Fotó: A szerző felvétele
2012. március 12., 05:592012. március 12., 05:59
Önéletrajzi ihletésű rövid írásaiban, amelyek közül egyet, A rock and roll Jeanne d’Arcja címűt az író-olvasó találkozón fel is olvasott, a nyolcvanas évek elejének budapesti underground világa elevenedik meg: olyan világ, amely a kor szocialista elvárásaitól a lehető legtávolabb esett. Ági 24 éves volt, amikor egy lepukkant, füstös albérlet fürdőszobájában egy zsilettpengével centisre vágta haját, és úgy érezte, megtalálta a helyét a világban.
A kor nagyjainak, az Omegához és az Illéshez hasonló magyar szupersztároknak az „árnyékában” vaskos rajongótáborra tett szert a gyakorlatilag semmilyen promócióval nem rendelkező, a hatalom által soha el nem fogadott Kontroll Csoport. Koncertjeiken a közönség tagjai készítették a hangfelvételeket, amelyeket aztán egymás között terjesztettek – mesélte a művésznő, aki a rengeteg angol és magyar dalszöveggel megtűzdelt, a kor „földalatti” rockéletének legnagyobb alakjait felvonultató szöveget ismertette meg a kis váradi közönséggel.
Kistamás Laci és Hajnóczy Csaba alapítók, Wahorn András, a legendás Bizottság zenekar oszlopos tagja, Menyhárt Jenő, a nem kevésbé ikonikus Európa Kiadó énekes-gitárosa és az akkor még nem Sziámi Müller Péter – egytől egyig megjelennek a meghökkentően őszinte és nevettető, mégis véresen komoly történetben.
Mivel nemcsak zenéjük számított újszerűnek, hanem szókimondó szövegeik is kifejezetten lázítónak hatottak, a rendőrség sem volt ritka vendég a Kontroll Csoport fellépésein. A meghívott elmesélte: nemegyszer vitték el a közönség tagjait a koncertekről az akkori rendszer hatósági emberei. „Fura világ volt. A gyerekek számára már megszokott volt, hogy a rendőrök néha megverik őket” – idézte fel Bárdos Deák Ágnes.
Az énekes-írónő és irodalomszervező egyébként úgy véli, lázadó természetét a születése előtt átélt eseményeknek köszönheti: éppen 1956. november 27-én született, s édesanyja, amíg őt a szíve alatt hordta, a forradalom legszörnyűbb képeit látta, s még az élete is veszélybe került, nem sokkal lánya születése előtt. Bárdos Deák Ágnes egy dalát is előadta a Törzsasztal közönségének, amely felvételről is meghallgathatott néhány Kontroll-dalt.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.