2012. február 01., 07:312012. február 01., 07:31
A mozgókép egy romániai artistacsaládról szól, amelynek egyik produkciója az úgynevezett „acélhajú nő” – nyilatkozta a rendező. A film alapjául a cirkuszi családban született Aglaja Veteranyi A gyermek a forró puliszkába esett című önéletrajzi ihletésű könyve szolgált. A jobb élet reményében a sikeres magyar–román artistacsalád a Ceauşescu-diktatúra idején Nyugatra szökik. Ha a nyugati vándorcirkuszok világában porondon akarnak maradni, valami egzotikus mutatványt kell kitalálniuk.
A különleges produkciót a mama, Sabina eszeli ki: a saját haján lóg a cirkusz kupolájában. Az otthonát, anyanyelvét, minden biztonságát elvesztett gyerek Aglaja esténként elviselhetetlenül retteg attól, hogy a mamája lezuhan, és ő egyedül marad. A mama halálától való félelem átszövi Aglaja életét. Pedig egy végzetes napon – a családi tradíciót követve – ő lesz az „acélhajú nő” – ismertette a cselekményt Deák Krisztina. „Regénynek nem nevezném ezt az önéletrajzi ihletésű írást, inkább szabad versnek, gondolatok, érzelmek áramlásának, soha nem múló gyerekkori traumák kibeszélésének” – tette hozzá, kiemelve, hogy a Random House könyvkiadó révén ismerkedett meg Jens Nielsennel, a 2002-ben öngyilkosságot elkövető Aglaja Veteranyi utolsó szerelmével.
A Svájcban élő író, színész, játszik is egy kis szerepet a filmben. „Tőle kaptam családi filmeket, fényképeket, sokat beszélgettünk. Így kezdett kialakulni a film története” – fogalmazott a rendező. Mint mondta: minden Aglaja személyiségén szűrődik át, „az ő különös látásmódja a kamera szeme”. A film ott fejeződik be, ahol Aglaja megteszi az első lépést, hogy a saját útját járja” – mesélt a személyes motivációiról. A filmet 1,6 millió euróért 42 nap alatt forgatták Budapesten, Bécsben, Konstancán és Berlinben 2009 és 2011 között. Az alkotáshoz a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap, a Történelmi Filmalapítvány, az RTL Klub, a Lengyel és a Román Filmalap, az Eurimage és a Media Program, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium nyújtott támogatást.
A február 2. és 5. között zajló 43. Magyar Filmszemlén nyolc nagyjátékfilmet, 39 dokumentumfilmet, 9 tudományos-ismeretterjesztő munkát, több mint egy tucat kisjátékfilmet, animációs, illetve gyerekfilmet vetítenek, de bemutatkoznak a filmiskolák is. A szemlét a Magyar Filmművészek Szövetsége szervezi. A nagyjátékfilmek között szerepel a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke, Tarr Béla vezetésével készült Magyarország 2011 című szkeccsfilm is, amelyet Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Szabó Simon, Mészáros Márta, Forgács Péter, Siroki László, Pálfi György, Fliegauf Benedek, Salamon András és Jancsó Miklós rendezett. Idén nem volt előzsűrizés, és a bemutatandó filmek nem versenyeznek egymással. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Toldi moziban csak ősbemutatókra kerül sor, a korábban bemutatott filmek utánjátszására nem. A protokollt nélkülöző „fapados” rendezvény célja a sokszínű és élő magyar film bemutatása.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.