
Fotó: Haáz Vince
Sütő András jelentősége sokkal nagyobb annál, mintsem hogy cserealkuként felhasználjuk – hangzott el többek között Sütő András sírjánál Marosvásárhelyen, az író születésének 87. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
2014. június 18., 16:372014. június 18., 16:37
A marosvásárhelyi református temetőben helyezték örök nyugalomra 2006-ban Sütő Andrást, sírjánál azóta minden évben megemlékeznek a születésnapjáról is. Idén június 17-én lett volna 87. éves a sokáig Marosvásárhelyen élő Kossuth-díjas író. A sírjánál gyülekezőkhöz Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus, esszéíró, az író egykori barátja szólt.
„Hat nap híján éppen egy éve szóltam Sütő Andrásról, akkor is születésének évfordulóján, amikor a zsúfolt téren, több mint ezer ember jelenlétében szobrot avattunk az írónak. Mondanom sem kell, hogy ez nem Marosvásárhelyen volt, hanem mintegy száz kilométerre innen, Székelyudvarhelyen” – fogalmazott a megemlékezésen Gálfalvi. Hozzátette: ezzel nem elmarasztalni szeretné azt a várost, ahol Sütő András élt, csak jelezni szeretné, hogy a történelmi igazságtétel útja milyen kacskaringós.
Gálfavi Zsolt megjegyezte: Sütő írói nagyságát semmivel sem kisebbíti, ha a marosvásárhelyi szobra később készül el, mégis fel kell hívni a figyelmet arra, hogy „itt Sütő szobrának felállítását tudatosan, szándékosan akadályozzák”.
„Sütőnek van ideje. Nekünk már kevésbé. Azonban úgy, ahogy a helyi illetékes szervek el akarják érni ezt a szoborfelállítást, nem fogják. Sütő jelentősége sokkal nagyobb annál, hogy cserealkuként fel lehessen használni” – jegyezte meg Gálfalvi. A megemlékezésen elhangzott: azért szükséges ezt a szobrot felállítani, hogy mindannyiunkat emlékeztessen arra, hogy itt egy kivételesen jelentős író élt, akinek „szárnyas szavai tovább élnek az időben”.
A megemlékezés koszorúzással ért véget, majd Lázok János irodalomtörténész elmondta, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem októberben egy Sütő-emlékkonferenciára készül (M)ilyen gazdagok vagyunk? címmel.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!