
2009. február 25., 09:262009. február 25., 09:26
A restaurálás műhelytitkaiba nyerhettek betekintést az érdeklődők nemrégiben a Marosvásárhelyi Néprajzi Múzeumban, ahol fiatal szakemberek, Kiss Loránd, Feketics Erika, Márton Krisztina és Pál Péter ismertette a falképek, valamint a régi könyvek, kéziratok megőrzésére, felújítására irányuló munkafolyamatokat.
Kiss Loránd számos, különböző állapotban levő egykori szász, illetve magyar ősi templomot mutatott be, felhívta a figyelmet arra, hogy a restaurátoroknak köszönhetően milyen értékes művészeti kincseket sikerült eddig megmenteni az enyészettől, és sejtetni engedte, hogy mi minden vár még felújításra. A falfestmények megőrzésének menetéről elárulta, hogy a munkának két fázisa van: az alkotások konzerválása, majd a restaurálás, az esztétikai kiegészítés.
Mint mondta, mifelénk a legtöbb esetben még csak konzerválás zajlik, ugyanis nagyon sok a megmenti való érték, és költséges folyamatokról van szó, de ehhez kevés a pénz. „A legtöbbször az, amit mi teszünk, az utolsó kenet feladása. Főként ahonnan a szászok elmentek, ott a hatszáz–nyolcszáz éves templomok a végromlás fázisába kerültek” – vélekedett az ifjú restaurátor.
Pozitív példa kevés van, a szakember a Fehér megyei borbereki templomot emelte ki, amelyet magyarországi teológusok egy csoportja mentett meg: közadakozásból teremtették elő a szükséges pénzt. Kiss Loránd szerint gyakran a kőművesek és a villanyszerelők tették tönkre az egyházi falfestményeket. A szakember úgy véli, fontos volna, hogy ezek a munkások legalább minimális restaurátori képzést kapjanak, hogy tisztában legyenek azzal, milyen értékek rejlenek az erdélyi szentélyekben.
Pál Péter egy kápolna restaurálási folyamatának bemutatásán keresztül ismertette a megőrzésre irányuló munkálat fázisait, lehetőségeit, nehézségeit és eszközeit. Szászmedgyesen a katolikus erődtemplom a reformáció térnyerése következtében evangélikus gyülekezőhely lett, de a vallási tolerancia nevében az úgynevezett Mária-tornyot meghagyták a katolikus híveknek. Ezt teljes mértékben falfestmények díszítik, a látványboltozat négy medalionjában például a négy evangélista látható, a képek azonban az idők folyamán nagyon tönkrementek.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a restaurátorok csakis azt hozzák helyre, ami megmaradt, nem egészítik ki, és semmiképpen sem festik át az eredeti képeket.
Feketics Erika a restaurálás elméletébe, eszköztárába avatta be a hallgatóságot. Bemutatta a műtárgyak beható vizsgálatának folyamatát, az állapotfelmérést. Érdekes adat, hogy a Római Birodalomban a falfestményeket hétrétegnyi anyagra vitték fel, de a mi műemlékeink esetében már csak három rétegről beszélhetünk. Feketics Erika a fára festett képek technikáját is ismertette, és azt is tisztázta, hogy mi a különbség a falfestmények és a freskók között: a freskók nedves vakolatra készültek, a festmények száraz falfelületre kerültek fel. A régi festmények ultraibolya-sugaras, röntgensugaras, sztereomikroszkopikus és más típusú vizsgálatát is felvázolta.
Márton Krisztina a marosvásárhelyi Teleki Téka munkatársa, régi könyveket, kéziratokat konzervál, restaurál – például Bolyai János kézirataival is foglalkozott. A könyveket elsősorban a rovarok, rágcsálók károsítják, különösen a gerinc menti részeket szeretik, mert ott több a ragasztóanyag – mondta a szakértő, aki szerint a penész a könyvek másik fő ellensége. „Szomorú eset, amikor a megmentés szándékával kriptában helyeztek el gyűjteményeket az államosítás elől, és ezzel valóban sikerült megmenteni azokat, csakhogy a kripta körülményei ideálisak a mikroorganizmusok kifejlődésére, hiszen ott zárt a levegő és magas a páratartalom” – ecsetelte a marosvásárhelyi ferencesek gyűjteményének esetét Márton Krisztina.
Kérdésünkre a könyvrestaurátor elárulta, hogy ha valakinek van egy igen régi, több száz éves kötete, azt beadhatja a Teleki Tékába konzerválás, felújítás végett. Mint mondta, a munkálat díja a 100–150 lejnél kezdődik, de ez akár sokkal több is lehet, hiszen előre nem lehet tudni, hogy milyen károsodásról és mennyire értékes nyomtatványról vagy kéziratról van szó.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.