
Fotó: Csíki Székely Múzeum
A csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban pénteken megnyíló, Szárhegy 50 című átfogó kiállítással és több gyergyószárhegyi rendezvénnyel ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Gyergyószárhegyi Művésztelep Erdélyben.
2024. július 30., 21:032024. július 30., 21:03
A pénteken megnyíló tárlat a Facebookon olvasható ajánló szerint „átfogó képet kíván nyújtani az elmúlt fél évszázad képzőművészeti vonalainak alakulásáról, a közel 2500 alkotást számláló gyergyószárhegyi gyűjteményről”. A válogatás egy intézménytörténeti kamarakiállítással és a megyeszékhely, valamint Gyergyószárhegy közterein helyspecifikus alkotásokkal is kiegészül.
A szervezők emlékeztetnek arra, hogy
Mint fogalmaznak, ekkor kezdődött „egy nagyszerű, de bonyodalmakkal, válságos időszakokkal teli történet, amely ma már kétségtelenül történelemnek számít”.
A Magyar Örökség díjas művésztelep évfordulós ünnepségei már elkezdődnek, amikor a helyi művelődési házban megnyitják a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ és a Magyar Művészeti Akadémia közös jubileumi kiállítását. Csütörtökön Zöld Lajos, Gaál András, Márton Árpád táboralapítók és Varró András szárhegyi plébános tiszteletére avatnak emléktáblát, és felavatják Baráth Fábián Ér című szobrát. Ezt követi az ünnepélyes megnyitó a Lázár-kastély lovagtermében.
Közölte: azzal a gondolatisággal jött létre, hogy mindenki azt alkot, amit szeretne, és ma is ennek szellemében igyekeznek szervezni tevékenységüket – számolt be a Hargita Népe online kiadása.
A lap szerint Márton Árpád felidézte: az első alkalommal 1974-ben megszervezett művésztelep célja az volt, hogy politikamentes nyári festőtábor legyen a romániai kommunista diktatúra éveiben.
Karda-Markaly Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója elmondta:
„Amit a kezdeményező triász - Márton Árpád és Gaál András festőművészek, illetve Zöld Lajos újságíró – öt évtizeddel ezelőtt megálmodott, mára óriási dologgá nőtte ki magát, és napjainkban is meghatározó eleme a művészéletnek és művésztársadalomnak” – idézte a múzeumigazgatót a Hargita megyei lap.
Ferencz Zoltán, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ művészeti vezetője elmondta: a kiállítást három kurátor – Túros Eszter, Ferencz Zoltán és Ferencz S. Apor – állította össze. Különlegessége, hogy Barabási Albert László felajánlotta, elkészíti a művésztelep ötven évének hálózatkutatását, amely idén éri el az ezres létszámot. A csíkszeredai tárlat szeptember 29-ig látogatható.
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
szóljon hozzá!