2011. november 15., 08:392011. november 15., 08:39
Plugor és Szilágyi kötete és az előadás kapcsán a bemutatót megelőzően, tegnap délben Rajz, vers és színielőadás találkozása címmel kerekasztal-beszélgetésre került sor. Miklósi Mária, festőművész, Plugor Sándor özvegye, Nagy Mária, Szilágyi Domokos volt élettársa, Mihaela Panainte rendező és László Noémi költő, műfordító beszélgettek az alkotásokról és a könyv alkotóinak életéről. Amint kiderült, az előadást Plugor Sándornak a kötetben megjelent grafikái ihlették, amelynek hatására a rendezőnő László Noémit kérte fel arra, hogy készítse el Szilágyi Domokos költeményének román nyelvű rendezői változatát.
Egyedi és zseniális alkotásokról beszélhetünk, mondta Miklósi Mária a grafikákról, hiszen az erdélyi grafikusok nem foglalkoztak eleget az öregséggel, az öregekkel. Plugor Sándor viszont a képzőművészeti főiskola diákjaként nyaranta otthon rajzolgatta Kökös lakóit, meg akarta örökíteni elöregedett szülőfaluját. Nem lehet tudni pontosan, kinek az ötlete volt az Öregek könyve, de a két művész közel tíz évet beszélgetett, gondolkodott a közös kötetről. Szilágyi Domokos végül négy-hat hét alatt írta meg a 699 soros verset, amellyel tulajdonképpen egyévi nyomdai kötelezettséget teljesített, és ő maga válogatta ki a kötetbe kerülő több mint negyven grafikát is.
„Vigyáznunk kell az öregekre, mert sokkal nehezebb sorsuk van, mint nekünk” – emlékezett vissza Miklósi Mária Plugor Sándornak a könyv megjelenése előtti mondatára. Érdekes egyébként, hogy 1976-ban, a kötet megjelenésekor még egyik alkotó sem töltötte be negyvenedik életévét, Szilágyi Domokos pedig még abban az évben elhunyt.
A tegnap este bemutatott előadás díszlete Adrian Cojocaru kolozsvári szobrászművész installációja, amely Plugor Sándor grafikái alapján született. Maguk a rajzok az előadás képi világában ugyan nem jelennek meg, Harsányi Attila színész testtartásával „utánozza” az egyes grafikákat, amelyek váltakozását a jelenetek közötti sötétség hangsúlyozza. A rendezőnő egyébként az Öregek könyvének kétnyelvű kiadását is tervezi, annak érdekében, hogy román nyelven is ismert legyen a két magyar szerző műve.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.