Edelényi Vivien debreceni színművész Váradon mutatta be az Anne Frank naplója alapján készült előadást
Fotó: Borostyán Produkciós Iroda
A majdnem hetvenhat éve meggyilkolt Anne Frank figuráját idézte meg nagyváradi előadásában Edelényi Vivien. A debreceni Csokonai Színház fiatal művésznője átlényegülten közvetítette az 1940-es évek félelemmel teli, ám az akkori fiatalokat is tervszövő álmokra serkentő világát.
2020. február 20., 11:482020. február 20., 11:48
Edelényi Vivien, a debreceni Csokonai Színház fiatal művésznője nagy élményt szerzett hétfőn a Borostyán Produkciót vendégül látó nagyváradi zsidó hitközség dísztermében összegyűlt szépszámú közönségnek: Anne Frank figurája elevenedett meg a színpadon.
A zsidó származású német lányt az „Anne Frank naplója” címmel kiadott, a második világháború idején írt naplójegyzetei tették világhírűvé. Naplójában családjáról és barátairól, érzéseiről, meglátásairól, írt holland nyelven, tizenharmadik születésnapjától kezdve 1944. augusztus 1-jéig.
Az emberélet első nagy forradalma a kamaszkor: a gyerekkorból épp kinövő kisember akkor szembesül először a körülötte lévő mikrovilág problémáival, kritikusan kezdi nézni szülei életét, megjelenik a barátság és a szerelem közti lényeges különbség felismerése, vagyis a serdülő elindul a felnőtté válás útján. Tervekkel, álmokkal van teli és minden kamasz azt hiszi, ő majd más lesz, mint a környezete, sőt az egész világ megváltására is hajlandó volna. Csakhogy a világ nem mindig hajlandó megváltozni, s ha nagy nehezen rá is áll, jobban szereti a lassú, csendes folyamatokat. És vannak korok, amikor a világ nemcsak ellenáll a szebbnél szebb kamaszálmoknak, hanem le is gyilkolja azokat. A szó legszorosabb értelmében. Ahogy tette a tizenöt éves leányka álmaival is, bármennyire igyekezett az egész családjuk elbújni a gyilkolás elől.
Szomorú vigasz, hogy mintegy halál utáni elégtétele a máig tartó világhírnév a sok hiábavalóan, barbár módon elveszejtett fiatal álmainak, de ez az igazság:
Tizenharmadik születésnapjára kapja azt a füzetet, amit – korát megelőzve – a jóval később divatossá váló beszélgető könyvvé alakít, vagyis nem a bakfislányok szokásos, banális feljegyzéseivel tölti meg, hanem egy fiktív barátnőjével társalogva írja le véleményét a kegyetlen időszakáról. A Frank család nem él behunyt szemmel, látják, mi történik körülöttük és megpróbálnak idejében elbújni a zsidóságra olyan élesen figyelő szemek elől. Ismerősök fogadják be a négytagú családot, lakásuk „hátsó traktusába”, vagyis a cselédség szálláshelyére.
A naplóban fontos hellyé válik ez a hátsó traktus, ami egyrészt egyelőre jó búvóhelynek bizonyul, másrészt viszont a fiatal lány alapvető célkitűzésévé válik a kiszabadulás a – gyűjtőnéven – friss levegőnek nevezett világba. Nem meglepő, hogy Anne naprakészen tudja a háború állását, hisz állandóan hallgatja a rádiót, pontos adatai vannak a németek ellen harcoló szövetségesek felszereltségéről, csak azt nem érti, miért késik a beígért invázió, a partraszállás. Miközben figyeli a háború alakulását, azt is követi, mi történik a családjában. Anyjával egyáltalán nem felhőtlen a viszonya, úgy érzi, a nővérét nálánál sokkal jobban kedvelő anya eltaszítja magától, állandóan kritizálja, az apja viszont épp ellenkezőleg: neki Anne a kedvence. De a háziaknak is mindig akad valami baja a lánnyal, neveletlennek, szemtelennek mondják, kivéve a fiukat, Petert, akivel Anne bensőséges barátságot ápol, mondhatni kezdődő szerelmet, de ezt még ilyen határozottan nem tudja a két kamasz megfogalmazni. Amit viszont Anne biztosan tud, az a jövőjére vonatkozik: újságíró, majd író lesz belőle. És talán lett is volna, ha néhány napot sikerült volna még átvészelniük, hisz amikor a családra rábukkantak a zsidókat üldözők, a partraszállás már megtörtént. De így odaveszett az egész Frank család.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!