2011. november 15., 08:392011. november 15., 08:39
Plugor és Szilágyi kötete és az előadás kapcsán a bemutatót megelőzően, tegnap délben Rajz, vers és színielőadás találkozása címmel kerekasztal-beszélgetésre került sor. Miklósi Mária, festőművész, Plugor Sándor özvegye, Nagy Mária, Szilágyi Domokos volt élettársa, Mihaela Panainte rendező és László Noémi költő, műfordító beszélgettek az alkotásokról és a könyv alkotóinak életéről. Amint kiderült, az előadást Plugor Sándornak a kötetben megjelent grafikái ihlették, amelynek hatására a rendezőnő László Noémit kérte fel arra, hogy készítse el Szilágyi Domokos költeményének román nyelvű rendezői változatát.
Egyedi és zseniális alkotásokról beszélhetünk, mondta Miklósi Mária a grafikákról, hiszen az erdélyi grafikusok nem foglalkoztak eleget az öregséggel, az öregekkel. Plugor Sándor viszont a képzőművészeti főiskola diákjaként nyaranta otthon rajzolgatta Kökös lakóit, meg akarta örökíteni elöregedett szülőfaluját. Nem lehet tudni pontosan, kinek az ötlete volt az Öregek könyve, de a két művész közel tíz évet beszélgetett, gondolkodott a közös kötetről. Szilágyi Domokos végül négy-hat hét alatt írta meg a 699 soros verset, amellyel tulajdonképpen egyévi nyomdai kötelezettséget teljesített, és ő maga válogatta ki a kötetbe kerülő több mint negyven grafikát is.
„Vigyáznunk kell az öregekre, mert sokkal nehezebb sorsuk van, mint nekünk” – emlékezett vissza Miklósi Mária Plugor Sándornak a könyv megjelenése előtti mondatára. Érdekes egyébként, hogy 1976-ban, a kötet megjelenésekor még egyik alkotó sem töltötte be negyvenedik életévét, Szilágyi Domokos pedig még abban az évben elhunyt.
A tegnap este bemutatott előadás díszlete Adrian Cojocaru kolozsvári szobrászművész installációja, amely Plugor Sándor grafikái alapján született. Maguk a rajzok az előadás képi világában ugyan nem jelennek meg, Harsányi Attila színész testtartásával „utánozza” az egyes grafikákat, amelyek váltakozását a jelenetek közötti sötétség hangsúlyozza. A rendezőnő egyébként az Öregek könyvének kétnyelvű kiadását is tervezi, annak érdekében, hogy román nyelven is ismert legyen a két magyar szerző műve.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok