2012. szeptember 10., 07:532012. szeptember 10., 07:53
Szántó T. Gábor munkásságát nagyban meghatározza zsidó identitása, bár arról, hogy ilyennel egyáltalán rendelkezik, egészen hatéves koráig, a hetvenes évekig nem is tudott. A szerző azt mesélte, mielőtt iskolába ment, szülei egy, a gyermek számára ijesztően komoly beszélgetésben közölték vele: ő zsidó, és ez azt jelenti, hogy a nagyszüleit emiatt ölték meg, családjából többeket deportáltak, és identitása számára is veszélyforrást jelenthet – s míg az óvodában ilyen kérdések nyilván nem vetődtek fel, jó esély van rá, hogy osztálytársai vagy tanárai kipellengérezzék emiatt. A közlés félelmet keltett benne, bár eltitkolni nem akarta. Tizenhat évesen, első verseiben már témaként felbukkant a zsidóság de ahhoz, hogy ezeket a verseket a többivel együtt felolvassa, tanára biztatására volt szükség.
„Én vagyok az utolsó zsidó író Magyarországon, de az első is” – vallotta a szerző a beszélgetésen. Szántó T. Gábor szerint a magyar irodalom asszimiláló ereje mindig igen nagy volt, s egyebek közt ez is az oka, hogy igen kevesen alkotnak jiddis nyelven. Másfelől egyfajta művészi szabadságot is megéltek a magyar irodalmi körökbe bekerült zsidószerzők: úgy érezték, elszakadhatnak a gyökereiktől, és ez felszabadítólag hatott rájuk, még akkor is, ha ennek az volt az ára, hogy lemondjanak saját identitásukról.
Az Édeshármas című regényből egy részletet fel is olvasott a szerző. A téma a szatmári zsidók kivándorlása volt, sok humorral és érzékenységgel tálalva – s bár a történet zsidó környezetben játszódott, az agg rabbival a középpontban, az elnyomottság, a megalázottság, a Szekuritáté kegyetlensége sokak számára ismerős – véli Szabó T. Gábor. A szerző a beszélgetés után a helyszínen dedikálta kötetét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok