A cselekmény fontosabb eleme egy drámai műnek, mint a táncjátékot segítő csörömpölő páncélruha
Fotó: Vigh László Miklós
A színpadi művekben semmiképp sem sikeres, ha a mozgás, színvilág és harsogások nemcsak lejátsszák a szó és színészi játék hatását, hanem egyenesen sutba dobják azt. A nagyváradi Szigligeti Színház péntek esti Kleist-bemutatóján nagyjából ez utóbbi történt.
2020. március 09., 10:272020. március 09., 10:27
2020. március 09., 10:282020. március 09., 10:28
Feltehetőleg nagy dobásnak szánta a nagyváradi Szigligeti Színház az idei évad harmadik, felnőtteknek szánt bemutatóját, Heinrich von Kleist A Schroffenstein család (A bosszú) című darabját, de valójában egy felszín-tartalom újabb bajvívásának a mutatványává sikeredett. A művészetek ősrégi dilemmája, hogy a pusztán rápillantásra nyert hatás vagy az elgondolkodtatás eredményeként kapott értés és értékelés élvezzen-e elsőbbséget, régebbi, parodisztikus ítészi szóhasználattal: a külcsín vagy a belbecs számít-e igazán?!
Természetesen egyértelmű válasz nem adható, hiszen a képzőművészeti és zenei alkotásokban az érzékszervi befogadás fontosabb lehet az értelmi recepciónál, de
A péntek esti Kleist-bemutatón nagyjából ez utóbbi történt, vagyis a külcsín kiütéses győzelmet aratott a belbecs felett.
A beharangozó anyagokban hangsúlyosan szerepel a darabnak a Rómeó és Júliához hasonló témaválasztása, ami abban az értelemben mindenképpen helytálló, ha figyelembe vesszük a 18. századi német irodalom kiemelkedő színpadi szerzőjének és egyben dramaturgiai szakemberének, G. E. Lessingnek a máig hatóan sorsszerű „felfedezését” miszerint az ókori görögök után Shakespeare azért korszakalkotó drámaíró, mert szintén örök emberi külső és belső konfliktusokat dolgoz fel. Egyik ilyen elévülhetetlen téma az ellenséges közeg kebelében kialakuló, az életet is feláldozni kész ifjonti szerelem. Kleist megtoldja ezt az önmagában is sokrétű konfliktust a lovagkori becsületkódex nemcsak ma, de a 19. században is jócskán megmosolyogtató vadhajtásaival, ám a színháztörténeti feljegyzések tanúsága szerint így sem sikerült érdemben elfogadtatnia korának közönségével.
A 21. században, a diszkóvilág hangoskodásaival, a túlmozgással, a mai technikai eszközök szándékosan anakronisztikus beépítésével hasonlóan kudarcot vall.
ami azért – bárhonnan is nézzük – mégiscsak fontosabb eleme egy drámai műnek, mint a pantomimet vagy táncjátékot sokban segítő villódzó kard vagy csörömpölő páncélruha.
Gondolom, méltatlan volna a fentiek miatt a díszlet és jelmeztervező Horváth Jennyt vagy a hanghatást alkotó Bartha Márkot bírálni, hiszen ők valószínűleg hűen követték Kovács D. Dániel rendező elképzeléseit, aki az alkotói csapat tagjaként külön meg is dicséri munkájukat a műsorfüzetben szereplő nyilatkozatában. Érdekes viszont, hogy a színészek munkájáról mit sem szólt, pedig más kísérletezésekhez hasonlóan ezúttal is – ahogy mondani szokás – ők viszik el a balhét.
A szereposztást követve említeném meg a szerepelő színészeket: Dimény Levente, Fodor Réka, Hunyadi István, Kiss Tamás, Dobos Imre, Szotyori József, Tasnádi-Sáhy Noémi, Román Eszter, Balogh Attila, Tőtős Ádám, Kiss Csaba, Csatlós Lóránt és Trabalka Cecília. A bemutatón nyújtott teljesítményük feljogosít arra, hogy bennük bízva remélhessem: hátha a későbbi előadások során valamiképpen sikerül majd enyhíteniük a felszín kiütéses győzelmének erejét a gondolati-érzelmi tartalom felett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás