
2009. február 25., 09:262009. február 25., 09:26
A restaurálás műhelytitkaiba nyerhettek betekintést az érdeklődők nemrégiben a Marosvásárhelyi Néprajzi Múzeumban, ahol fiatal szakemberek, Kiss Loránd, Feketics Erika, Márton Krisztina és Pál Péter ismertette a falképek, valamint a régi könyvek, kéziratok megőrzésére, felújítására irányuló munkafolyamatokat.
Kiss Loránd számos, különböző állapotban levő egykori szász, illetve magyar ősi templomot mutatott be, felhívta a figyelmet arra, hogy a restaurátoroknak köszönhetően milyen értékes művészeti kincseket sikerült eddig megmenteni az enyészettől, és sejtetni engedte, hogy mi minden vár még felújításra. A falfestmények megőrzésének menetéről elárulta, hogy a munkának két fázisa van: az alkotások konzerválása, majd a restaurálás, az esztétikai kiegészítés.
Mint mondta, mifelénk a legtöbb esetben még csak konzerválás zajlik, ugyanis nagyon sok a megmenti való érték, és költséges folyamatokról van szó, de ehhez kevés a pénz. „A legtöbbször az, amit mi teszünk, az utolsó kenet feladása. Főként ahonnan a szászok elmentek, ott a hatszáz–nyolcszáz éves templomok a végromlás fázisába kerültek” – vélekedett az ifjú restaurátor.
Pozitív példa kevés van, a szakember a Fehér megyei borbereki templomot emelte ki, amelyet magyarországi teológusok egy csoportja mentett meg: közadakozásból teremtették elő a szükséges pénzt. Kiss Loránd szerint gyakran a kőművesek és a villanyszerelők tették tönkre az egyházi falfestményeket. A szakember úgy véli, fontos volna, hogy ezek a munkások legalább minimális restaurátori képzést kapjanak, hogy tisztában legyenek azzal, milyen értékek rejlenek az erdélyi szentélyekben.
Pál Péter egy kápolna restaurálási folyamatának bemutatásán keresztül ismertette a megőrzésre irányuló munkálat fázisait, lehetőségeit, nehézségeit és eszközeit. Szászmedgyesen a katolikus erődtemplom a reformáció térnyerése következtében evangélikus gyülekezőhely lett, de a vallási tolerancia nevében az úgynevezett Mária-tornyot meghagyták a katolikus híveknek. Ezt teljes mértékben falfestmények díszítik, a látványboltozat négy medalionjában például a négy evangélista látható, a képek azonban az idők folyamán nagyon tönkrementek.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a restaurátorok csakis azt hozzák helyre, ami megmaradt, nem egészítik ki, és semmiképpen sem festik át az eredeti képeket.
Feketics Erika a restaurálás elméletébe, eszköztárába avatta be a hallgatóságot. Bemutatta a műtárgyak beható vizsgálatának folyamatát, az állapotfelmérést. Érdekes adat, hogy a Római Birodalomban a falfestményeket hétrétegnyi anyagra vitték fel, de a mi műemlékeink esetében már csak három rétegről beszélhetünk. Feketics Erika a fára festett képek technikáját is ismertette, és azt is tisztázta, hogy mi a különbség a falfestmények és a freskók között: a freskók nedves vakolatra készültek, a festmények száraz falfelületre kerültek fel. A régi festmények ultraibolya-sugaras, röntgensugaras, sztereomikroszkopikus és más típusú vizsgálatát is felvázolta.
Márton Krisztina a marosvásárhelyi Teleki Téka munkatársa, régi könyveket, kéziratokat konzervál, restaurál – például Bolyai János kézirataival is foglalkozott. A könyveket elsősorban a rovarok, rágcsálók károsítják, különösen a gerinc menti részeket szeretik, mert ott több a ragasztóanyag – mondta a szakértő, aki szerint a penész a könyvek másik fő ellensége. „Szomorú eset, amikor a megmentés szándékával kriptában helyeztek el gyűjteményeket az államosítás elől, és ezzel valóban sikerült megmenteni azokat, csakhogy a kripta körülményei ideálisak a mikroorganizmusok kifejlődésére, hiszen ott zárt a levegő és magas a páratartalom” – ecsetelte a marosvásárhelyi ferencesek gyűjteményének esetét Márton Krisztina.
Kérdésünkre a könyvrestaurátor elárulta, hogy ha valakinek van egy igen régi, több száz éves kötete, azt beadhatja a Teleki Tékába konzerválás, felújítás végett. Mint mondta, a munkálat díja a 100–150 lejnél kezdődik, de ez akár sokkal több is lehet, hiszen előre nem lehet tudni, hogy milyen károsodásról és mennyire értékes nyomtatványról vagy kéziratról van szó.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.