2012. április 04., 09:122012. április 04., 09:12
A kiállítást az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) kurátora, Szebeni Zsuzsa a dalszínház történésze, Wellmann Nóra közreműködésével rendezte be a vörös szalonban. A tablók mellett a Bánffy Miklós tervei alapján készült Éj királynője-jelmez rekonstrukciója, Bánffy édesanyjának márvány mellszobra, valamint a fiatal jurátus kardja is látható. Bánffy kitűnő karikaturista volt, rajzai szintén szerepelnek a tárlaton, akárcsak Az ember tragédiája 1934-es szegedi előadásának rendezőpéldánya.
„Ha semmi mást sem tett volna Bánffy Miklós, mint Bartók két művét életre kelti, jelmezeiket, színpadképeiket megálmodja, ennyivel is az operajátszás, a magyar kultúra kiemelkedő alakja lenne. Hogy ennél mennyivel sokoldalúbb személyiség volt, arra világít rá a kiállítás” – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter kormánybiztos.
Az anyag olyan vándorkiállítás, amely minden helyszínén egy kicsit más témát állít központba. Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára megnyitóbeszédében elárulta, hogy az anyag java részét már látta, mert előzőleg a tárca épülete adott helyet a tablóknak. Mint mondta: a külügyi tárca nagy súlyt helyez arra, hogy külföldön is bemutassa ezt a rendkívül színes személyiséget. Az anyag egy változata remélhetőleg a tengerentúl is látható lesz.
A helyettes külügyi államtitkár szerint Bánffy jelentősége abban áll, hogy a politikai konzervativizmust sohasem keverte az ízlésbeli konzervativizmussal, és színre vitte az abban a korban avantgárdnak számító Bartók-műveket. Mint az OSZMI vezetője, Ács Piroska felidézte, a vándorkiállítás első változatát 2010-ben Szegeden készítették el, akkor emlékülés is zajlott Bánffy halálának 60. évfordulója alkalmából, és megalakult egy baráti kör.
Mivel Bánffy Miklós volt az első igazgató, aki 1912-ben az Orosz Balettet Budapestre hívta, a dalszínház most felújított Don Quijote-előadásának vendégművészei, a moszkvai Nagyszínház két táncosa, Maria Alekszandrova és Mihail Lobuhin is részt vett a kiállítás megnyitóján.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.