2012. szeptember 10., 07:532012. szeptember 10., 07:53
Szántó T. Gábor munkásságát nagyban meghatározza zsidó identitása, bár arról, hogy ilyennel egyáltalán rendelkezik, egészen hatéves koráig, a hetvenes évekig nem is tudott. A szerző azt mesélte, mielőtt iskolába ment, szülei egy, a gyermek számára ijesztően komoly beszélgetésben közölték vele: ő zsidó, és ez azt jelenti, hogy a nagyszüleit emiatt ölték meg, családjából többeket deportáltak, és identitása számára is veszélyforrást jelenthet – s míg az óvodában ilyen kérdések nyilván nem vetődtek fel, jó esély van rá, hogy osztálytársai vagy tanárai kipellengérezzék emiatt. A közlés félelmet keltett benne, bár eltitkolni nem akarta. Tizenhat évesen, első verseiben már témaként felbukkant a zsidóság de ahhoz, hogy ezeket a verseket a többivel együtt felolvassa, tanára biztatására volt szükség.
„Én vagyok az utolsó zsidó író Magyarországon, de az első is” – vallotta a szerző a beszélgetésen. Szántó T. Gábor szerint a magyar irodalom asszimiláló ereje mindig igen nagy volt, s egyebek közt ez is az oka, hogy igen kevesen alkotnak jiddis nyelven. Másfelől egyfajta művészi szabadságot is megéltek a magyar irodalmi körökbe bekerült zsidószerzők: úgy érezték, elszakadhatnak a gyökereiktől, és ez felszabadítólag hatott rájuk, még akkor is, ha ennek az volt az ára, hogy lemondjanak saját identitásukról.
Az Édeshármas című regényből egy részletet fel is olvasott a szerző. A téma a szatmári zsidók kivándorlása volt, sok humorral és érzékenységgel tálalva – s bár a történet zsidó környezetben játszódott, az agg rabbival a középpontban, az elnyomottság, a megalázottság, a Szekuritáté kegyetlensége sokak számára ismerős – véli Szabó T. Gábor. A szerző a beszélgetés után a helyszínen dedikálta kötetét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok