Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A legendás Kriterion Könyvkiadó több mint 50 éves történetét mutatja be a Kriterion 50+ kötet, amelyet a kiadó egykori működési helyszínén, a román fővárosban mutatnak be csütörtökön 19 órától – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
2023. november 22., 15:162023. november 22., 15:16
A Kriterion Könyvkiadó nevének jelentése mérce, mely a kiadó minőségi igényét hivatott kifejezni. A Bukarest székhellyel alapított Kriterion kiadó 1970. január 1-én kezdte meg munkáját. Megalakulásától jelentős szerepet vállalt a román–magyar közös könyvkiadásban, a romániai magyar irodalom, a művelődés és a különböző tudományágak eredményeinek közvetítésében. A könyvek jelentős részét Kolozsváron, kisebb részét Bukarestben, Nagyváradon és Temesváron nyomtatták.
ezért az elkészült interjúkat kötetbe rendezték, így állítva emléket a kiadó 50. évfordulójának. A kötet 13 interjút, a kiadó (egykori) munkatársaival, illetve szerzőkkel, grafikusokkal, családtagokkal készített beszélgetéseket tartalmaz, amely által az olvasó alaposabban megismerheti a Kriterion Könyvkiadót mint sajátos, a maga nemében egyedülálló intézményt, emellett szubjektív visszaemlékezések révén képet alkothat a könyvkiadói viszonyokról. Az interjúkat H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója, Simonffy Katalin televíziós szerkesztő, rendező és Mosoni Emőke, a Román Televízió Magyar Adásának főszerkesztője készítette.
valamint Diatcu-Schmidt Helén és Nedelcu Octavia, a Kriterion szerkesztői.
Árkossy István kolozsvári festőművész, grafikus, írót tüntetik ki idén a Kriterion-koszorúval.
A Kriterion Könyvkiadó múltjáról szóló kötetet mutatták be szerdán, a Kolozsvári Magyar Napok első napján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!