hangzott el Adamovits Sándor újságíró, a Helikon–Kemény János Alapítvány kuratóriumi elnökének hétvégi előadásában a maros megyei Mezőmadaras református templomában. Bethlen Anikó, a marosvásárhelyi Bethlen Alapítvány vezetője tízéves koráig, egészen a család 1946-os kitelepítéséig Mezőmadarason élt, és az ő felkérésére ismertette itt Adamovits a két világháború közötti jelentős erdélyi magyar írók életét és munkásságát.
Adamovits elmondása szerint évek teltek el, amíg Kemény János terve megvalósulhatott, és olyan neves alkotók, mint Kós Károly, Tamási Áron, Áprily Lajos, gr. Bánffy Miklós, Berde Mária, Nyírő József, Molter Károly, Reményik Sándor és Makkai Sándor találkozót tarthattak a marosvécsi kastélyában és csodálatos parkjában. Az 1926-os első, alakuló találkozó eseményeit Tabéry Géza Emlékkönyvéből ismerhetjük. Adamovits Sándor részletesebben a Helikon-kör Mezőséghez kötődő íróit mutatta be. Gróf Bánffy Miklós Kolozsváron született, de az év nagy részében a bonchidai birtokon élt a család. Makkai Sándor író, református püspök Nagyenyeden született papi családban. Írásaiban szemléletes képet fest a vidékről – a Holttenger című regényében Vajdakamarásnak állít emléket. Nyírő József több regényében is feltűnik e kies táj. Wass Albert élete végéig, az óceánon túl is gondolatban hű maradt gyermekkora helyszínéhez, a cegei vidékhez. Adamovits a jeles prózaírók mellett a két mezőségi költőről, Szabédi Lászlóról és Kiss Jenőről is megemlékezett. A Mezőség másik nagy szülötte, Sütő András nem tartozott az Erdélyi Helikon-csoportosuláshoz, de mindig pártolta a helikoni eszméket, ezért az ő méltatása sem hiányozhatott a művelődéstörténeti kitekintőből, ahogy a nagy mecénásé, Kemény Jánosé sem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok