Fotó: Facebook/Interferences.Festival – fotó: Bíró István
Az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál egyik sokak által várt előadása volt a szerbiai magyar koreográfuszseni, Nagy József (Josef Nadj) által rendezett Omma –, melyben nyolc fekete-afrikai táncos mutatja meg, hogy „tánc voltunk, és tánccá leszünk”, azaz hogyan képes a színház, a rendező és a táncos egyaránt megszabadulni minden tanult, elsajátított formától, eszköztől és visszatérni a gyökerekhez.
2022. november 20., 21:272022. november 20., 21:27
2022. november 20., 22:472022. november 20., 22:47
Nagy József (Josef Nadj) Franciaországban készült előadása, az Omma nem először szerepelt romániai színpadon, de a kincses város közönségét először nyűgözte le. A kortárs táncszínház egyik leghíresebb és legelismertebb alkotója – rendezője és koreográfusa – a szombati kolozsvári bemutató másnapján közönségtalálkozó keretében beszélt a darab születéséről és koncepciójáról. Az eseményen – melyen Tompa Gábor, az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál Igazgatója és Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője voltak a „házigazdák” – a rendező mellett három táncos is jelen volt.
Az Afrikában egyébként többször is megfordult Nagy József felidézte: amikor megszületett benne az elhatározás, hogy afrikai táncosokkal készít előadást, akkor eleinte úgy gondolta, hogy a fekete kontinensen keresi meg szereplőit, ám végül a nyolc művészre Franciaországban talált, ahol ő maga is él.
Nagy József kiemelte, időközben jött rá, hogy olyan táncosokat akar a produkcióba, akik már kimozdultak a hagyományos világukból, illetve pluszként közös volt benne és bennük az, hogy Franciaországban találtak új hazára.
A rendező-koreográfus – akinek a több mint negyvenéves munkássága során a táncon túl a díszlet, a kellékek, a kosztümök is kiemelten fontosak voltak – az Omma megalkotásakor úgy döntött, visszatér a gyökerekhez, megtisztítja a színpadot, hogy megpendíthesse a leglényegibb dolgot, azaz az emberi testet. Úgy fogalmazott, hogy tulajdonképpen eldobta az addigi mankóit.
Mozdulataik ritmusa természetes, gyakran a légzéshez igazodik, s mindezt szintén archaikusnak ható zene, dobogás, néha beszéd, emberi hangzok kíséretében. Az egész előadásban kétszer hangzik el érthető beszéd: az egyik a fekete szó, a másik pedig a „Véres a föld” mondat – mindkettő magyarul (a rendező hangsúlyozta, hogy bármilyen nyelvű közönség előtt játszanak, a táncosok mindig magyarul mondják ki ezeket a szavakat, amelyek így sejtelmesek maradnak). Az előadás többi részében a beszéd valamiféle halandzsává egyszerűsödik, ez is az gyökerekhez való visszatérés egyik formája.
Fotó: Facebook/Interferences.Festival – fotó: Bíró István
Az Afrika különböző országaiból – Szenegáltól Kongón és Burkina Fasón át Elefántcsontpartig – származó művészek a közönségtalálkozón arról számoltak be,
A rendező azt kérte tőlük, hogy felejtsenek el mindent kódot, és emlékezzek azokra a mozdulatokra, amiket mondjuk egy sarlóval a kezükben kellett a mezőkön végezzek. Itt nevetve hozzátette, hogy ilyen banálisnak tűnő beszélgetések során is előtűntek a különbségek Kelet-Európa és Afrika között, hiszen míg Nagy gyerekként csak attól félt aratás közben, hogy megvágja a lábát, táncosainak a mérges kígyókra is figyelniük kellett.
Kiemelték azt is, hogy bár a világ nagy színházait járják ezzel a darabbal, illetve most egy új produkción is dolgoznak, mindannyian hazajárnak szülőországukba: van, aki évi 1-2-szer, de van, aki többször is hazautazik Afrikába, sőt művészi projekteket, képzéseket indítottak ott, lehetőséget adva az ottani fiataloknak.
Kezdődik csütörtökön a 8. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál Kolozsváron. A november 27-ig tartó szemlén kilenc ország 14 társulata képviselteti magát különböző stílusú, műfajú produkciókkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
A 2026-os év már most körvonalazódik a közép-kelet-európai koncertnaptárban, és bár Erdély továbbra sem számít turnéközpontnak, idén Kolozsvárra is érkeznek komoly nevek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!