
A Gyergyószárhegyi Művésztelep alkotóinak munkái március 7-től megtekinthetők Budapesten
Fotó: Gergely Imre
A Gyergyószárhegyi Művésztelep 64 alkotójának munkáiból nyílik kiállítás a budapesti Műcsarnokban március 7-én a székelyföldi művésztelep megalakulása 50. évfordulója alkalmából.
2025. február 11., 16:512025. február 11., 16:51
A Szárhegy 50 – Kortárs anzix című kiállítás tematikailag és műfajilag sokszínű alkotásokon keresztül közvetíti a művésztelep univerzális értékeit. Az ötven év alatt a Szárhegyen megforduló mintegy ezer alkotó közül a Műcsarnokban 64 művész munkái lesznek láthatók – olvasható a Műcsarnok MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában.
Mint írták, az első művésztáborokat az 1970-es évek közepén, a kommunista diktatúra időszakában szervezték meg Gyergyószárhegyen, egy ferences kolostorban.
A művésztelep az idők során megőrizte hagyományait. Az 1990-es évek végi strukturális változások után Erős István és Siklódy Zsolt képzőművészek vették át a művésztelep vezetését, akik újraértelmezték a szellemiséget és a helyi értékekre fókuszálva kitágították annak horizontját. A bővülő műfaji lehetőségekkel együtt megjelentek a helyspecifikus, a természet és a művészet kapcsolatát fókuszba állító alkotások is.
A művésztelepen az Erős István és Siklódy Ferenc által vezetett csapat nagy hangsúlyt helyezett a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, amelyek folyamatos ápolása, bővítése az elkövetkezendő évtizedekben is kulcsfontosságúnak bizonyult. Ezt reprezentálja a Műcsarnokban látható kiállításon Barabási Albert László és Both Csaba hálózati grafikája – mutatnak rá.
A tájékoztató idézi Erős Istvánt, a Szárhegyi Művésztelep egykori vezetőjét, a Szárhegy 50 – Kortárs anzix kiállítás kezdeményezőjét, szervezőjét, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) rektorát, aki szerint az a tény, hogy a szárhegyi művésztelep öt évtizeden keresztül fenn tudott maradni –
A szárhegyi alkotótelep 50 éves története azt is bizonyítja, hogy kiforrott művészeti koncepcióval, a nagy művészeti központoktól távol eső helyeken is sikeresen működhetnek jelentős szellemi műhelyek, ahol a természeti és a rurális környezet kontextusában megszülető helyspecifikus műalkotások új tartalmi rétegeket fednek fel, érvényes lokális válaszokat adva a globális kérdésekre – emelte ki.
A Szárhegy 50 – Kortárs anzix című kiállítás április 27-ig tart nyitva.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Tizenhetedik alkalommal indul országjáró körútra a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Unlimited karavánja, amely július és szeptember között szabadtéri vetítésekkel várja a közönséget Románia több városában.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
szóljon hozzá!