hangzott el Adamovits Sándor újságíró, a Helikon–Kemény János Alapítvány kuratóriumi elnökének hétvégi előadásában a maros megyei Mezőmadaras református templomában. Bethlen Anikó, a marosvásárhelyi Bethlen Alapítvány vezetője tízéves koráig, egészen a család 1946-os kitelepítéséig Mezőmadarason élt, és az ő felkérésére ismertette itt Adamovits a két világháború közötti jelentős erdélyi magyar írók életét és munkásságát.
Adamovits elmondása szerint évek teltek el, amíg Kemény János terve megvalósulhatott, és olyan neves alkotók, mint Kós Károly, Tamási Áron, Áprily Lajos, gr. Bánffy Miklós, Berde Mária, Nyírő József, Molter Károly, Reményik Sándor és Makkai Sándor találkozót tarthattak a marosvécsi kastélyában és csodálatos parkjában. Az 1926-os első, alakuló találkozó eseményeit Tabéry Géza Emlékkönyvéből ismerhetjük. Adamovits Sándor részletesebben a Helikon-kör Mezőséghez kötődő íróit mutatta be. Gróf Bánffy Miklós Kolozsváron született, de az év nagy részében a bonchidai birtokon élt a család. Makkai Sándor író, református püspök Nagyenyeden született papi családban. Írásaiban szemléletes képet fest a vidékről – a Holttenger című regényében Vajdakamarásnak állít emléket. Nyírő József több regényében is feltűnik e kies táj. Wass Albert élete végéig, az óceánon túl is gondolatban hű maradt gyermekkora helyszínéhez, a cegei vidékhez. Adamovits a jeles prózaírók mellett a két mezőségi költőről, Szabédi Lászlóról és Kiss Jenőről is megemlékezett. A Mezőség másik nagy szülötte, Sütő András nem tartozott az Erdélyi Helikon-csoportosuláshoz, de mindig pártolta a helikoni eszméket, ezért az ő méltatása sem hiányozhatott a művelődéstörténeti kitekintőből, ahogy a nagy mecénásé, Kemény Jánosé sem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok