2012. február 01., 07:312012. február 01., 07:31
A mozgókép egy romániai artistacsaládról szól, amelynek egyik produkciója az úgynevezett „acélhajú nő” – nyilatkozta a rendező. A film alapjául a cirkuszi családban született Aglaja Veteranyi A gyermek a forró puliszkába esett című önéletrajzi ihletésű könyve szolgált. A jobb élet reményében a sikeres magyar–román artistacsalád a Ceauşescu-diktatúra idején Nyugatra szökik. Ha a nyugati vándorcirkuszok világában porondon akarnak maradni, valami egzotikus mutatványt kell kitalálniuk.
A különleges produkciót a mama, Sabina eszeli ki: a saját haján lóg a cirkusz kupolájában. Az otthonát, anyanyelvét, minden biztonságát elvesztett gyerek Aglaja esténként elviselhetetlenül retteg attól, hogy a mamája lezuhan, és ő egyedül marad. A mama halálától való félelem átszövi Aglaja életét. Pedig egy végzetes napon – a családi tradíciót követve – ő lesz az „acélhajú nő” – ismertette a cselekményt Deák Krisztina. „Regénynek nem nevezném ezt az önéletrajzi ihletésű írást, inkább szabad versnek, gondolatok, érzelmek áramlásának, soha nem múló gyerekkori traumák kibeszélésének” – tette hozzá, kiemelve, hogy a Random House könyvkiadó révén ismerkedett meg Jens Nielsennel, a 2002-ben öngyilkosságot elkövető Aglaja Veteranyi utolsó szerelmével.
A Svájcban élő író, színész, játszik is egy kis szerepet a filmben. „Tőle kaptam családi filmeket, fényképeket, sokat beszélgettünk. Így kezdett kialakulni a film története” – fogalmazott a rendező. Mint mondta: minden Aglaja személyiségén szűrődik át, „az ő különös látásmódja a kamera szeme”. A film ott fejeződik be, ahol Aglaja megteszi az első lépést, hogy a saját útját járja” – mesélt a személyes motivációiról. A filmet 1,6 millió euróért 42 nap alatt forgatták Budapesten, Bécsben, Konstancán és Berlinben 2009 és 2011 között. Az alkotáshoz a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap, a Történelmi Filmalapítvány, az RTL Klub, a Lengyel és a Román Filmalap, az Eurimage és a Media Program, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium nyújtott támogatást.
A február 2. és 5. között zajló 43. Magyar Filmszemlén nyolc nagyjátékfilmet, 39 dokumentumfilmet, 9 tudományos-ismeretterjesztő munkát, több mint egy tucat kisjátékfilmet, animációs, illetve gyerekfilmet vetítenek, de bemutatkoznak a filmiskolák is. A szemlét a Magyar Filmművészek Szövetsége szervezi. A nagyjátékfilmek között szerepel a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke, Tarr Béla vezetésével készült Magyarország 2011 című szkeccsfilm is, amelyet Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Szabó Simon, Mészáros Márta, Forgács Péter, Siroki László, Pálfi György, Fliegauf Benedek, Salamon András és Jancsó Miklós rendezett. Idén nem volt előzsűrizés, és a bemutatandó filmek nem versenyeznek egymással. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Toldi moziban csak ősbemutatókra kerül sor, a korábban bemutatott filmek utánjátszására nem. A protokollt nélkülöző „fapados” rendezvény célja a sokszínű és élő magyar film bemutatása.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.