
Bereményi Géza író
Fotó: Facebook/SepsiBook
Gyermekkori emlékekről, az íráshoz való viszonyáról és a különböző műfajokban való alkotás folyamatáról mesélt Bereményi Géza Kossuth-díjas író a vasárnap záruló, négynapos sepsiszentgyörgyi SepsiBook könyvvásáron.
2022. május 29., 18:222022. május 29., 18:22
2022. május 29., 19:052022. május 29., 19:05
Az erdélyi és magyarországi kulturális élet személyiségei közül szép számban vettek részt írók, költők a csütörtökön kezdődött, vasárnap záruló háromszéki SepsiBook könyvvásáron és kortárs irodalmi fesztiválon. Az első ízben szervezett szemle szombati megívottjai közt szerepelt Bereményi Géza, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, József Attila és Balázs Béla-díjas író, akivel legújabb, 2021-ben megjelent kötete kapcsán Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélgetett a vásár helyszínén, a Sepsi Arénában.
A gyermekkori emlékfoszlányokkal, a nagyszülői legendáriummal, számos írásában megjelenő Teleki térrel és az írói pálya során többször visszaköszönő motívumokkal találkozhat az olvasó Bereményi Géza 2021-ben megjelent Azóta is élek című novelláskötetében, amely az író hetvenötödik születésnapja alkalmából jelent meg a Magvető kiadó gondozásában. Szerkesztőként, a novellák világában és az író életében otthonosan mozgó Szegő János kalauzolta el a könyvvásáron az érdeklődőket a közel egyórás beszélgetés során.
A novellákban többször megjelenő gyermek nagyszüleihez fűződő viszonya kapcsán az író elmondta,
Mint mondta, már kiskorában is rögtön tudta, ha nagyapja – borotválkozás közben – egy történet mesélésében hirtelen elhallgatott, majd néhány pillanat gondolkodás után, kihagyva egy-egy részletet, továbbmesélte azt: ilyenkor benne mindig ugrott egyet, majd összezilálódott a történet logikája „Nekünk, embereknek, azt hiszem, nagyon nagy érzékünk van a valósághoz, és akinek nincs, az lefojtja, az nem akarja tudni” – vallotta az író a történetekben rejlő igazságérték kapcsán.
A gyermekkor sokszor homályba vesző emlékfoszlányaiból rekonstruált történetekkel Bereményi Géza nem csak legutóbb megjelent novelláskötetében foglalkozott, hanem a szintén 2021-es önéletrajzi regényében, a Magyar Copperfieldben is. Szegő János szerint a regény egy igazán különleges gyermek alakjával ajándékozta meg a magyar irodalmat. Az életrajz megírására reflektálva az író elmondta,
Az író azt is elmesélte, hogy egyetemista korában egy évfolyamtársa unszolására megmutatta egy háromoldalas novelláját, ezért társai rögtön „íróvá avatták”, bevették maguk közé, a fiatal írókból álló társaságba. „Köztük 1968 körül az volt az alapszabály, hogy tilos Magyarországon nyomtatásban megjelenni. Akkoriban szinte vadásztak a fiatal írókra, viszont nem volt szabad megjelenni, mert azáltal bekerültek volna a hazugok közé és korrumpálódtak volna. Később megszegtem ezt a fogadalmat és még egyetemista koromban leadtam egy kötetre való novellát a Magvető kiadónál egy szerkesztőnek. Így lettem elsőkötetes író huszonhárom éves koromban, belekeveredtem az irodalomba” – mesélte az író.
Íróvá válásának korai folyamatáról és az adott kor ambivalenciájáról is megosztott egy történetet, amely a kötet megjelenése utáni három-négy hétben történt, amikor a szerkesztő behívta a Magvető kiadó akkori, ötödik emeleti székházába, amelyben – mint mesélte – egy ún. „paternoster” lift vezetett a megfelelő emeletre. A felfelé vezető liftút során az író Bata Imre irodalomtörténésszel, Weöres Sándor szerkesztőjével találkozott, aki rögtön nekiszegezte a tőle elvártakat, nevezetesen, hogy a magyar irodalomnak egy olyan generációjához tartozik, amelynek feladata, hogy visszavezesse a magyar olvasókat Istenhez.
Ezt követően, a liftből kiszállva, a kiadó akkori igazgatójába, Kardos Györgybe botlott, aki szívélyesen behívta irodájába és felvilágosította: vigyázzon, mit mond a szerkesztőjének, Sík Csabának, ő ugyanis veszélyes ember. Meghallgatva a jó tanácsot, végül megérkezett úti céljához, szerkesztőjéhez, aki már értesült is az igazgatónál tett látogatásáról és szintén óva intette a fiatal írót az igazgatótól, mondván, hogy ő is egy fölöttébb veszélyes ember.
– emlékezett vissza az szerkesztőségben szerzett ellentmondásos benyomásaira.
Bereményi nemcsak a szépirodalom neves alakjaként, hanem dalszövegíróként, forgatókönyvíróként, valamint rendezőként is ismertté vált.
„Az volt a szerencsém, hogy összeismerkedtem egy rajztanárral, aki nyaranta indiános játékot játszott és gitározgatott, énekelgetett angol szövegeket. Fölajánlottam neki, hogy írok dalszövegeket, mert íráskényszerem volt, és egy egész dalszövegírói életművet összeállítottam az évek során” – mondta Bereményi Géza. Úgy fogalmazott, évtizedekig együttműködött „ezzel a Cseh Tamás nevű rajztanárral, akiből énekes lett”.
Mint mondta, a dalszövegeket alapvetően nem versnek szánta, hanem inkább élvezte, hogy a megadott zenére a lehető legnyersebben és legnyíltabban írhatta le, amit gondolt és érzett, hiszen akkor a rendszer ellenőrző figyelme épp nem rá összpontosult. Kezdetben a dalszerző személyével sem különösebben foglalkozott, bizonyítja ezt az a tény is, hogy azelőtt sosem hallotta énekelni Cseh Tamást, úgy ajánlotta fel, hogy dalszövegeket ír neki.
– idézte fel Bereményi Géza.
A közönségtalálkozón – a jelenlevők örömére – a szerző felolvasta legújabb kötetének Jézus újságot olvas című novelláját, amely szintén a gyerekkorát idézi. A történetben gondoskodó nagymamájának, illetve a misztikus, falon függő Jézus-képnek köszönhetően megmenekült egy akkori járványból. Idézet a novellából: „A következő az volt, hogy mezítláb álltam a padlón, amikor a kendős asszony visszaérkezett. Magasan fölém jött, felkapott, az ágyba vitt. Azóta is élek”.

A széles kínálatú könyvvásár mellett izgalmas közönségtalálkozókkal, gyerekfoglalkozásokkal és koncertekkel készültek a szervezők a Sepsibook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál első kiadására, amely csütörtöktől vasárnapig zajlik Sepsiszentgyörgyön.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
szóljon hozzá!