Fotó: László Ildikó
Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, történetíró, politikus, a Székelyföld krónikása munkásságáról és életéről jelent meg átfogó monográfia a kolozsvári Kriterion és a magyarországi Magyar Napló közös kiadásában.
2023. március 05., 09:322023. március 05., 09:32
Balázs Ádám magyarországi irodalmár A legnagyobb székely, Orbán Balázs élete és munkássága című kötetéről a Kriterion honlapján az olvasható, Orbán Balázsról számos tanulmány született, továbbá két történelmi regény és több dokumentumfilm; ám az átfogó, monografikus feldolgozás váratott magára.
Holott már kortársai felismerték kivételes értékét, s az utókor féltve őrzi emlékét. Logikailag közelítve a választ, azt mondhatjuk: azért nem írtak tudományos könyvet Orbán Balázsról, mert azt túlságosan nehéz feladatnak tartották.”
Fotó: Kriterion kiadó
A feladat nehézsége mindenekelőtt abban áll, hogy Orbán Balázs reneszánsz alkat volt; szenvedélyes gyűjtő, tudós polihisztor, kutató-rendszerező elme.
Balázs Ádám több évtizedes kutatómunkája során nemcsak anyaországi és erdélyi levéltárak részben ismeretlen dokumentumait dolgozta fel, hanem török és francia forrásokat is.
Kifejtette, egyetemi hallgató volt az ELTE-n, amikor a Kortárs főszerkesztője megbízta, írjon recenziót Orbán Balázs 1971-ben megjelent, Székelyföld képekben című könyvéről. Ez volt az első munkahelye, de mindig olyan helyen dolgozott, ahol az íráskészségére szükség volt. Legutóbb a diplomácia területén, de ott is sajtó- és kulturális attasé volt. Kritikákat, recenziókat is írt, nemrég pedig megjelent egy színház- és filmtörténeti monográfiája, amit édesapjáról, a Kossuth-díjas színészről, Balázs Samuról írt. Orbán Balázs egyénisége lenyűgöző, egyébként ő maga is nagyon színesen írt, különösen élete végén, amikor visszaemlékezéseit írta.
Ösztöndíjas tanulmányútján végiglátogatta a törökországi magyar emlékhelyeket, majd bukaresti és párizsi diplomáciai szolgálata idején is folytatta a kutatást. „Ez a monográfia a teljességre törekszik. Ami újszerű benne, mindaz, ami A Székelyföld leírása című fő műve előtt és után történt. Előtte az emigrációban töltött éveire gondolok. Orbán Balázs 18 éves korában ment el Törökországba, majd
Az itt töltött idő és a Victor Hugóval való kapcsolatának leírása teljesen újszerű. A másik újdonság az, amikor élete végén ellenzéki országgyűlési képviselőként dolgozott” – mondta el a szerző a Magyar Nemzetnek.
Orbán Balázs 1829. február 3-án született az udvarhelyszéki Lengyelfalván, Budapesten hunyt el 1890-ben. Élete bővelkedett olyan fordulatokban, amelyek nem engedték lankadni az érdeklődést tettei iránt – olvasható a wikipédián. 1849-ben szabadcsapatot szervezett Konstantinápolyban a magyar szabadságharc megsegítésére. A világosi fegyverletétel után francia forradalmárok körében élt Jersey, majd Guernesey szigetén,
1859-es hazatérése után függetlenségi programmal országgyűlési képviselő, a budapesti parlament szélsőbaloldalán foglalt helyet. A demokrácia, a liberalizmus, a humanizmus és a béke elveiért szállt síkra beszédeiben, egyazon szenvedéllyel védelmezve székely szülőföldje érdekeit. E színes életrajzhoz illett az a korabeli legenda, hogy halálakor íróasztala kettéhasadt.
Munkái, a hatkötetes A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi szempontból (1868-73) fontos mű, akárcsak a szintén hatkötetes Utazás Keleten (1861).
Sokan gyűltek össze Székelyudvarhely központjában, hogy Orbán Balázsra emlékezzenek a legnagyobb székely születésének 194. évfordulóján.
Újabb bővítéseket kezdeményezett a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn a Haáz Rezső Múzeum, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány és a Székelyföldi Legendárium. Egy újabb, Zetelakáról származó székely kaput állítanak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!