2012. április 04., 09:122012. április 04., 09:12
A kiállítást az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) kurátora, Szebeni Zsuzsa a dalszínház történésze, Wellmann Nóra közreműködésével rendezte be a vörös szalonban. A tablók mellett a Bánffy Miklós tervei alapján készült Éj királynője-jelmez rekonstrukciója, Bánffy édesanyjának márvány mellszobra, valamint a fiatal jurátus kardja is látható. Bánffy kitűnő karikaturista volt, rajzai szintén szerepelnek a tárlaton, akárcsak Az ember tragédiája 1934-es szegedi előadásának rendezőpéldánya.
„Ha semmi mást sem tett volna Bánffy Miklós, mint Bartók két művét életre kelti, jelmezeiket, színpadképeiket megálmodja, ennyivel is az operajátszás, a magyar kultúra kiemelkedő alakja lenne. Hogy ennél mennyivel sokoldalúbb személyiség volt, arra világít rá a kiállítás” – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter kormánybiztos.
Az anyag olyan vándorkiállítás, amely minden helyszínén egy kicsit más témát állít központba. Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára megnyitóbeszédében elárulta, hogy az anyag java részét már látta, mert előzőleg a tárca épülete adott helyet a tablóknak. Mint mondta: a külügyi tárca nagy súlyt helyez arra, hogy külföldön is bemutassa ezt a rendkívül színes személyiséget. Az anyag egy változata remélhetőleg a tengerentúl is látható lesz.
A helyettes külügyi államtitkár szerint Bánffy jelentősége abban áll, hogy a politikai konzervativizmust sohasem keverte az ízlésbeli konzervativizmussal, és színre vitte az abban a korban avantgárdnak számító Bartók-műveket. Mint az OSZMI vezetője, Ács Piroska felidézte, a vándorkiállítás első változatát 2010-ben Szegeden készítették el, akkor emlékülés is zajlott Bánffy halálának 60. évfordulója alkalmából, és megalakult egy baráti kör.
Mivel Bánffy Miklós volt az első igazgató, aki 1912-ben az Orosz Balettet Budapestre hívta, a dalszínház most felújított Don Quijote-előadásának vendégművészei, a moszkvai Nagyszínház két táncosa, Maria Alekszandrova és Mihail Lobuhin is részt vett a kiállítás megnyitóján.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.