Áttekinthetővé, kutathatóvá válik a Kriterion Könyvkiadó termése, könyvtár nyílt a Kolozsvári Magyar Napokon

„Már csak a telekkönyv érdekli a fiatalabbakat”

A rendezvény alkalmat adott arra is, hogy megemlékezzenek a 90 éve született Deák Ferenc grafikusról, könyvgrafikusról, a Kriterion tervezőjéről, aki számos kötet vizuális és művészeti tervezője volt. A meghívóban az szerepelt, hogy jelen lesz a megnyitón Dávid Gyula irodalomtörténész is, a Kriterion Könyvkiadó egykori szerkesztője, a kolozsvári fiók vezetője, azonban mint H. Szabó Gyula elmondta,

Tibori Szabó Zoltán újságíró, szerkesztő, egyetemi tanár, a Minerva Egyesület vezetője is jelen volt az eseményen, arról beszélt, hogy milyen fontos lenne megőrizni az erdélyi magyar kultúra nyomtatott kincseit egy olyan korban, amikor a könyvhagyatékoknak nem sok értéke van,

Hozzátette, a helyhiányon kívül másik gond a szakemberhiány: olyanokra lenne szükség, akik szakszerűen feldolgozzák, leltározzák a gyűjteményeket, és legakább a leltárokat meg jkellene jelentetni a világhálón.

Kriterion: nemcsak magyar könyvek láttak napvilágot

H. Szabó Gyula, aki 1977-ben került a kiadóhoz, felelevenítette a Bukarestben működő Kriterion 1990 előtti évtizedeit is, amikor a kiadó több romániai magyar kisebbség anyanyelvén jelentetett meg könyveket: a magyar nyelv mellett ebben a kínálatban helyet kapott többek közt a német, az ukrán, a török, a jiddis, a tatár, a szerb, az orosz. Az 1969 decemberében életre hívott intézmény feladataként a Romániában élő nemzetiségek kultúrájának ápolását jelölte meg a kormányrendelet. A kiadó az átszervezett Állami Irodalmi Könyvkiadó, valamint az Ifjúsági Könyvkiadó nemzetiségi szerkesztőségének jogutódjaként kezdte meg tevékenységét, de hamarosan messze túlnőtt elődein a kiváló vezetés, valamint a tapasztalt szakemberek közé fokozatosan beépült fiatal munkatársak közös erőfeszítéseinek eredményeképpen.

H. Szabó Gyula bemutatta a könyvtár helyszínéül szolgáló lakás bútorzatát is: kiemelte érdekességképpen, hogy az egyik szobában két bőrfotel található, ezek egykor a Domokos Géza (aki 1970-től volt a Kriterion Könyvkiadó igazgatója) irodájában foglaltak helyet, és „sok fontos ember ült bennük”: többek között szekusok, ezredesek is, akik minden hónapban „kötelező” látogatást tettek a nemzeti kisebbségek számára kiadott könyveket megjelentető intézményben. .

Deák Ferenc művészete és a Kriterion

A kétszobányi térben pannókat állítottak ki, amelyeken Deák Ferenc (1935. Kökös – 2013. Szeged) grafikusművésznek, a Kriterion Könyvkiadó egykori arculattervezőjének alkotásai láthatóak. H. Szabó Gyula elmondta, hogy terveik szerint ezeket a pannókat elviszik könyvvásárokra is, hogy Deák művészete – akinek munkássága oly nagy mértékben meghatározta a Kriterion vizuális jellegét – ne merüljön feledésbe.

A bukaresti Kriterion Kiadó művészeti szerkesztőjeként a könyvkiadó grafikai arcélének kialakításában döntő szerepe volt. Grafikáival, illusztrációival nemzetközi kiállításokon szerepelt (Barcelona 1974, 1975, Varsó, Bécs, Stockholm 1976, Dortmund 1977, Helsinki 1978, Moszkva, Pozsony 1979), kisgrafikával I. díjat nyert a Balatoni Biennálén és Cegléden (1973), ex libriseit a malborki VII. nemzetközi ex libris-kiállításon is díjazták. 1995-ben Szegeden telepedett le, a Mozaik Kiadónál tevékenykedett.

korábban írtuk

Bukarestben, a kiadó működésének egykori helyszínén mutatják be a Kriterion több mint 50 éves történetét összegző kötetet

A legendás Kriterion Könyvkiadó több mint 50 éves történetét mutatja be a Kriterion 50+ kötet, amelyet a kiadó egykori működési helyszínén, a román fővárosban mutatnak be csütörtökön 19 órától – közölte a Liszt Intézet Bukarest.