Fotó: Szent György Napok
Vívódásairól, gyerekkoráról, a másság megéléséről, költészetről, műfordításról beszélt lefegyverző őszinteséggel, humorral Nádasdy Ádám Artisjus irodalmi nagydíjjal kitüntetett alkotó kedd este Sepsiszentgyörgyön, A rend a dolgok végén című közönségtalálkozón.
2018. április 25., 22:562018. április 25., 22:56
A Szent György Napok kulturális hetén a Bod Péter Megyei Könyvtárban Szegő János irodalomkritikus, a budapesti Magvető kiadó szerkesztője beszélgetett a költő, műfordító Nádasdy Ádámmal, aki közben műveiből olvasott fel. Mint kiderült, a gyerekként olvasgató, térképeket nézegető Nádasdy építész szeretett volna lenni, de a matematikával furcsa viszonya volt – „érdekes megoldásokat javasoltam, de az eredmény soha nem jött ki” –, így az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) angol–olasz szakán végzett.
„Mindig ugyanazzal foglalkozom: a nyelvvel. Bár az angol tanszéken tanítottam, magyarra fordítok, magyarul írok, általános nyelvmunkás vagyok. Ezért nem tudok elmenni innen, hiszen ebből élek, hogy magyar vagyok, a magyar nyelvet használom” – mondta az alkotó.
Beszélt édesapjához fűződő kapcsolatáról is. Az apa, aki a múlt század egyik legfontosabb magyar színházi és operarendezője volt, úgy viselkedett, mint a régi arisztokrata családokban, ahol kéthetente odavezették a gyereket a családfő elé, aki megkérdezte, jól van-e, hogy halad a tanulmányaival.
A verseit is az édesapa halála után jelentette meg, hiszen gyerekként írt ugyan gúnyverseket, dalszövegeket, de első komolyabb verseit akkor, amikor 19 évesen szerelmes lett egy fiúba. „Ettől nagyon megijedtem, hiszen akkor erről nem lehetett beszélni. Nem volt kedvem álca mögé bújni, nem akartam, hogy apám ebbe belelásson, így harmincéves is elmúltam, mire az első kötetem megjelent” – idézte fel Nádasdy Ádám.
Az „ars interpretandiról”, a fordításról szólva elmondta, számára a zeneiség nem olyan fontos, inkább a tartalomra helyezi a hangsúlyt. „Színházaknak dolgozom, a közönségnek néhány másodperc alatt meg kell értenie, ami elhangzik. Shakespeare-t nem lehet könnyíteni, eljönnek a gimnazisták a Hamlet előadásra, és a végén holtfáradtan támolyognak ki, mert kénytelenek voltak mindent megérteni. Az Arany János-fordítás gyönyörű, de olyan, mint a zene, az ember egy idő után kikapcsol, nem figyel.
– mondta a műfordító. Dante Isteni színjátékáról szólva kifejtette, drámai jambusban fordította, különben úgy látja, olyan, mint egy tankönyv, hiszen elmagyarázza, mire kell vigyázni, mi vár ránk a túlvilágon. „Ha felmegyek a mennybe, nálam lesz ez a könyv, és akkor Szent Péter azt mondja majd: jól van, fiacskám, mehetsz” – fogalmazott Nádasdy Ádám.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!