2012. szeptember 10., 07:532012. szeptember 10., 07:53
Szántó T. Gábor munkásságát nagyban meghatározza zsidó identitása, bár arról, hogy ilyennel egyáltalán rendelkezik, egészen hatéves koráig, a hetvenes évekig nem is tudott. A szerző azt mesélte, mielőtt iskolába ment, szülei egy, a gyermek számára ijesztően komoly beszélgetésben közölték vele: ő zsidó, és ez azt jelenti, hogy a nagyszüleit emiatt ölték meg, családjából többeket deportáltak, és identitása számára is veszélyforrást jelenthet – s míg az óvodában ilyen kérdések nyilván nem vetődtek fel, jó esély van rá, hogy osztálytársai vagy tanárai kipellengérezzék emiatt. A közlés félelmet keltett benne, bár eltitkolni nem akarta. Tizenhat évesen, első verseiben már témaként felbukkant a zsidóság de ahhoz, hogy ezeket a verseket a többivel együtt felolvassa, tanára biztatására volt szükség.
„Én vagyok az utolsó zsidó író Magyarországon, de az első is” – vallotta a szerző a beszélgetésen. Szántó T. Gábor szerint a magyar irodalom asszimiláló ereje mindig igen nagy volt, s egyebek közt ez is az oka, hogy igen kevesen alkotnak jiddis nyelven. Másfelől egyfajta művészi szabadságot is megéltek a magyar irodalmi körökbe bekerült zsidószerzők: úgy érezték, elszakadhatnak a gyökereiktől, és ez felszabadítólag hatott rájuk, még akkor is, ha ennek az volt az ára, hogy lemondjanak saját identitásukról.
Az Édeshármas című regényből egy részletet fel is olvasott a szerző. A téma a szatmári zsidók kivándorlása volt, sok humorral és érzékenységgel tálalva – s bár a történet zsidó környezetben játszódott, az agg rabbival a középpontban, az elnyomottság, a megalázottság, a Szekuritáté kegyetlensége sokak számára ismerős – véli Szabó T. Gábor. A szerző a beszélgetés után a helyszínen dedikálta kötetét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok