
2009. február 13., 11:052009. február 13., 11:05
– Mi az előzménye a most megjelent, farsangi népszokásokat bemutató, nyolcszáz oldalas kötetnek?
– Az első nagyobb kötetem Sóvidéki népszokások címmel 1998-ban jelent meg, abban is szerepelt a farsangi ünnepkör és 2000-ben adtam ki az Aranycsikók, maszkurák, királynék című kötetet, amely a közép-erdélyi dramatikus népszokásokról szól. A mostani könyv a farsangi ünnepkörről, dramatikus szokásokról szóló írások összegzése, amely Marosszék régiót öleli fel. Ez azonban magyarázatra szorul, ugyanis létezett egy történelmi székely Marosszék, a néprajzi régió viszont ennél tágabb. Főként a maszkos játékokat vizsgáltam: a benti fonószínházakat és azt, hogy a farsangot lezáró időben milyen utcai menetek, játékok léteztek.
– Mettől meddig terjed a néprajzi régióként tárgyalt Marosszék?
– A történelmi széknek volt egy Maroson túli része és a Nyárád- valamint a Kis-Küküllőmente tartozott oda, a mai Maros megye viszont jóval kiterjedtebb. A nyelvjárás, a helyi identitástudat, a csűrök, a házak típusa, a székelykapuk és a székely harisnya elterjedése, a vásárok, a falucsúfolók, a farsangi szokások és a húsvéti zöldág elterjedése alapján állapítottam meg, hogy létezik egy közép-erdélyi régió, amely átmenetet képez a felső-székelység és a mezőségi magyarság kultúrája között. Két övezete van: a mezőségi és a székely típusú régió. Tehát én a Mezősámsondtól Korondig, illetve a Magyarótól Nagykendig terjedő régiót vizsgáltam.
– Kik voltak a munkatársai a kötet összeállításában?
– Egyetemista koromtól érdekelt a téma, 1982-től gyűjtöm az anyagot. Egyik célom az volt, hogy minél sokoldalúbban dokumentáljam a szokásokat, ezért fotósokkal, filmesekkel dolgoztam együtt: Bálint Zsigmond, Schnedarek Ervin, Miholcsa Gyula, Haragos Zoltán, Jakab Tibor, József Ferenc, Molnár Zoltán és mások voltak a munkatársaim. Ők a gyűjtés során fotóalbumokat jelentettek meg, és dokumentumfilmek is készültek.
– A kötet nemcsak a farsangi hagyományokat ismerteti, hiszen a tanulmányokba beszüremlik a marosszékiek teljes világa.
– A dramatikus szokások mögött egy mentalitás, egy erkölcsi világ húzódik meg, ami kivetül a szokásokra. Ez volt a szándékom, hogy a falusi kultúra működési mechanizmusát tetten érjem. A kötet a tanúsága annak, hogy az elmúlt száz évben miként változott falun a mentalitás.
– Mennyire élnek ma a farsangi szokások a vizsgált régióban?
– Az életforma változásával a szokások is változnak. Korábban létezett a fonó mint közösségi intézmény. Vissza kell utasítanom azt a szemléletet, hogy a fonó az erkölcstelenség és bűn melegágya volt. Megengedte ugyan a játékot, de szigorú rendje volt – a fiatalok itt tanulták meg az udvarlás formáit. Létezett a fonószínház, de az mára már megszűnt. Az asszonyok még összejárnak néha, léteznek farsangi utcai menetek és játékok, például Görgényüvegcsűrön, Kibéden, Alsósófalván, Beresztelkén, Mezősámsondon, Mezőkölpényben. Ma is van igény ezekre a játékokra, amelyekhez minden generáció hozzáadja a maga ízlésvilágát. Szerintem hosszú jövőjük van. A kötetemben 915 autentikus szokás szerepel, amelyeket a tanítók, lelkészek, ifjúsági vezetők nagyon jól használhatnának közösségépítésre, így akár kézikönyvként is szolgálhat az Akiket fog a figura.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.