hangzott el Adamovits Sándor újságíró, a Helikon–Kemény János Alapítvány kuratóriumi elnökének hétvégi előadásában a maros megyei Mezőmadaras református templomában. Bethlen Anikó, a marosvásárhelyi Bethlen Alapítvány vezetője tízéves koráig, egészen a család 1946-os kitelepítéséig Mezőmadarason élt, és az ő felkérésére ismertette itt Adamovits a két világháború közötti jelentős erdélyi magyar írók életét és munkásságát.
Adamovits elmondása szerint évek teltek el, amíg Kemény János terve megvalósulhatott, és olyan neves alkotók, mint Kós Károly, Tamási Áron, Áprily Lajos, gr. Bánffy Miklós, Berde Mária, Nyírő József, Molter Károly, Reményik Sándor és Makkai Sándor találkozót tarthattak a marosvécsi kastélyában és csodálatos parkjában. Az 1926-os első, alakuló találkozó eseményeit Tabéry Géza Emlékkönyvéből ismerhetjük. Adamovits Sándor részletesebben a Helikon-kör Mezőséghez kötődő íróit mutatta be. Gróf Bánffy Miklós Kolozsváron született, de az év nagy részében a bonchidai birtokon élt a család. Makkai Sándor író, református püspök Nagyenyeden született papi családban. Írásaiban szemléletes képet fest a vidékről – a Holttenger című regényében Vajdakamarásnak állít emléket. Nyírő József több regényében is feltűnik e kies táj. Wass Albert élete végéig, az óceánon túl is gondolatban hű maradt gyermekkora helyszínéhez, a cegei vidékhez. Adamovits a jeles prózaírók mellett a két mezőségi költőről, Szabédi Lászlóról és Kiss Jenőről is megemlékezett. A Mezőség másik nagy szülötte, Sütő András nem tartozott az Erdélyi Helikon-csoportosuláshoz, de mindig pártolta a helikoni eszméket, ezért az ő méltatása sem hiányozhatott a művelődéstörténeti kitekintőből, ahogy a nagy mecénásé, Kemény Jánosé sem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Látogatottsági adatok