2012. április 04., 09:122012. április 04., 09:12
A kiállítást az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) kurátora, Szebeni Zsuzsa a dalszínház történésze, Wellmann Nóra közreműködésével rendezte be a vörös szalonban. A tablók mellett a Bánffy Miklós tervei alapján készült Éj királynője-jelmez rekonstrukciója, Bánffy édesanyjának márvány mellszobra, valamint a fiatal jurátus kardja is látható. Bánffy kitűnő karikaturista volt, rajzai szintén szerepelnek a tárlaton, akárcsak Az ember tragédiája 1934-es szegedi előadásának rendezőpéldánya.
„Ha semmi mást sem tett volna Bánffy Miklós, mint Bartók két művét életre kelti, jelmezeiket, színpadképeiket megálmodja, ennyivel is az operajátszás, a magyar kultúra kiemelkedő alakja lenne. Hogy ennél mennyivel sokoldalúbb személyiség volt, arra világít rá a kiállítás” – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter kormánybiztos.
Az anyag olyan vándorkiállítás, amely minden helyszínén egy kicsit más témát állít központba. Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára megnyitóbeszédében elárulta, hogy az anyag java részét már látta, mert előzőleg a tárca épülete adott helyet a tablóknak. Mint mondta: a külügyi tárca nagy súlyt helyez arra, hogy külföldön is bemutassa ezt a rendkívül színes személyiséget. Az anyag egy változata remélhetőleg a tengerentúl is látható lesz.
A helyettes külügyi államtitkár szerint Bánffy jelentősége abban áll, hogy a politikai konzervativizmust sohasem keverte az ízlésbeli konzervativizmussal, és színre vitte az abban a korban avantgárdnak számító Bartók-műveket. Mint az OSZMI vezetője, Ács Piroska felidézte, a vándorkiállítás első változatát 2010-ben Szegeden készítették el, akkor emlékülés is zajlott Bánffy halálának 60. évfordulója alkalmából, és megalakult egy baráti kör.
Mivel Bánffy Miklós volt az első igazgató, aki 1912-ben az Orosz Balettet Budapestre hívta, a dalszínház most felújított Don Quijote-előadásának vendégművészei, a moszkvai Nagyszínház két táncosa, Maria Alekszandrova és Mihail Lobuhin is részt vett a kiállítás megnyitóján.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.