
Fotó: A szerző felvétele
2012. március 12., 05:592012. március 12., 05:59
Önéletrajzi ihletésű rövid írásaiban, amelyek közül egyet, A rock and roll Jeanne d’Arcja címűt az író-olvasó találkozón fel is olvasott, a nyolcvanas évek elejének budapesti underground világa elevenedik meg: olyan világ, amely a kor szocialista elvárásaitól a lehető legtávolabb esett. Ági 24 éves volt, amikor egy lepukkant, füstös albérlet fürdőszobájában egy zsilettpengével centisre vágta haját, és úgy érezte, megtalálta a helyét a világban.
A kor nagyjainak, az Omegához és az Illéshez hasonló magyar szupersztároknak az „árnyékában” vaskos rajongótáborra tett szert a gyakorlatilag semmilyen promócióval nem rendelkező, a hatalom által soha el nem fogadott Kontroll Csoport. Koncertjeiken a közönség tagjai készítették a hangfelvételeket, amelyeket aztán egymás között terjesztettek – mesélte a művésznő, aki a rengeteg angol és magyar dalszöveggel megtűzdelt, a kor „földalatti” rockéletének legnagyobb alakjait felvonultató szöveget ismertette meg a kis váradi közönséggel.
Kistamás Laci és Hajnóczy Csaba alapítók, Wahorn András, a legendás Bizottság zenekar oszlopos tagja, Menyhárt Jenő, a nem kevésbé ikonikus Európa Kiadó énekes-gitárosa és az akkor még nem Sziámi Müller Péter – egytől egyig megjelennek a meghökkentően őszinte és nevettető, mégis véresen komoly történetben.
Mivel nemcsak zenéjük számított újszerűnek, hanem szókimondó szövegeik is kifejezetten lázítónak hatottak, a rendőrség sem volt ritka vendég a Kontroll Csoport fellépésein. A meghívott elmesélte: nemegyszer vitték el a közönség tagjait a koncertekről az akkori rendszer hatósági emberei. „Fura világ volt. A gyerekek számára már megszokott volt, hogy a rendőrök néha megverik őket” – idézte fel Bárdos Deák Ágnes.
Az énekes-írónő és irodalomszervező egyébként úgy véli, lázadó természetét a születése előtt átélt eseményeknek köszönheti: éppen 1956. november 27-én született, s édesanyja, amíg őt a szíve alatt hordta, a forradalom legszörnyűbb képeit látta, s még az élete is veszélybe került, nem sokkal lánya születése előtt. Bárdos Deák Ágnes egy dalát is előadta a Törzsasztal közönségének, amely felvételről is meghallgathatott néhány Kontroll-dalt.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.