
Fotó: Szent György Napok
Vívódásairól, gyerekkoráról, a másság megéléséről, költészetről, műfordításról beszélt lefegyverző őszinteséggel, humorral Nádasdy Ádám Artisjus irodalmi nagydíjjal kitüntetett alkotó kedd este Sepsiszentgyörgyön, A rend a dolgok végén című közönségtalálkozón.
2018. április 25., 22:562018. április 25., 22:56
A Szent György Napok kulturális hetén a Bod Péter Megyei Könyvtárban Szegő János irodalomkritikus, a budapesti Magvető kiadó szerkesztője beszélgetett a költő, műfordító Nádasdy Ádámmal, aki közben műveiből olvasott fel. Mint kiderült, a gyerekként olvasgató, térképeket nézegető Nádasdy építész szeretett volna lenni, de a matematikával furcsa viszonya volt – „érdekes megoldásokat javasoltam, de az eredmény soha nem jött ki” –, így az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) angol–olasz szakán végzett.
„Mindig ugyanazzal foglalkozom: a nyelvvel. Bár az angol tanszéken tanítottam, magyarra fordítok, magyarul írok, általános nyelvmunkás vagyok. Ezért nem tudok elmenni innen, hiszen ebből élek, hogy magyar vagyok, a magyar nyelvet használom” – mondta az alkotó.
Beszélt édesapjához fűződő kapcsolatáról is. Az apa, aki a múlt század egyik legfontosabb magyar színházi és operarendezője volt, úgy viselkedett, mint a régi arisztokrata családokban, ahol kéthetente odavezették a gyereket a családfő elé, aki megkérdezte, jól van-e, hogy halad a tanulmányaival.
A verseit is az édesapa halála után jelentette meg, hiszen gyerekként írt ugyan gúnyverseket, dalszövegeket, de első komolyabb verseit akkor, amikor 19 évesen szerelmes lett egy fiúba. „Ettől nagyon megijedtem, hiszen akkor erről nem lehetett beszélni. Nem volt kedvem álca mögé bújni, nem akartam, hogy apám ebbe belelásson, így harmincéves is elmúltam, mire az első kötetem megjelent” – idézte fel Nádasdy Ádám.
Az „ars interpretandiról”, a fordításról szólva elmondta, számára a zeneiség nem olyan fontos, inkább a tartalomra helyezi a hangsúlyt. „Színházaknak dolgozom, a közönségnek néhány másodperc alatt meg kell értenie, ami elhangzik. Shakespeare-t nem lehet könnyíteni, eljönnek a gimnazisták a Hamlet előadásra, és a végén holtfáradtan támolyognak ki, mert kénytelenek voltak mindent megérteni. Az Arany János-fordítás gyönyörű, de olyan, mint a zene, az ember egy idő után kikapcsol, nem figyel.
– mondta a műfordító. Dante Isteni színjátékáról szólva kifejtette, drámai jambusban fordította, különben úgy látja, olyan, mint egy tankönyv, hiszen elmagyarázza, mire kell vigyázni, mi vár ránk a túlvilágon. „Ha felmegyek a mennybe, nálam lesz ez a könyv, és akkor Szent Péter azt mondja majd: jól van, fiacskám, mehetsz” – fogalmazott Nádasdy Ádám.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!