2012. március 14., 08:182012. március 14., 08:18
A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából az egykori Aradi Ereklyemúzeum kincseiből nyílt kiállítás tegnap Budapesten, a Hadtörténeti Múzeumban. A tárlaton olyan relikviákat láthatnak az érdeklődők, mint Kossuth Lajos lőfegyvert rejtő sétapálcája, Aulich Lajos szablyája, Vécsey Károly fokosa vagy Kiss Ernő pisztolykészlete. „Meg kell őrizni múltunkat és az ahhoz kötődő emberi sorsokat megidéző tárgyakat” – hangsúlyozta Hende Csaba honvédelmi miniszter a kiállítás megnyitóján.
Mint mondta, a 19. század végén egy aradi közösség hatalmas gyűjtőmunkába kezdett, hogy megőrizze számunkra a történeteket, amelyeket ezek a tárgyak képviselnek, ütközetekről, a tábori élet spártai körülményeiről, családok gyászáról.
A Volt egyszer egy múzeum – válogatás az egykori Aradi Ereklyemúzeum kincseiből című kiállítás anyagát más kontextusban már láthatta a közönség Szegeden – ismertette Kedves Gyula, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója a tárlatvezetésen. A budapesti kiállításon azt igyekeznek bemutatni, hogy milyen tematikával működött az aradi múzeum. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tárgyi emlékeinek és dokumentumainak összegyűjtését és bemutatását aradi értelmiségiek kezdeményezték a 19. század végén.
A gyűjtemény Szabadságharcos Emléktárgyak Országos Múzeuma néven komoly hírnévre tett szert, és az egyik legjelentősebb szakgyűjtemény lett. Az állandó kiállításnak és a műtárgyraktárnak helyet adó múzeumépület 1913-ban készült el. A múzeum a két világháború között, majd az azt követő években is látogatható volt, a szabadságharc centenáriumára kiállítást is rendeztek. A hatvanas évektől a tárgyak zömét a múzeumi raktárak mélyére száműzték, és az anyag csak 1990 után kezdett újra kutathatóvá válni. A gyűjtemény anyagának feldolgozását és bemutatását az aradi és a szegedi múzeum, valamint a budapesti Hadtörténeti Múzeum által uniós pályázaton nyert 200 ezer eurós támogatás tette lehetővé.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum március 13. és 16. között Forradalmi forgatag címmel egyebek mellett hagyományőrzők bemutatkozásával, kisdobosképzéssel, kézműves-foglalkozásokkal és tárlatvezetésekkel várja az érdeklődőket. Március 15-én a látogatók láthatnak szablyavívást és fegyverbemutatót, szerelhetnek ágyút, és megtekinthetik a Honvéd együttes műsorát is.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.