Fotó: Facebook/Duna Művészegyüttes
A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében a Müpa Fesztivál Színházában mutatja be legújabb, kétfelvonásos néptáncszínházi produkcióját a Duna Művészegyüttes április 6-án Székelykapu címmel. A darab középpontjában a szimbólumokban gazdag kapu áll.
2024. március 20., 21:022024. március 20., 21:02
2024. március 20., 21:032024. március 20., 21:03
Az előadás során utazást tesznek a székelység múltjába, megelevenítenek rég elfeledett táncokat, felidézik azok eredetét – olvasható a Duna Művészegyüttes MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében.
„A székelykapu az ősi erő szimbóluma. Olyan szakrális jelentőségű építmény, mely hitük, reményük, Istenhez való tartozásuk jelképe, egyfajta kommunikációs csatorna ég és föld között. A székelykapu három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal. Faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok, melyek az univerzum energiájának lenyomatai is” – írják az előadás ismertetőjében.
Az előadás első részében a székelyek eredetének táncos krónikáját kortárs elemekkel vegyített koreográfiákban, világzenére adják elő a táncművészek.
A világzenei dallamok zeneszerzője ifj. Csoóri Sándor, a dallamok Bartók Béla gyűjtéseiből merítenek, megjelennek a népdaltípusok régi és új stílusai is. A székely népzenében folklorizálódott hangszereken, cimbalmon és harmonikán kívül zongora, nagybőgő, cselló, brácsa, hegedű és tárogató szólal meg. Különlegességként Okazaki Masato fűrészjátéka is színesíti az előadás hangzásvilágát - emelik ki az ismertetőben. A második rész egyfajta táncos barangolás lesz Székelyföldön, amelyben autentikus székely népzene szólal meg. Gyergyói, felcsíki, Felső-Maros menti, sóvidéki, kászoni, magyarói dallamokat játszik a Göncöl zenekar.
A közleményben kiemelik, hogy a székelykapu szellemi üzenete – „áldás a bejövőnek, béke a kimenőnek” – nem más, mint múlt és jövő kapcsolódási pontja, amelyet méltó módon elevenít meg a színpadon a Duna Művészegyüttes.
A Székelykapu című produkció április 6-i bemutatója után további előadások április 7-én, majd május 28-án és 29-én láthatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!