2012. szeptember 10., 07:532012. szeptember 10., 07:53
Szántó T. Gábor munkásságát nagyban meghatározza zsidó identitása, bár arról, hogy ilyennel egyáltalán rendelkezik, egészen hatéves koráig, a hetvenes évekig nem is tudott. A szerző azt mesélte, mielőtt iskolába ment, szülei egy, a gyermek számára ijesztően komoly beszélgetésben közölték vele: ő zsidó, és ez azt jelenti, hogy a nagyszüleit emiatt ölték meg, családjából többeket deportáltak, és identitása számára is veszélyforrást jelenthet – s míg az óvodában ilyen kérdések nyilván nem vetődtek fel, jó esély van rá, hogy osztálytársai vagy tanárai kipellengérezzék emiatt. A közlés félelmet keltett benne, bár eltitkolni nem akarta. Tizenhat évesen, első verseiben már témaként felbukkant a zsidóság de ahhoz, hogy ezeket a verseket a többivel együtt felolvassa, tanára biztatására volt szükség.
„Én vagyok az utolsó zsidó író Magyarországon, de az első is” – vallotta a szerző a beszélgetésen. Szántó T. Gábor szerint a magyar irodalom asszimiláló ereje mindig igen nagy volt, s egyebek közt ez is az oka, hogy igen kevesen alkotnak jiddis nyelven. Másfelől egyfajta művészi szabadságot is megéltek a magyar irodalmi körökbe bekerült zsidószerzők: úgy érezték, elszakadhatnak a gyökereiktől, és ez felszabadítólag hatott rájuk, még akkor is, ha ennek az volt az ára, hogy lemondjanak saját identitásukról.
Az Édeshármas című regényből egy részletet fel is olvasott a szerző. A téma a szatmári zsidók kivándorlása volt, sok humorral és érzékenységgel tálalva – s bár a történet zsidó környezetben játszódott, az agg rabbival a középpontban, az elnyomottság, a megalázottság, a Szekuritáté kegyetlensége sokak számára ismerős – véli Szabó T. Gábor. A szerző a beszélgetés után a helyszínen dedikálta kötetét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok