.
Kijelentette: „a fotográfus a valóság kiszolgáltatottja”, munkájának eredményességét ezer külső tényező befolyásolja. Hozzátette: számára mindig az emberek voltak a legfontosabbak, akik megtisztelték a bizalmukkal és odaálltak a fényképezőgépje elé. Ezt azért tartotta fontosnak, mert – mint fogalmazott – az alanyok bizonyos mértékig kiszolgáltatják magukat a fotográfusnak.
Fotó: Kolozsvári Szépművészeti Múzeum
A kolozsvári kiállításmegnyitón a fotográfust Selmeczi György erre az alkalomra írt rövid művének előadásával köszöntötték. A Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott kiállításmegnyitón a fesztivál közönsége mellett olyan népviseletbe öltözött széki férfiak és nők is részt vettek, akik korábban Korniss Péter fotóin is megjelentek.
A Kossuth-díjjal és Pulitzer emlékdíjjal is kitüntetett Korniss Péter 1937-ben született Kolozsváron, 1949 óta él Budapesten. Dokumentarista fotográfusként több mint ötven évet szentelt az eltűnő paraszti életforma és kultúra megörökítésének.
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Ötödik alkalommal rendezik meg a Bach-maratont az evagélikus-lutheránus Pietati templomban. Az egész napos zenei esemény keretében gyermekfoglalkozások, Bach-művek és rangos szólisták várják a közönséget.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni.
szóljon hozzá!