Hirdetés

Akiket fog a figura Marosszéken

Akiket fog a figura címmel Barabás László néprajzkutató, a Marosvásárhelyi Kántor- Tanítóképző Főiskola igazgatója kötetét mutatják be pénteken 18 órától a marosvásárhelyi Bernády Házban. A Mentor Kiadó gondozásában megjelent könyvben 126 településen gyűjtött 915 népszokás hiteles leírását találja az olvasó. A szerző a könyvbemutató előtt mesélt a kötet előzményéről és a marosszéki szokásokról.

Máthé Éva

2009. február 13., 11:052009. február 13., 11:05

– Mi az előzménye a most megjelent, farsangi népszokásokat bemutató, nyolcszáz oldalas kötetnek?

– Az első nagyobb kötetem Sóvidéki népszokások címmel 1998-ban jelent meg, abban is szerepelt a farsangi ünnepkör és 2000-ben adtam ki az Aranycsikók, maszkurák, királynék című kötetet, amely a közép-erdélyi dramatikus népszokásokról szól. A mostani könyv a farsangi ünnepkörről, dramatikus szokásokról szóló írások összegzése, amely Marosszék régiót öleli fel. Ez azonban magyarázatra szorul, ugyanis létezett egy történelmi székely Marosszék, a néprajzi régió viszont ennél tágabb. Főként a maszkos játékokat vizsgáltam: a benti fonószínházakat és azt, hogy a farsangot lezáró időben milyen utcai menetek, játékok léteztek.

– Mettől meddig terjed a néprajzi régióként tárgyalt Marosszék?

– A történelmi széknek volt egy Maroson túli része és a Nyárád- valamint a Kis-Küküllőmente tartozott oda, a mai Maros megye viszont jóval kiterjedtebb. A nyelvjárás, a helyi identitástudat, a csűrök, a házak típusa, a székelykapuk és a székely harisnya elterjedése, a vásárok, a falucsúfolók, a farsangi szokások és a húsvéti zöldág elterjedése alapján állapítottam meg, hogy létezik egy közép-erdélyi régió, amely átmenetet képez a felső-székelység és a mezőségi magyarság kultúrája között. Két övezete van: a mezőségi és a székely típusú régió. Tehát én a Mezősámsondtól Korondig, illetve a Magyarótól Nagykendig terjedő régiót vizsgáltam.

– Kik voltak a munkatársai a kötet összeállításában?

– Egyetemista koromtól érdekelt a téma, 1982-től gyűjtöm az anyagot. Egyik célom az volt, hogy minél sokoldalúbban dokumentáljam a szokásokat, ezért fotósokkal, filmesekkel dolgoztam együtt: Bálint Zsigmond, Schnedarek Ervin, Miholcsa Gyula, Haragos Zoltán, Jakab Tibor, József Ferenc, Molnár Zoltán és mások voltak a munkatársaim. Ők a gyűjtés során fotóalbumokat jelentettek meg, és dokumentumfilmek is készültek.

– A kötet nemcsak a farsangi hagyományokat ismerteti, hiszen a tanulmányokba beszüremlik a marosszékiek teljes világa.

– A dramatikus szokások mögött egy mentalitás, egy erkölcsi világ húzódik meg, ami kivetül a szokásokra. Ez volt a szándékom, hogy a falusi kultúra működési mechanizmusát tetten érjem. A kötet a tanúsága annak, hogy az elmúlt száz évben miként változott falun a mentalitás.

– Mennyire élnek ma a farsangi szokások a vizsgált régióban?

– Az életforma változásával a szokások is változnak. Korábban létezett a fonó mint közösségi intézmény. Vissza kell utasítanom azt a szemléletet, hogy a fonó az erkölcstelenség és bűn melegágya volt. Megengedte ugyan a játékot, de szigorú rendje volt – a fiatalok itt tanulták meg az udvarlás formáit. Létezett a fonószínház, de az mára már megszűnt. Az asszonyok még összejárnak néha, léteznek farsangi utcai menetek és játékok, például Görgényüvegcsűrön, Kibéden, Alsósófalván, Beresztelkén, Mezősámsondon, Mezőkölpényben. Ma is van igény ezekre a játékokra, amelyekhez minden generáció hozzáadja a maga ízlésvilágát. Szerintem hosszú jövőjük van. A kötetemben 915 autentikus szokás szerepel, amelyeket a tanítók, lelkészek, ifjúsági vezetők nagyon jól használhatnának közösségépítésre, így akár kézikönyvként is szolgálhat az Akiket fog a figura.

 

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 01., szerda

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma

Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”

Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”
2026. március 30., hétfő

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében

Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében
2026. március 30., hétfő

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító

Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron

Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron
2026. március 27., péntek

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései

Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései
2026. március 26., csütörtök

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön

Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés
2026. március 24., kedd

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt

A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt
2026. március 24., kedd

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája
2026. március 23., hétfő

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója

Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója
Hirdetés
Hirdetés