2012. február 01., 07:312012. február 01., 07:31
A mozgókép egy romániai artistacsaládról szól, amelynek egyik produkciója az úgynevezett „acélhajú nő” – nyilatkozta a rendező. A film alapjául a cirkuszi családban született Aglaja Veteranyi A gyermek a forró puliszkába esett című önéletrajzi ihletésű könyve szolgált. A jobb élet reményében a sikeres magyar–román artistacsalád a Ceauşescu-diktatúra idején Nyugatra szökik. Ha a nyugati vándorcirkuszok világában porondon akarnak maradni, valami egzotikus mutatványt kell kitalálniuk.
A különleges produkciót a mama, Sabina eszeli ki: a saját haján lóg a cirkusz kupolájában. Az otthonát, anyanyelvét, minden biztonságát elvesztett gyerek Aglaja esténként elviselhetetlenül retteg attól, hogy a mamája lezuhan, és ő egyedül marad. A mama halálától való félelem átszövi Aglaja életét. Pedig egy végzetes napon – a családi tradíciót követve – ő lesz az „acélhajú nő” – ismertette a cselekményt Deák Krisztina. „Regénynek nem nevezném ezt az önéletrajzi ihletésű írást, inkább szabad versnek, gondolatok, érzelmek áramlásának, soha nem múló gyerekkori traumák kibeszélésének” – tette hozzá, kiemelve, hogy a Random House könyvkiadó révén ismerkedett meg Jens Nielsennel, a 2002-ben öngyilkosságot elkövető Aglaja Veteranyi utolsó szerelmével.
A Svájcban élő író, színész, játszik is egy kis szerepet a filmben. „Tőle kaptam családi filmeket, fényképeket, sokat beszélgettünk. Így kezdett kialakulni a film története” – fogalmazott a rendező. Mint mondta: minden Aglaja személyiségén szűrődik át, „az ő különös látásmódja a kamera szeme”. A film ott fejeződik be, ahol Aglaja megteszi az első lépést, hogy a saját útját járja” – mesélt a személyes motivációiról. A filmet 1,6 millió euróért 42 nap alatt forgatták Budapesten, Bécsben, Konstancán és Berlinben 2009 és 2011 között. Az alkotáshoz a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap, a Történelmi Filmalapítvány, az RTL Klub, a Lengyel és a Román Filmalap, az Eurimage és a Media Program, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium nyújtott támogatást.
A február 2. és 5. között zajló 43. Magyar Filmszemlén nyolc nagyjátékfilmet, 39 dokumentumfilmet, 9 tudományos-ismeretterjesztő munkát, több mint egy tucat kisjátékfilmet, animációs, illetve gyerekfilmet vetítenek, de bemutatkoznak a filmiskolák is. A szemlét a Magyar Filmművészek Szövetsége szervezi. A nagyjátékfilmek között szerepel a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke, Tarr Béla vezetésével készült Magyarország 2011 című szkeccsfilm is, amelyet Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Szabó Simon, Mészáros Márta, Forgács Péter, Siroki László, Pálfi György, Fliegauf Benedek, Salamon András és Jancsó Miklós rendezett. Idén nem volt előzsűrizés, és a bemutatandó filmek nem versenyeznek egymással. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Toldi moziban csak ősbemutatókra kerül sor, a korábban bemutatott filmek utánjátszására nem. A protokollt nélkülöző „fapados” rendezvény célja a sokszínű és élő magyar film bemutatása.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.