Az időtlen Emerenc

Miért keltette fel az érdeklődését Szabó Magda Az ajtó című regénye?

Bevallom, a hírneve miatt olvastam el, hallottam, hogy negyven nyelvre fordították le, és kíváncsi voltam, mi az, ami világszerte ennyire megtetszett benne az olvasóknak. Egy rendkívüli nőalak szerepel benne, Szeredás Emerenc, ő keltette fel leginkább az érdeklődésem. Arra gondoltam, ha színpadra viszem ezt a regényt és ezt a hőst, nagyszerű szerepet kínálok egy színésznőnek. A zalaegerszegi színháznál vagyok művészeti vezető, és egyszer, mikor a társulat kortárs magyar drámát keresett, úgy döntöttem: adaptálom a regényt. Ez ellen azonban több dolog is szólt, több nehézség is adódott a dramatizálás során. Az egyik az, hogy az írónő nem írt párbeszédeket, ezért nekem kellett kitalálnom a dialógusokat, a helyzeteket. Másrészt a történet két évtized alatt játszódik le, nekem ezt az időben hosszan kibontakozó cselekményt kellett színpadi változatba sűrítenem. Dramaturgiai szempontból megkönnyítette a dolgomat, hogy a regény egy helyszínen játszódik, tehát ez színházszerű volt benne, viszont az összes többi nehézséggel meg kellett küzdenem.

Mit üzen Szeredás Emerenc története?

Szeredás Emerenc kortársnőnk, aki a múlt század háborúinak, borzalmainak közepette élt, de több ezer év tapasztalatait hordja magában. Olyan nő, aki egészen másképp gondolkozik, mint mi. Mintha nem is a mi korunkból való volna. Lenyűgöző ősalak, akinek a nagysága a régi időkből származik, olyan, mintha egy régi vallás papnője volna. A regény arról szól, hogy egy írónő, Szabó Magda – aki létező személyről mintázta őt – találkozik vele, és meg akarja fejteni. De mindvégig meglepetésekkel szolgál. Hogyha a színpad szószék, és erről a szószékről Emerenc szól hozzánk, akkor meglepő, megszégyenítő dolgokat mond nekünk. Pogány papnőnek tűnik, akiről nem lehet eldönteni, hogy a világ leggonoszabb vagy legjobb embere-e.

A talányos főszereplő megjelenítésén kívül a dramatizálás más nehézségeket is rejtett. Például azt, hogy a regény egyik fontos szereplője egy kutya...

Sok fejtörést okozott, hogy mit hagyjak ki a regényből... Számos elem kimaradt, a színpadi változatot a két nőalak, az írónő és Emerenc kapcsolatára szűkítettem le. Ezután viszont – meglepő módon – engedelmeskedett nekem a regény. Igazából ez, ami színpadra való: a két nő kapcsolata. Annak a színháznak, amelyik ezt a színművet választja, rendelkeznie kell két jó, nem fiatal színésznővel.

Rendezett-e már Romániában, és a mi a véleménye a szatmárnémeti társulatról?

Először rendezek romániai színháznál, és azért jöttem Szatmárnémetibe, mert hívtak. Először a saját drámámat, Az arany árát szerették volna meghívni ide, ennek rendezésére kértek fel. Viszont kiderült, hogy a társulat színészállományának jobban megfelel Az ajtó szereposztása, és készségesen elvállaltam az adaptáció rendezését. Ez a társulat szerintem bárhol megállná a helyét. Emerencet Lőrincz Ágnes játssza, az írónőt pedig – a darabbeli nevén Molnár Annát – László Zita.