2012. április 04., 09:122012. április 04., 09:12
A kiállítást az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) kurátora, Szebeni Zsuzsa a dalszínház történésze, Wellmann Nóra közreműködésével rendezte be a vörös szalonban. A tablók mellett a Bánffy Miklós tervei alapján készült Éj királynője-jelmez rekonstrukciója, Bánffy édesanyjának márvány mellszobra, valamint a fiatal jurátus kardja is látható. Bánffy kitűnő karikaturista volt, rajzai szintén szerepelnek a tárlaton, akárcsak Az ember tragédiája 1934-es szegedi előadásának rendezőpéldánya.
„Ha semmi mást sem tett volna Bánffy Miklós, mint Bartók két művét életre kelti, jelmezeiket, színpadképeiket megálmodja, ennyivel is az operajátszás, a magyar kultúra kiemelkedő alakja lenne. Hogy ennél mennyivel sokoldalúbb személyiség volt, arra világít rá a kiállítás” – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter kormánybiztos.
Az anyag olyan vándorkiállítás, amely minden helyszínén egy kicsit más témát állít központba. Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára megnyitóbeszédében elárulta, hogy az anyag java részét már látta, mert előzőleg a tárca épülete adott helyet a tablóknak. Mint mondta: a külügyi tárca nagy súlyt helyez arra, hogy külföldön is bemutassa ezt a rendkívül színes személyiséget. Az anyag egy változata remélhetőleg a tengerentúl is látható lesz.
A helyettes külügyi államtitkár szerint Bánffy jelentősége abban áll, hogy a politikai konzervativizmust sohasem keverte az ízlésbeli konzervativizmussal, és színre vitte az abban a korban avantgárdnak számító Bartók-műveket. Mint az OSZMI vezetője, Ács Piroska felidézte, a vándorkiállítás első változatát 2010-ben Szegeden készítették el, akkor emlékülés is zajlott Bánffy halálának 60. évfordulója alkalmából, és megalakult egy baráti kör.
Mivel Bánffy Miklós volt az első igazgató, aki 1912-ben az Orosz Balettet Budapestre hívta, a dalszínház most felújított Don Quijote-előadásának vendégművészei, a moszkvai Nagyszínház két táncosa, Maria Alekszandrova és Mihail Lobuhin is részt vett a kiállítás megnyitóján.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.