
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A legendás Kriterion Könyvkiadó több mint 50 éves történetét mutatja be a Kriterion 50+ kötet, amelyet a kiadó egykori működési helyszínén, a román fővárosban mutatnak be csütörtökön 19 órától – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
2023. november 22., 15:162023. november 22., 15:16
A Kriterion Könyvkiadó nevének jelentése mérce, mely a kiadó minőségi igényét hivatott kifejezni. A Bukarest székhellyel alapított Kriterion kiadó 1970. január 1-én kezdte meg munkáját. Megalakulásától jelentős szerepet vállalt a román–magyar közös könyvkiadásban, a romániai magyar irodalom, a művelődés és a különböző tudományágak eredményeinek közvetítésében. A könyvek jelentős részét Kolozsváron, kisebb részét Bukarestben, Nagyváradon és Temesváron nyomtatták.
ezért az elkészült interjúkat kötetbe rendezték, így állítva emléket a kiadó 50. évfordulójának. A kötet 13 interjút, a kiadó (egykori) munkatársaival, illetve szerzőkkel, grafikusokkal, családtagokkal készített beszélgetéseket tartalmaz, amely által az olvasó alaposabban megismerheti a Kriterion Könyvkiadót mint sajátos, a maga nemében egyedülálló intézményt, emellett szubjektív visszaemlékezések révén képet alkothat a könyvkiadói viszonyokról. Az interjúkat H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója, Simonffy Katalin televíziós szerkesztő, rendező és Mosoni Emőke, a Román Televízió Magyar Adásának főszerkesztője készítette.
valamint Diatcu-Schmidt Helén és Nedelcu Octavia, a Kriterion szerkesztői.

Árkossy István kolozsvári festőművész, grafikus, írót tüntetik ki idén a Kriterion-koszorúval.

A Kriterion Könyvkiadó múltjáról szóló kötetet mutatták be szerdán, a Kolozsvári Magyar Napok első napján.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
szóljon hozzá!