Elismerés. Az Eiffel-toronyra a partiumi Szatmárnémetiben született Ullmann Ágnes neve is felkerül
Fotó: Balogh Levente
Szatmárnémetiben született magyar tudósnő neve is felkerül az Eiffel-toronyban elhelyezett emlékműre, amelyen kiemelkedő női tudósok emlékét örökítik meg.
2026. február 03., 21:392026. február 03., 21:39
A partiumi városban született Ullmann Ágnes mikrobiológusról van szó, aki a francia fővárosban futott be kiemelkedő tudományos karriert. Az Eiffel-torony első emeletén található egy fríz, amelyre 72 francia férfi, kutató, mérnök és iparmágnás nevét vésték fel, köztük Gustave Eiffel, Leon Foucault, Augustin Fresnel, Augustin Louis Cauchy és Eugene Belgrand neve is.
130 évvel ezelőtt e tudósok neveit – akiket azért választottak ki, mert 1789 és 1889 között dicsőséget hoztak Franciaországnak – nagy, arany, dombornyomott betűkkel írták fel, szimbolizálva az emberiség tudományos fejlődés iránti reményeit a 19. század végén.
köztük a legendás Marie Curie, de Angelique du Coudray, egy 1712-ben született szülész, Yvonne Bruhat, egy 2025-ben elhunyt fizikus és matematikus, valamint Ullmann Ágnes magyar származású mikrobiológus is.
A bejelentést a párizsi polgármester tette a múlt héten. Anne Hidalgo bemutatta a 72 női tudóst, akik a csillagászat, matematika és orvostudomány szakértői, és akiket a történelem gyakran elfelejtett. A párizsi városi közgyűlés, az Eiffel-tornyot üzemeltető társaság (SETE) és a Femmes & Sciences egyesület által 2025 márciusában elindított projekt célja, hogy
– mutatott rá a párizsi önkormányzat.
„Eljött az ideje, hogy a nők visszakapják méltó helyüket az Eiffel-toronyban, ebben a kivételes, világszerte csodált műemlékben, amelyet Gustave Eiffel a tudomány és a tudósok előtt tisztelegve tervezett! Hamarosan az Eiffel-tornyot néző kislányok is arról álmodozhatnak, hogy orvosok, matematikusok, kémikusok, biológusok, informatikusok, mérnökök, fizikusok, asztrofizikusok vagy klimatológusok lesznek. Szükségünk van kutatókra és nőkre, hogy elképzelhessük a holnapot. Ez egy csodálatos kilátás, amely mindannyiunkat örömmel tölt el” – hangsúlyozta Anne Hidalgo polgármester egy sajtóközleményben.
A listát jóváhagyásra be kell nyújtani egy három akadémia tagjaiból álló csoportnak, amelyek szakértelemmel rendelkeznek ezeken a területeken (tudomány, orvostudomány és technológia). Az akadémiák tagjai ezután véleményezik a kutatók nevének hivatalos és végleges jóváhagyását.
Szatmárnémetitől a világhírnévig
Ullmann Ágnes 1927-ben Szatmárnémetiben látta meg a napvilágot. Vegyészi tanulmányait Kolozsváron kezdte, majd 1948-ban történt áttelepülése után a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen fejezte be. Tudományos pályafutása Budapesten indult, a Straub F. Brunó vezette Orvosi Vegytani Intézetben, ahol egészen 1960-ig dolgozott. Ebben az évben a Nobel-díjas Jacques Monod, akivel egy rövid párizsi ösztöndíjas út során ismerkedett meg, egy kockázatos és titkos embercsempészeti akció keretében férjével, Erdős Tamással együtt Párizsba szöktette. Ettől kezdve egészen nyugdíjazásáig – sőt, amíg egészségi állapota lehetővé tette, szinte haláláig – a Pasteur Intézet munkatársa volt: először Monod oldalán, később pedig önálló tudományos igazgatóként. 1982-ben, immár francia állampolgárként, bekerült a Pasteur Intézet igazgatótanácsába. Egy évvel később, 1983-ban tagja lett az Európai Molekuláris Biológiai Szervezetnek (European Molecular Biology Organization, EMBO). Elismerései sorát gazdagítja az 1995-ben kapott Pasteur-emlékérem, az 1996-ban átvett francia becsületrend, valamint a mikrobiológia területén elérhető legnagyobb nemzetközi elismerés, a 2002-ben odaítélt Robert Koch-emlékérem.
Sean B. Carroll 2013-ban megjelent Brave Genius című könyvében – amely Monod és Camus életét mutatja be – Ullmann Ágnes a két címszereplő mellett a harmadik kiemelt alak. Az érdeklődők életét és tudományos munkásságát ebből a kötetből, valamint az Annual Review of Microbiology 2013-as évfolyamában megjelent önéletrajzi írásából ismerhetik meg. Tudományos eredményei közül kiemelkedik az a két tanulmány, amelyet még Magyarországon írt Erdős Tamással a sztreptomicin hatásmechanizmusáról, és amelyek a Nature-ben jelentek meg. A molekuláris biológia egyik alapfogalmát, a „promotert” az ő első szerzőségével – Monod és Jacob Nobel-díjas kutatók társszerzőségével – publikált cikk vezette be a tudományos életbe. Jelentős hozzájárulása volt a „katabolit represszió” mechanizmusának feltárásához, valamint a ciklikus AMP szerepének tisztázásához. Kutatóprofesszorként főként a szamárköhögés kórokozójának, a Bordetella pertussisnak a biológiájával foglalkozott, és e témáról tartotta székfoglaló előadását a Magyar Tudományos Akadémián. Tanítványai közül sokan kiemelkedő tudományos karriert futottak be, közülük is különösen említésre méltó Maxime Schwartz, aki 1988 és 1999 között a Pasteur Intézet igazgatójaként tevékenykedett. Fontos szerepet játszott Monod emlékének megőrzésében is: ő szerkesztette a róla szóló, két kiadásban megjelent emlékkötetet (Origins of Molecular Biology. A Tribute to Jacques Monod). 1998-tól az MTA külső tagja volt.
Tudományos munkássága mellett karizmatikus személyisége révén szoros baráti kapcsolatot ápolt a molekuláris biológia korának szinte minden meghatározó alakjával, legyen szó amerikai vagy európai kutatókról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Demokratikus Koalíció rendkívüli ülést kezdeményez az Országgyűlésben a határon túliak szavazati jogának ügyében – jelentette be Rónai Sándor, a DK országgyűlési képviselője.
Ukrajna megállapodott nyugati partnereivel, hogy a tűzszüneti megállapodás Oroszország részéről történő bármilyen jellegű megsértése esetén Európa és az Egyesült Államok összehangolt katonai válaszlépéseket fog tenni – írja a Financial Times.
A DK elnöke, Dobrev Klára visszatér abba az időbe, amit mi, erdélyi magyarok megéltünk, és szeretnénk magunk mögött hagyni – így kommentálta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt a javaslatot, hogy vonják meg a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát.
Az orosz erők keddre virradóra tömeges ballisztikus rakétás és drónos támadást indítottak Kijev ellen, amelynek során a város több lakóépületét eltalálták és legalább két ember megsérült – közölték a hatóságok.
Szerdán és csütörtökön tartják Abu-Dzabiban az orosz–amerikai–ukrán háromoldalú biztonsági csoport megbeszéléseinek második fordulóját – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője.
Legalább 12 bányász halt meg és 16-an megsebesültek egy orosz dróntámadásban, amely egy Pavlohrad közelében, Dnyipropetrovszk megyében közlekedő buszt ért vasárnap – közölte a legnagyobb ukrán magán energiaipari vállalat, a DTEK.
Venezuela komoly bevételhez jut majd az Egyesült Államok révén eladott, onnan szármaszó kőolajból, de a bevételen megosztozik a két ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök vasárnap.
Békére törekvő, hatékony vezetőnek nevezte Donald Trump amerikai elnököt Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke, egykori orosz államfő és miniszterelnök egy vasárnap megjelent interjúban.
Regionális háborúval fenyegetőzött vasárnap egy esetleges amerikai katonai beavatkozás esetén Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah, aki puccskísérletnek nevezte a hatóságok által elnyomott tiltakozó mozgalmat.
Romániai és magyar lányokról is szó esik a szexuális célú emberkereskedelem miatt elítélt, majd a börtönben elhunyt amerikai üzletemberhez, Jeffrey Epsteinhez kapcsolódó e-mailekben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!