2011. november 15., 08:392011. november 15., 08:39
Plugor és Szilágyi kötete és az előadás kapcsán a bemutatót megelőzően, tegnap délben Rajz, vers és színielőadás találkozása címmel kerekasztal-beszélgetésre került sor. Miklósi Mária, festőművész, Plugor Sándor özvegye, Nagy Mária, Szilágyi Domokos volt élettársa, Mihaela Panainte rendező és László Noémi költő, műfordító beszélgettek az alkotásokról és a könyv alkotóinak életéről. Amint kiderült, az előadást Plugor Sándornak a kötetben megjelent grafikái ihlették, amelynek hatására a rendezőnő László Noémit kérte fel arra, hogy készítse el Szilágyi Domokos költeményének román nyelvű rendezői változatát.
Egyedi és zseniális alkotásokról beszélhetünk, mondta Miklósi Mária a grafikákról, hiszen az erdélyi grafikusok nem foglalkoztak eleget az öregséggel, az öregekkel. Plugor Sándor viszont a képzőművészeti főiskola diákjaként nyaranta otthon rajzolgatta Kökös lakóit, meg akarta örökíteni elöregedett szülőfaluját. Nem lehet tudni pontosan, kinek az ötlete volt az Öregek könyve, de a két művész közel tíz évet beszélgetett, gondolkodott a közös kötetről. Szilágyi Domokos végül négy-hat hét alatt írta meg a 699 soros verset, amellyel tulajdonképpen egyévi nyomdai kötelezettséget teljesített, és ő maga válogatta ki a kötetbe kerülő több mint negyven grafikát is.
„Vigyáznunk kell az öregekre, mert sokkal nehezebb sorsuk van, mint nekünk” – emlékezett vissza Miklósi Mária Plugor Sándornak a könyv megjelenése előtti mondatára. Érdekes egyébként, hogy 1976-ban, a kötet megjelenésekor még egyik alkotó sem töltötte be negyvenedik életévét, Szilágyi Domokos pedig még abban az évben elhunyt.
A tegnap este bemutatott előadás díszlete Adrian Cojocaru kolozsvári szobrászművész installációja, amely Plugor Sándor grafikái alapján született. Maguk a rajzok az előadás képi világában ugyan nem jelennek meg, Harsányi Attila színész testtartásával „utánozza” az egyes grafikákat, amelyek váltakozását a jelenetek közötti sötétség hangsúlyozza. A rendezőnő egyébként az Öregek könyvének kétnyelvű kiadását is tervezi, annak érdekében, hogy román nyelven is ismert legyen a két magyar szerző műve.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.