Fotó: Facebook/Interferences.Festival – fotó: Bíró István
Az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál egyik sokak által várt előadása volt a szerbiai magyar koreográfuszseni, Nagy József (Josef Nadj) által rendezett Omma –, melyben nyolc fekete-afrikai táncos mutatja meg, hogy „tánc voltunk, és tánccá leszünk”, azaz hogyan képes a színház, a rendező és a táncos egyaránt megszabadulni minden tanult, elsajátított formától, eszköztől és visszatérni a gyökerekhez.
2022. november 20., 21:272022. november 20., 21:27
2022. november 20., 22:472022. november 20., 22:47
Nagy József (Josef Nadj) Franciaországban készült előadása, az Omma nem először szerepelt romániai színpadon, de a kincses város közönségét először nyűgözte le. A kortárs táncszínház egyik leghíresebb és legelismertebb alkotója – rendezője és koreográfusa – a szombati kolozsvári bemutató másnapján közönségtalálkozó keretében beszélt a darab születéséről és koncepciójáról. Az eseményen – melyen Tompa Gábor, az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál Igazgatója és Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője voltak a „házigazdák” – a rendező mellett három táncos is jelen volt.
Az Afrikában egyébként többször is megfordult Nagy József felidézte: amikor megszületett benne az elhatározás, hogy afrikai táncosokkal készít előadást, akkor eleinte úgy gondolta, hogy a fekete kontinensen keresi meg szereplőit, ám végül a nyolc művészre Franciaországban talált, ahol ő maga is él.
Nagy József kiemelte, időközben jött rá, hogy olyan táncosokat akar a produkcióba, akik már kimozdultak a hagyományos világukból, illetve pluszként közös volt benne és bennük az, hogy Franciaországban találtak új hazára.
A rendező-koreográfus – akinek a több mint negyvenéves munkássága során a táncon túl a díszlet, a kellékek, a kosztümök is kiemelten fontosak voltak – az Omma megalkotásakor úgy döntött, visszatér a gyökerekhez, megtisztítja a színpadot, hogy megpendíthesse a leglényegibb dolgot, azaz az emberi testet. Úgy fogalmazott, hogy tulajdonképpen eldobta az addigi mankóit.
Mozdulataik ritmusa természetes, gyakran a légzéshez igazodik, s mindezt szintén archaikusnak ható zene, dobogás, néha beszéd, emberi hangzok kíséretében. Az egész előadásban kétszer hangzik el érthető beszéd: az egyik a fekete szó, a másik pedig a „Véres a föld” mondat – mindkettő magyarul (a rendező hangsúlyozta, hogy bármilyen nyelvű közönség előtt játszanak, a táncosok mindig magyarul mondják ki ezeket a szavakat, amelyek így sejtelmesek maradnak). Az előadás többi részében a beszéd valamiféle halandzsává egyszerűsödik, ez is az gyökerekhez való visszatérés egyik formája.
Fotó: Facebook/Interferences.Festival – fotó: Bíró István
Az Afrika különböző országaiból – Szenegáltól Kongón és Burkina Fasón át Elefántcsontpartig – származó művészek a közönségtalálkozón arról számoltak be,
A rendező azt kérte tőlük, hogy felejtsenek el mindent kódot, és emlékezzek azokra a mozdulatokra, amiket mondjuk egy sarlóval a kezükben kellett a mezőkön végezzek. Itt nevetve hozzátette, hogy ilyen banálisnak tűnő beszélgetések során is előtűntek a különbségek Kelet-Európa és Afrika között, hiszen míg Nagy gyerekként csak attól félt aratás közben, hogy megvágja a lábát, táncosainak a mérges kígyókra is figyelniük kellett.
Kiemelték azt is, hogy bár a világ nagy színházait járják ezzel a darabbal, illetve most egy új produkción is dolgoznak, mindannyian hazajárnak szülőországukba: van, aki évi 1-2-szer, de van, aki többször is hazautazik Afrikába, sőt művészi projekteket, képzéseket indítottak ott, lehetőséget adva az ottani fiataloknak.
Kezdődik csütörtökön a 8. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál Kolozsváron. A november 27-ig tartó szemlén kilenc ország 14 társulata képviselteti magát különböző stílusú, műfajú produkciókkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!