Családias közegben nyílt meg a Kriterion Könyvtár Kolozsváron, az Írisz-telepen található lakásban
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra/Kolozsvári Magyar Napok
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
2025. augusztus 21., 19:252025. augusztus 21., 19:25
A Kolozsvári Magyar Napok keretében csütörtökön délután nyitotta meg a könyvkiadó és a Kriterion Könyvbarát Egyesület – hosszú évek előkészítő munkája után – a kis könyvtárat az egyesület Írisz-telepi székhelyén, a Liebknecht téren található Ecriture Sajtóházban.
de a rendszerezés, leltározás folyamatban van, így tovább bővül – mondta el a családias hangulatú eseményen H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója.
A Kriterion számos kisebbségi nyelven jelentetett meg köteteket Bukarestben több évtizeden keresztül
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra/Kolozsvári Magyar Napok
A rendezvény alkalmat adott arra is, hogy megemlékezzenek a 90 éve született Deák Ferenc grafikusról, könyvgrafikusról, a Kriterion tervezőjéről, aki számos kötet vizuális és művészeti tervezője volt. A meghívóban az szerepelt, hogy jelen lesz a megnyitón Dávid Gyula irodalomtörténész is, a Kriterion Könyvkiadó egykori szerkesztője, a kolozsvári fiók vezetője, azonban mint H. Szabó Gyula elmondta,
H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója a megnyitón
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra/Kolozsvári Magyar Napok
Tibori Szabó Zoltán újságíró, szerkesztő, egyetemi tanár, a Minerva Egyesület vezetője is jelen volt az eseményen, arról beszélt, hogy milyen fontos lenne megőrizni az erdélyi magyar kultúra nyomtatott kincseit egy olyan korban, amikor a könyvhagyatékoknak nem sok értéke van,
„Kolozsváron is sokasodnak a kisebb gyűjtemények, könyvtárak, egyre nehezebb megkímélni a régebbi gyűjteményeket és főként helyet biztosítani a könyvmennyiségeknek. Üdvözlöm a Kriterion kezdeményezését, jó tudni, hogy nemcsak a Minerva Egyesület, de az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és az Erdélyi magyar közművelődési Egyesület (EMKE), a Szabédi Emlékház is igyekszik megőrizni a gyűjteményeket. Jó lenne, ha ezek valamikor majd egy fedél alá kerülhetnének, hiszen az erdélyi magyar kultúra eme szegmensét
A Deák Ferenc által tervezett, lovat és könyvet szimbolizáló embléma a könyvtárban
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra/Kolozsvári Magyar Napok
Hozzátette, a helyhiányon kívül másik gond a szakemberhiány: olyanokra lenne szükség, akik szakszerűen feldolgozzák, leltározzák a gyűjteményeket, és legakább a leltárokat meg jkellene jelentetni a világhálón.
H. Szabó Gyula, aki 1977-ben került a kiadóhoz, felelevenítette a Bukarestben működő Kriterion 1990 előtti évtizedeit is, amikor a kiadó több romániai magyar kisebbség anyanyelvén jelentetett meg könyveket: a magyar nyelv mellett ebben a kínálatban helyet kapott többek közt a német, az ukrán, a török, a jiddis, a tatár, a szerb, az orosz. Az 1969 decemberében életre hívott intézmény feladataként a Romániában élő nemzetiségek kultúrájának ápolását jelölte meg a kormányrendelet. A kiadó az átszervezett Állami Irodalmi Könyvkiadó, valamint az Ifjúsági Könyvkiadó nemzetiségi szerkesztőségének jogutódjaként kezdte meg tevékenységét, de hamarosan messze túlnőtt elődein a kiváló vezetés, valamint a tapasztalt szakemberek közé fokozatosan beépült fiatal munkatársak közös erőfeszítéseinek eredményeképpen.
Tibori Szabó Zoltán újságíró, szerkesztő, egyetemi tanár (középen)
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra/Kolozsvári Magyar Napok
„Reméljük, hogy a fiatal nemzedékeket is be tudjuk majd csalogatni a könyvtárba, ahol az erdélyi magyar kultúra megkerülhetetlen szegmensét is fel lehet itt lelni. Egyébként nemcsak a Kriterion termése lesz itt megtalálható, de a kolozsvári Dacia kiadó, az Erdélyi Szépmíves Céh és más intézmények által kiadott köteteket is fel lehet lapozni” – mondta H. Szabó Gyula. Azt is elmondta, Jancsik Pál (1936 – 2018) költőnek, műfordítónak, a kolozsvári Dacia kiadó szerkesztőjének hagyatéka is remélhetőleg a Kriterion Könyvtárba kerül majd: ezek a Daciánál megjelent kötetek lennének.
Könyvsorok az újonnan megnyílt gyűjtemény polcain
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra/Kolozsvári Magyar Napok
H. Szabó Gyula bemutatta a könyvtár helyszínéül szolgáló lakás bútorzatát is: kiemelte érdekességképpen, hogy az egyik szobában két bőrfotel található, ezek egykor a Domokos Géza (aki 1970-től volt a Kriterion Könyvkiadó igazgatója) irodájában foglaltak helyet, és „sok fontos ember ült bennük”: többek között szekusok, ezredesek is, akik minden hónapban „kötelező” látogatást tettek a nemzeti kisebbségek számára kiadott könyveket megjelentető intézményben. .
A kétszobányi térben pannókat állítottak ki, amelyeken Deák Ferenc (1935. Kökös – 2013. Szeged) grafikusművésznek, a Kriterion Könyvkiadó egykori arculattervezőjének alkotásai láthatóak. H. Szabó Gyula elmondta, hogy terveik szerint ezeket a pannókat elviszik könyvvásárokra is, hogy Deák művészete – akinek munkássága oly nagy mértékben meghatározta a Kriterion vizuális jellegét – ne merüljön feledésbe.
Deák Ferenc a háromszéki Kökösön született, középiskolai tanulmányait Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumban végezte; 1958-ban a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán államvizsgázott. Első illusztrációi az Utunkban jelentek meg 1953-ban, majd rendre közölte illusztrációit és irodalmi művek témájára komponált önálló grafikai lapjait az Igaz Szó, a Napsugár, a Korunk, a Dolgozó Nő, az Új Élet, România literară, Tribuna és A Hét.
A Deák Ferenc grafikus által tervezett, ikonikus „könyv-lovacska” ábrázolása egy párnán
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra/Kolozsvári Magyar Napok
A bukaresti Kriterion Kiadó művészeti szerkesztőjeként a könyvkiadó grafikai arcélének kialakításában döntő szerepe volt. Grafikáival, illusztrációival nemzetközi kiállításokon szerepelt (Barcelona 1974, 1975, Varsó, Bécs, Stockholm 1976, Dortmund 1977, Helsinki 1978, Moszkva, Pozsony 1979), kisgrafikával I. díjat nyert a Balatoni Biennálén és Cegléden (1973), ex libriseit a malborki VII. nemzetközi ex libris-kiállításon is díjazták. 1995-ben Szegeden telepedett le, a Mozaik Kiadónál tevékenykedett.
A legendás Kriterion Könyvkiadó több mint 50 éves történetét mutatja be a Kriterion 50+ kötet, amelyet a kiadó egykori működési helyszínén, a román fővárosban mutatnak be csütörtökön 19 órától – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!