Hirdetés

„Azóta is élek – azóta is írok” – Bereményi Gézával találkoztak az olvasók a SepsiBook könyvvásáron

Bereményi Géza író •  Fotó: Facebook/SepsiBook

Bereményi Géza író

Fotó: Facebook/SepsiBook

Gyermekkori emlékekről, az íráshoz való viszonyáról és a különböző műfajokban való alkotás folyamatáról mesélt Bereményi Géza Kossuth-díjas író a vasárnap záruló, négynapos sepsiszentgyörgyi SepsiBook könyvvásáron.

Oláh Eszter

2022. május 29., 18:222022. május 29., 18:22

2022. május 29., 19:052022. május 29., 19:05

Az erdélyi és magyarországi kulturális élet személyiségei közül szép számban vettek részt írók, költők a csütörtökön kezdődött, vasárnap záruló háromszéki SepsiBook könyvvásáron és kortárs irodalmi fesztiválon. Az első ízben szervezett szemle szombati megívottjai közt szerepelt Bereményi Géza, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, József Attila és Balázs Béla-díjas író, akivel legújabb, 2021-ben megjelent kötete kapcsán Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélgetett a vásár helyszínén, a Sepsi Arénában.

A gyermekkori emlékfoszlányokkal, a nagyszülői legendáriummal, számos írásában megjelenő Teleki térrel és az írói pálya során többször visszaköszönő motívumokkal találkozhat az olvasó Bereményi Géza 2021-ben megjelent Azóta is élek című novelláskötetében, amely az író hetvenötödik születésnapja alkalmából jelent meg a Magvető kiadó gondozásában. Szerkesztőként, a novellák világában és az író életében otthonosan mozgó Szegő János kalauzolta el a könyvvásáron az érdeklődőket a közel egyórás beszélgetés során.

Hirdetés

Különös érzék a valósághoz

A novellákban többször megjelenő gyermek nagyszüleihez fűződő viszonya kapcsán az író elmondta,

már gyerekkorában rendelkezett egyfajta „radarral”, amely kiszűrte, mikor mondanak igazat neki és mikor nem.

Mint mondta, már kiskorában is rögtön tudta, ha nagyapja – borotválkozás közben – egy történet mesélésében hirtelen elhallgatott, majd néhány pillanat gondolkodás után, kihagyva egy-egy részletet, továbbmesélte azt: ilyenkor benne mindig ugrott egyet, majd összezilálódott a történet logikája „Nekünk, embereknek, azt hiszem, nagyon nagy érzékünk van a valósághoz, és akinek nincs, az lefojtja, az nem akarja tudni” – vallotta az író a történetekben rejlő igazságérték kapcsán.

A gyermekkor sokszor homályba vesző emlékfoszlányaiból rekonstruált történetekkel Bereményi Géza nem csak legutóbb megjelent novelláskötetében foglalkozott, hanem a szintén 2021-es önéletrajzi regényében, a Magyar Copperfieldben is. Szegő János szerint a regény egy igazán különleges gyermek alakjával ajándékozta meg a magyar irodalmat. Az életrajz megírására reflektálva az író elmondta,

a regény olyan volt számára, mint mondjuk Atlantisz, amelyből egyszer csak előbukkant a gyermekkora.

Az író azt is elmesélte, hogy egyetemista korában egy évfolyamtársa unszolására megmutatta egy háromoldalas novelláját, ezért társai rögtön „íróvá avatták”, bevették maguk közé, a fiatal írókból álló társaságba. „Köztük 1968 körül az volt az alapszabály, hogy tilos Magyarországon nyomtatásban megjelenni. Akkoriban szinte vadásztak a fiatal írókra, viszont nem volt szabad megjelenni, mert azáltal bekerültek volna a hazugok közé és korrumpálódtak volna. Később megszegtem ezt a fogadalmat és még egyetemista koromban leadtam egy kötetre való novellát a Magvető kiadónál egy szerkesztőnek. Így lettem elsőkötetes író huszonhárom éves koromban, belekeveredtem az irodalomba” – mesélte az író.

Elsőkötetes huszonhárom évesen

Íróvá válásának korai folyamatáról és az adott kor ambivalenciájáról is megosztott egy történetet, amely a kötet megjelenése utáni három-négy hétben történt, amikor a szerkesztő behívta a Magvető kiadó akkori, ötödik emeleti székházába, amelyben – mint mesélte – egy ún. „paternoster” lift vezetett a megfelelő emeletre. A felfelé vezető liftút során az író Bata Imre irodalomtörténésszel, Weöres Sándor szerkesztőjével találkozott, aki rögtön nekiszegezte a tőle elvártakat, nevezetesen, hogy a magyar irodalomnak egy olyan generációjához tartozik, amelynek feladata, hogy visszavezesse a magyar olvasókat Istenhez.

Ezt követően, a liftből kiszállva, a kiadó akkori igazgatójába, Kardos Györgybe botlott, aki szívélyesen behívta irodájába és felvilágosította: vigyázzon, mit mond a szerkesztőjének, Sík Csabának, ő ugyanis veszélyes ember. Meghallgatva a jó tanácsot, végül megérkezett úti céljához, szerkesztőjéhez, aki már értesült is az igazgatónál tett látogatásáról és szintén óva intette a fiatal írót az igazgatótól, mondván, hogy ő is egy fölöttébb veszélyes ember.

Idézet
Ekkor döbbentem rá, hogy ez a szerkesztőség és a magyar irodalom. Lementem a Vörösmarty térre és eldöntöttem, hogy soha többé egyetlen sort sem írok le magyarul, hogy nem fogok többé írni”

– emlékezett vissza az szerkesztőségben szerzett ellentmondásos benyomásaira. 

Találkozás egy rajztanárral

Bereményi nemcsak a szépirodalom neves alakjaként, hanem dalszövegíróként, forgatókönyvíróként, valamint rendezőként is ismertté vált.

A Cseh Tamás énekessel, dalszerzővel való találkozásra is egyfajta mentsvárként tekint, amely kiemelhette az akkori kor szigorú megkötéseiből.

„Az volt a szerencsém, hogy összeismerkedtem egy rajztanárral, aki nyaranta indiános játékot játszott és gitározgatott, énekelgetett angol szövegeket. Fölajánlottam neki, hogy írok dalszövegeket, mert íráskényszerem volt, és egy egész dalszövegírói életművet összeállítottam az évek során” – mondta Bereményi Géza. Úgy fogalmazott, évtizedekig együttműködött „ezzel a Cseh Tamás nevű rajztanárral, akiből énekes lett”.

Mint mondta, a dalszövegeket alapvetően nem versnek szánta, hanem inkább élvezte, hogy a megadott zenére a lehető legnyersebben és legnyíltabban írhatta le, amit gondolt és érzett, hiszen akkor a rendszer ellenőrző figyelme épp nem rá összpontosult. Kezdetben a dalszerző személyével sem különösebben foglalkozott, bizonyítja ezt az a tény is, hogy azelőtt sosem hallotta énekelni Cseh Tamást, úgy ajánlotta fel, hogy dalszövegeket ír neki.

Idézet
Azt írhattam, amit akartam. Trágár szavakat, amikre Cseh Tamás azt mondta, hogy nem tudja elénekelni, mert az édesanyja is hallani fogja és haragudni fog. Mire én megkérdeztem, művészi szabadságról nem hallottál, és elénekeltettem vele”

– idézte fel Bereményi Géza.

A közönségtalálkozón – a jelenlevők örömére – a szerző felolvasta legújabb kötetének Jézus újságot olvas című novelláját, amely szintén a gyerekkorát idézi. A történetben gondoskodó nagymamájának, illetve a misztikus, falon függő Jézus-képnek köszönhetően megmenekült egy akkori járványból. Idézet a novellából: „A következő az volt, hogy mezítláb álltam a padlón, amikor a kendős asszony visszaérkezett. Magasan fölém jött, felkapott, az ágyba vitt. Azóta is élek”.

korábban írtuk

Új fejezet Háromszék kulturális életében: elrajtolt a Sepsibook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál
Új fejezet Háromszék kulturális életében: elrajtolt a Sepsibook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál

A széles kínálatú könyvvásár mellett izgalmas közönségtalálkozókkal, gyerekfoglalkozásokkal és koncertekkel készültek a szervezők a Sepsibook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál első kiadására, amely csütörtöktől vasárnapig zajlik Sepsiszentgyörgyön.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 15., péntek

Magyar zeneművészet és román közönség: átadták a Magyar Zene Fesztivál díjait Bukarestben

A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.

Magyar zeneművészet és román közönség: átadták a Magyar Zene Fesztivál díjait Bukarestben
Hirdetés
2026. május 15., péntek

Nemcsak díjakat adtak át: az erdélyi irodalom jövőjéről és múltjáról beszéltek Kolozsváron

A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.

Nemcsak díjakat adtak át: az erdélyi irodalom jövőjéről és múltjáról beszéltek Kolozsváron
2026. május 14., csütörtök

Megérte várni! Kezdődik a bérletes évad az Aradi Kamaraszínházban

A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.

Megérte várni! Kezdődik a bérletes évad az Aradi Kamaraszínházban
2026. május 13., szerda

A Funar-korszakot idézi meg ironikusan a TIFF idei plakátja

A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.

A Funar-korszakot idézi meg ironikusan a TIFF idei plakátja
Hirdetés
2026. május 13., szerda

Pongrác, Szervác, Bonifác: sok mindent jósol a néphagyomány a fagyosszentekkel kapcsolatban

Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.

Pongrác, Szervác, Bonifác: sok mindent jósol a néphagyomány a fagyosszentekkel kapcsolatban
2026. május 12., kedd

Lengyel filmes kapja elsőként a Janovics Jenő-díjat Kolozsváron

Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).

Lengyel filmes kapja elsőként a Janovics Jenő-díjat Kolozsváron
2026. május 11., hétfő

Újabb rossz hír: elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja is

A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.

Újabb rossz hír: elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja is
Hirdetés
2026. május 07., csütörtök

Előtérben a holokauszt témája: Nemes László játékfilmjét is ingyenesen vetítik a kolozsvári TIFF-en

Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.

Előtérben a holokauszt témája: Nemes László játékfilmjét is ingyenesen vetítik a kolozsvári TIFF-en
2026. május 05., kedd

Temesvári „vámpírtörténet” bábokkal – különleges családi előadás premierje a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban

Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.

Temesvári „vámpírtörténet” bábokkal – különleges családi előadás premierje a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban
2026. május 05., kedd

Tompa Eszter Gopo-díjat kapott a román filmes elismerések jubileumi gáláján

„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.

Tompa Eszter Gopo-díjat kapott a román filmes elismerések jubileumi gáláján
Hirdetés
Hirdetés