Hirdetés

„Azóta is élek – azóta is írok” – Bereményi Gézával találkoztak az olvasók a SepsiBook könyvvásáron

Bereményi Géza író •  Fotó: Facebook/SepsiBook

Bereményi Géza író

Fotó: Facebook/SepsiBook

Gyermekkori emlékekről, az íráshoz való viszonyáról és a különböző műfajokban való alkotás folyamatáról mesélt Bereményi Géza Kossuth-díjas író a vasárnap záruló, négynapos sepsiszentgyörgyi SepsiBook könyvvásáron.

Oláh Eszter

2022. május 29., 18:222022. május 29., 18:22

2022. május 29., 19:052022. május 29., 19:05

Az erdélyi és magyarországi kulturális élet személyiségei közül szép számban vettek részt írók, költők a csütörtökön kezdődött, vasárnap záruló háromszéki SepsiBook könyvvásáron és kortárs irodalmi fesztiválon. Az első ízben szervezett szemle szombati megívottjai közt szerepelt Bereményi Géza, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, József Attila és Balázs Béla-díjas író, akivel legújabb, 2021-ben megjelent kötete kapcsán Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélgetett a vásár helyszínén, a Sepsi Arénában.

A gyermekkori emlékfoszlányokkal, a nagyszülői legendáriummal, számos írásában megjelenő Teleki térrel és az írói pálya során többször visszaköszönő motívumokkal találkozhat az olvasó Bereményi Géza 2021-ben megjelent Azóta is élek című novelláskötetében, amely az író hetvenötödik születésnapja alkalmából jelent meg a Magvető kiadó gondozásában. Szerkesztőként, a novellák világában és az író életében otthonosan mozgó Szegő János kalauzolta el a könyvvásáron az érdeklődőket a közel egyórás beszélgetés során.

Hirdetés

Különös érzék a valósághoz

A novellákban többször megjelenő gyermek nagyszüleihez fűződő viszonya kapcsán az író elmondta,

már gyerekkorában rendelkezett egyfajta „radarral”, amely kiszűrte, mikor mondanak igazat neki és mikor nem.

Mint mondta, már kiskorában is rögtön tudta, ha nagyapja – borotválkozás közben – egy történet mesélésében hirtelen elhallgatott, majd néhány pillanat gondolkodás után, kihagyva egy-egy részletet, továbbmesélte azt: ilyenkor benne mindig ugrott egyet, majd összezilálódott a történet logikája „Nekünk, embereknek, azt hiszem, nagyon nagy érzékünk van a valósághoz, és akinek nincs, az lefojtja, az nem akarja tudni” – vallotta az író a történetekben rejlő igazságérték kapcsán.

A gyermekkor sokszor homályba vesző emlékfoszlányaiból rekonstruált történetekkel Bereményi Géza nem csak legutóbb megjelent novelláskötetében foglalkozott, hanem a szintén 2021-es önéletrajzi regényében, a Magyar Copperfieldben is. Szegő János szerint a regény egy igazán különleges gyermek alakjával ajándékozta meg a magyar irodalmat. Az életrajz megírására reflektálva az író elmondta,

a regény olyan volt számára, mint mondjuk Atlantisz, amelyből egyszer csak előbukkant a gyermekkora.

Az író azt is elmesélte, hogy egyetemista korában egy évfolyamtársa unszolására megmutatta egy háromoldalas novelláját, ezért társai rögtön „íróvá avatták”, bevették maguk közé, a fiatal írókból álló társaságba. „Köztük 1968 körül az volt az alapszabály, hogy tilos Magyarországon nyomtatásban megjelenni. Akkoriban szinte vadásztak a fiatal írókra, viszont nem volt szabad megjelenni, mert azáltal bekerültek volna a hazugok közé és korrumpálódtak volna. Később megszegtem ezt a fogadalmat és még egyetemista koromban leadtam egy kötetre való novellát a Magvető kiadónál egy szerkesztőnek. Így lettem elsőkötetes író huszonhárom éves koromban, belekeveredtem az irodalomba” – mesélte az író.

Elsőkötetes huszonhárom évesen

Íróvá válásának korai folyamatáról és az adott kor ambivalenciájáról is megosztott egy történetet, amely a kötet megjelenése utáni három-négy hétben történt, amikor a szerkesztő behívta a Magvető kiadó akkori, ötödik emeleti székházába, amelyben – mint mesélte – egy ún. „paternoster” lift vezetett a megfelelő emeletre. A felfelé vezető liftút során az író Bata Imre irodalomtörténésszel, Weöres Sándor szerkesztőjével találkozott, aki rögtön nekiszegezte a tőle elvártakat, nevezetesen, hogy a magyar irodalomnak egy olyan generációjához tartozik, amelynek feladata, hogy visszavezesse a magyar olvasókat Istenhez.

Ezt követően, a liftből kiszállva, a kiadó akkori igazgatójába, Kardos Györgybe botlott, aki szívélyesen behívta irodájába és felvilágosította: vigyázzon, mit mond a szerkesztőjének, Sík Csabának, ő ugyanis veszélyes ember. Meghallgatva a jó tanácsot, végül megérkezett úti céljához, szerkesztőjéhez, aki már értesült is az igazgatónál tett látogatásáról és szintén óva intette a fiatal írót az igazgatótól, mondván, hogy ő is egy fölöttébb veszélyes ember.

Idézet
Ekkor döbbentem rá, hogy ez a szerkesztőség és a magyar irodalom. Lementem a Vörösmarty térre és eldöntöttem, hogy soha többé egyetlen sort sem írok le magyarul, hogy nem fogok többé írni”

– emlékezett vissza az szerkesztőségben szerzett ellentmondásos benyomásaira. 

Találkozás egy rajztanárral

Bereményi nemcsak a szépirodalom neves alakjaként, hanem dalszövegíróként, forgatókönyvíróként, valamint rendezőként is ismertté vált.

A Cseh Tamás énekessel, dalszerzővel való találkozásra is egyfajta mentsvárként tekint, amely kiemelhette az akkori kor szigorú megkötéseiből.

„Az volt a szerencsém, hogy összeismerkedtem egy rajztanárral, aki nyaranta indiános játékot játszott és gitározgatott, énekelgetett angol szövegeket. Fölajánlottam neki, hogy írok dalszövegeket, mert íráskényszerem volt, és egy egész dalszövegírói életművet összeállítottam az évek során” – mondta Bereményi Géza. Úgy fogalmazott, évtizedekig együttműködött „ezzel a Cseh Tamás nevű rajztanárral, akiből énekes lett”.

Mint mondta, a dalszövegeket alapvetően nem versnek szánta, hanem inkább élvezte, hogy a megadott zenére a lehető legnyersebben és legnyíltabban írhatta le, amit gondolt és érzett, hiszen akkor a rendszer ellenőrző figyelme épp nem rá összpontosult. Kezdetben a dalszerző személyével sem különösebben foglalkozott, bizonyítja ezt az a tény is, hogy azelőtt sosem hallotta énekelni Cseh Tamást, úgy ajánlotta fel, hogy dalszövegeket ír neki.

Idézet
Azt írhattam, amit akartam. Trágár szavakat, amikre Cseh Tamás azt mondta, hogy nem tudja elénekelni, mert az édesanyja is hallani fogja és haragudni fog. Mire én megkérdeztem, művészi szabadságról nem hallottál, és elénekeltettem vele”

– idézte fel Bereményi Géza.

A közönségtalálkozón – a jelenlevők örömére – a szerző felolvasta legújabb kötetének Jézus újságot olvas című novelláját, amely szintén a gyerekkorát idézi. A történetben gondoskodó nagymamájának, illetve a misztikus, falon függő Jézus-képnek köszönhetően megmenekült egy akkori járványból. Idézet a novellából: „A következő az volt, hogy mezítláb álltam a padlón, amikor a kendős asszony visszaérkezett. Magasan fölém jött, felkapott, az ágyba vitt. Azóta is élek”.

korábban írtuk

Új fejezet Háromszék kulturális életében: elrajtolt a Sepsibook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál
Új fejezet Háromszék kulturális életében: elrajtolt a Sepsibook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál

A széles kínálatú könyvvásár mellett izgalmas közönségtalálkozókkal, gyerekfoglalkozásokkal és koncertekkel készültek a szervezők a Sepsibook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál első kiadására, amely csütörtöktől vasárnapig zajlik Sepsiszentgyörgyön.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
Hirdetés
2025. november 22., szombat

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
2025. november 21., péntek

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról

Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról
2025. november 19., szerda

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba

A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Főszerepben a bábok: hetedik alkalommal ad otthont Nagyvárad az erdélyi magyar bábszínházak fesztiváljának

2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.

Főszerepben a bábok: hetedik alkalommal ad otthont Nagyvárad az erdélyi magyar bábszínházak fesztiváljának
2025. november 18., kedd

Újraindult az erdélyi kastélyok és udvarházak legnagyobb online adattára

Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.

Újraindult az erdélyi kastélyok és udvarházak legnagyobb online adattára
2025. november 17., hétfő

„Az szül szépirodalmat, ami megérint vagy felháborít”: Bodó Márta frissen megjelent, Újratervezés című kötetéről

„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.

„Az szül szépirodalmat, ami megérint vagy felháborít”: Bodó Márta frissen megjelent, Újratervezés című kötetéről
Hirdetés
Hirdetés