hangzott el Adamovits Sándor újságíró, a Helikon–Kemény János Alapítvány kuratóriumi elnökének hétvégi előadásában a maros megyei Mezőmadaras református templomában. Bethlen Anikó, a marosvásárhelyi Bethlen Alapítvány vezetője tízéves koráig, egészen a család 1946-os kitelepítéséig Mezőmadarason élt, és az ő felkérésére ismertette itt Adamovits a két világháború közötti jelentős erdélyi magyar írók életét és munkásságát.
Adamovits elmondása szerint évek teltek el, amíg Kemény János terve megvalósulhatott, és olyan neves alkotók, mint Kós Károly, Tamási Áron, Áprily Lajos, gr. Bánffy Miklós, Berde Mária, Nyírő József, Molter Károly, Reményik Sándor és Makkai Sándor találkozót tarthattak a marosvécsi kastélyában és csodálatos parkjában. Az 1926-os első, alakuló találkozó eseményeit Tabéry Géza Emlékkönyvéből ismerhetjük. Adamovits Sándor részletesebben a Helikon-kör Mezőséghez kötődő íróit mutatta be. Gróf Bánffy Miklós Kolozsváron született, de az év nagy részében a bonchidai birtokon élt a család. Makkai Sándor író, református püspök Nagyenyeden született papi családban. Írásaiban szemléletes képet fest a vidékről – a Holttenger című regényében Vajdakamarásnak állít emléket. Nyírő József több regényében is feltűnik e kies táj. Wass Albert élete végéig, az óceánon túl is gondolatban hű maradt gyermekkora helyszínéhez, a cegei vidékhez. Adamovits a jeles prózaírók mellett a két mezőségi költőről, Szabédi Lászlóról és Kiss Jenőről is megemlékezett. A Mezőség másik nagy szülötte, Sütő András nem tartozott az Erdélyi Helikon-csoportosuláshoz, de mindig pártolta a helikoni eszméket, ezért az ő méltatása sem hiányozhatott a művelődéstörténeti kitekintőből, ahogy a nagy mecénásé, Kemény Jánosé sem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok