Hirdetés

„Azóta is élek – azóta is írok” – Bereményi Gézával találkoztak az olvasók a SepsiBook könyvvásáron

Bereményi Géza író •  Fotó: Facebook/SepsiBook

Bereményi Géza író

Fotó: Facebook/SepsiBook

Gyermekkori emlékekről, az íráshoz való viszonyáról és a különböző műfajokban való alkotás folyamatáról mesélt Bereményi Géza Kossuth-díjas író a vasárnap záruló, négynapos sepsiszentgyörgyi SepsiBook könyvvásáron.

Oláh Eszter

2022. május 29., 18:222022. május 29., 18:22

2022. május 29., 19:052022. május 29., 19:05

Az erdélyi és magyarországi kulturális élet személyiségei közül szép számban vettek részt írók, költők a csütörtökön kezdődött, vasárnap záruló háromszéki SepsiBook könyvvásáron és kortárs irodalmi fesztiválon. Az első ízben szervezett szemle szombati megívottjai közt szerepelt Bereményi Géza, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, József Attila és Balázs Béla-díjas író, akivel legújabb, 2021-ben megjelent kötete kapcsán Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélgetett a vásár helyszínén, a Sepsi Arénában.

A gyermekkori emlékfoszlányokkal, a nagyszülői legendáriummal, számos írásában megjelenő Teleki térrel és az írói pálya során többször visszaköszönő motívumokkal találkozhat az olvasó Bereményi Géza 2021-ben megjelent Azóta is élek című novelláskötetében, amely az író hetvenötödik születésnapja alkalmából jelent meg a Magvető kiadó gondozásában. Szerkesztőként, a novellák világában és az író életében otthonosan mozgó Szegő János kalauzolta el a könyvvásáron az érdeklődőket a közel egyórás beszélgetés során.

Hirdetés

Különös érzék a valósághoz

A novellákban többször megjelenő gyermek nagyszüleihez fűződő viszonya kapcsán az író elmondta,

már gyerekkorában rendelkezett egyfajta „radarral”, amely kiszűrte, mikor mondanak igazat neki és mikor nem.

Mint mondta, már kiskorában is rögtön tudta, ha nagyapja – borotválkozás közben – egy történet mesélésében hirtelen elhallgatott, majd néhány pillanat gondolkodás után, kihagyva egy-egy részletet, továbbmesélte azt: ilyenkor benne mindig ugrott egyet, majd összezilálódott a történet logikája „Nekünk, embereknek, azt hiszem, nagyon nagy érzékünk van a valósághoz, és akinek nincs, az lefojtja, az nem akarja tudni” – vallotta az író a történetekben rejlő igazságérték kapcsán.

A gyermekkor sokszor homályba vesző emlékfoszlányaiból rekonstruált történetekkel Bereményi Géza nem csak legutóbb megjelent novelláskötetében foglalkozott, hanem a szintén 2021-es önéletrajzi regényében, a Magyar Copperfieldben is. Szegő János szerint a regény egy igazán különleges gyermek alakjával ajándékozta meg a magyar irodalmat. Az életrajz megírására reflektálva az író elmondta,

a regény olyan volt számára, mint mondjuk Atlantisz, amelyből egyszer csak előbukkant a gyermekkora.

Az író azt is elmesélte, hogy egyetemista korában egy évfolyamtársa unszolására megmutatta egy háromoldalas novelláját, ezért társai rögtön „íróvá avatták”, bevették maguk közé, a fiatal írókból álló társaságba. „Köztük 1968 körül az volt az alapszabály, hogy tilos Magyarországon nyomtatásban megjelenni. Akkoriban szinte vadásztak a fiatal írókra, viszont nem volt szabad megjelenni, mert azáltal bekerültek volna a hazugok közé és korrumpálódtak volna. Később megszegtem ezt a fogadalmat és még egyetemista koromban leadtam egy kötetre való novellát a Magvető kiadónál egy szerkesztőnek. Így lettem elsőkötetes író huszonhárom éves koromban, belekeveredtem az irodalomba” – mesélte az író.

Elsőkötetes huszonhárom évesen

Íróvá válásának korai folyamatáról és az adott kor ambivalenciájáról is megosztott egy történetet, amely a kötet megjelenése utáni három-négy hétben történt, amikor a szerkesztő behívta a Magvető kiadó akkori, ötödik emeleti székházába, amelyben – mint mesélte – egy ún. „paternoster” lift vezetett a megfelelő emeletre. A felfelé vezető liftút során az író Bata Imre irodalomtörténésszel, Weöres Sándor szerkesztőjével találkozott, aki rögtön nekiszegezte a tőle elvártakat, nevezetesen, hogy a magyar irodalomnak egy olyan generációjához tartozik, amelynek feladata, hogy visszavezesse a magyar olvasókat Istenhez.

Ezt követően, a liftből kiszállva, a kiadó akkori igazgatójába, Kardos Györgybe botlott, aki szívélyesen behívta irodájába és felvilágosította: vigyázzon, mit mond a szerkesztőjének, Sík Csabának, ő ugyanis veszélyes ember. Meghallgatva a jó tanácsot, végül megérkezett úti céljához, szerkesztőjéhez, aki már értesült is az igazgatónál tett látogatásáról és szintén óva intette a fiatal írót az igazgatótól, mondván, hogy ő is egy fölöttébb veszélyes ember.

Idézet
Ekkor döbbentem rá, hogy ez a szerkesztőség és a magyar irodalom. Lementem a Vörösmarty térre és eldöntöttem, hogy soha többé egyetlen sort sem írok le magyarul, hogy nem fogok többé írni”

– emlékezett vissza az szerkesztőségben szerzett ellentmondásos benyomásaira. 

Találkozás egy rajztanárral

Bereményi nemcsak a szépirodalom neves alakjaként, hanem dalszövegíróként, forgatókönyvíróként, valamint rendezőként is ismertté vált.

A Cseh Tamás énekessel, dalszerzővel való találkozásra is egyfajta mentsvárként tekint, amely kiemelhette az akkori kor szigorú megkötéseiből.

„Az volt a szerencsém, hogy összeismerkedtem egy rajztanárral, aki nyaranta indiános játékot játszott és gitározgatott, énekelgetett angol szövegeket. Fölajánlottam neki, hogy írok dalszövegeket, mert íráskényszerem volt, és egy egész dalszövegírói életművet összeállítottam az évek során” – mondta Bereményi Géza. Úgy fogalmazott, évtizedekig együttműködött „ezzel a Cseh Tamás nevű rajztanárral, akiből énekes lett”.

Mint mondta, a dalszövegeket alapvetően nem versnek szánta, hanem inkább élvezte, hogy a megadott zenére a lehető legnyersebben és legnyíltabban írhatta le, amit gondolt és érzett, hiszen akkor a rendszer ellenőrző figyelme épp nem rá összpontosult. Kezdetben a dalszerző személyével sem különösebben foglalkozott, bizonyítja ezt az a tény is, hogy azelőtt sosem hallotta énekelni Cseh Tamást, úgy ajánlotta fel, hogy dalszövegeket ír neki.

Idézet
Azt írhattam, amit akartam. Trágár szavakat, amikre Cseh Tamás azt mondta, hogy nem tudja elénekelni, mert az édesanyja is hallani fogja és haragudni fog. Mire én megkérdeztem, művészi szabadságról nem hallottál, és elénekeltettem vele”

– idézte fel Bereményi Géza.

A közönségtalálkozón – a jelenlevők örömére – a szerző felolvasta legújabb kötetének Jézus újságot olvas című novelláját, amely szintén a gyerekkorát idézi. A történetben gondoskodó nagymamájának, illetve a misztikus, falon függő Jézus-képnek köszönhetően megmenekült egy akkori járványból. Idézet a novellából: „A következő az volt, hogy mezítláb álltam a padlón, amikor a kendős asszony visszaérkezett. Magasan fölém jött, felkapott, az ágyba vitt. Azóta is élek”.

korábban írtuk

Új fejezet Háromszék kulturális életében: elrajtolt a Sepsibook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál
Új fejezet Háromszék kulturális életében: elrajtolt a Sepsibook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál

A széles kínálatú könyvvásár mellett izgalmas közönségtalálkozókkal, gyerekfoglalkozásokkal és koncertekkel készültek a szervezők a Sepsibook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál első kiadására, amely csütörtöktől vasárnapig zajlik Sepsiszentgyörgyön.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten

Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
Hirdetés
2026. július 18., szombat

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében

Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében
2026. július 17., péntek

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1

Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1
2026. július 15., szerda

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány

A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány
Hirdetés
Hirdetés