
A Gyergyószárhegyi Művésztelep alkotóinak munkái március 7-től megtekinthetők Budapesten
Fotó: Gergely Imre
A Gyergyószárhegyi Művésztelep 64 alkotójának munkáiból nyílik kiállítás a budapesti Műcsarnokban március 7-én a székelyföldi művésztelep megalakulása 50. évfordulója alkalmából.
2025. február 11., 16:512025. február 11., 16:51
A Szárhegy 50 – Kortárs anzix című kiállítás tematikailag és műfajilag sokszínű alkotásokon keresztül közvetíti a művésztelep univerzális értékeit. Az ötven év alatt a Szárhegyen megforduló mintegy ezer alkotó közül a Műcsarnokban 64 művész munkái lesznek láthatók – olvasható a Műcsarnok MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában.
Mint írták, az első művésztáborokat az 1970-es évek közepén, a kommunista diktatúra időszakában szervezték meg Gyergyószárhegyen, egy ferences kolostorban.
A művésztelep az idők során megőrizte hagyományait. Az 1990-es évek végi strukturális változások után Erős István és Siklódy Zsolt képzőművészek vették át a művésztelep vezetését, akik újraértelmezték a szellemiséget és a helyi értékekre fókuszálva kitágították annak horizontját. A bővülő műfaji lehetőségekkel együtt megjelentek a helyspecifikus, a természet és a művészet kapcsolatát fókuszba állító alkotások is.
A művésztelepen az Erős István és Siklódy Ferenc által vezetett csapat nagy hangsúlyt helyezett a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, amelyek folyamatos ápolása, bővítése az elkövetkezendő évtizedekben is kulcsfontosságúnak bizonyult. Ezt reprezentálja a Műcsarnokban látható kiállításon Barabási Albert László és Both Csaba hálózati grafikája – mutatnak rá.
A tájékoztató idézi Erős Istvánt, a Szárhegyi Művésztelep egykori vezetőjét, a Szárhegy 50 – Kortárs anzix kiállítás kezdeményezőjét, szervezőjét, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) rektorát, aki szerint az a tény, hogy a szárhegyi művésztelep öt évtizeden keresztül fenn tudott maradni –
A szárhegyi alkotótelep 50 éves története azt is bizonyítja, hogy kiforrott művészeti koncepcióval, a nagy művészeti központoktól távol eső helyeken is sikeresen működhetnek jelentős szellemi műhelyek, ahol a természeti és a rurális környezet kontextusában megszülető helyspecifikus műalkotások új tartalmi rétegeket fednek fel, érvényes lokális válaszokat adva a globális kérdésekre – emelte ki.
A Szárhegy 50 – Kortárs anzix című kiállítás április 27-ig tart nyitva.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
szóljon hozzá!