HIRDETÉS

A rövidtávfutó prózaíró és a fikció valósága

Pap Melinda 2018. február 20., 17:10 utolsó módosítás: 2018. február 20., 17:29

Olvassa-e még valaki Jókait, van-e értelme még tanítani, van-e átjárás a próza és a vers között? - ezeket a kérdéseket járták körül a meghívottak A magyar széppróza napja kolozsvári rendezvényén.

Molnár Vilmos, Király László, Demeter Zsuzsa és György Attila Fotó: György Alida

A Bulgakov kávéházban tartott hétfői irodalmi esten Király László írót, költőt, Molnár Vilmos és György Attila írót, a Székelyföld szerkesztőit faggatta Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, a Helikon szerkesztője a prózaírás mikéntjéről.

„Ki az író, ha nem Jókai?” - hangzott a válasz a moderátor azon kérdésére, hogy olvassuk-e ma Jókai Mór műveit, szerepeljen-e a tankönyvekben?

HIRDETÉS

A Magyar Írószövetség ugyanis a romantika legjelesebb képviselőjének a születésnapját, február 18-át jelölte ki a magyar széppróza napjává, melyet Kárpát-medence-szerte megünnepeltek. Jókai Mór gazdag nyelvezete az Arany Jánoséval vetekszik, a magyar széppróza nagymestere, vélte Király László. A mai kulturális dömping agresszív, nem hagy időt az olvasásra, az ő gyerekkorában, „abban a beszűkített világban Jókait olvasni teljes kaland volt”, mondta a költő Jókai hatalmas természettudományi tudására, leírásainak filmszerűségére híva fel a figyelmet.

„Tessék jobbat írni Jókainál!” - szólította fel a hallgatóságot György Attila író is, és mindhárom meghívott úgy vélte, Jókait lehet szeretni vagy nem szeretni, de nem lehet megkerülni.

Demeter Zsuzsa szerint Jókai Mór terjedelmes életművéből csupán azon írásait ismerjük, melyek bekerültek a „Nemzeti Pantheonba”, holott nagyon sokféle arca van, egyes kevésbé ismert írásai sci-fi-nek, posztmodernnek is nevezhetők.

Fotó: György Alida

A moderátornak a prózaírás mikéntjére vonatkozó kérdésére a magát elsősorban költőnek tekintő Király László elmondta: arra, hogy mit lehet megírni versben, illetve prózában, semmiféle recept nincs, és a szabadverssel átjárás van a két műfaj között. „Ma én sem merném közel 40 éves szerkesztői múlttal egyes szövegekre rámondani, hogy próza vagy vers” - mutatott rá. Elmondta, számára vannak történetek, amelyek elmesélve jelentést, üzenetet hordoznak, melyeket nem lehet versbe sűríteni, ilyenkor prózát ír. „Én rövidtávfutó felépítésű és beállítottságú lennék” - mondta Király, aki a „hosszútávfutó és magányos” regényíróktól eltérően rövidprózát ír.

Kék farkasok című regényéről úgy tudta meg, hogy regény, hogy ezt írta a borítóján, mesélte nevetve.

Fotó: György Alida

Rövidprózát ír Molnár Vilmos is, akinek első írásai az Utunk hasábjain megjelent aforizmák voltak. „Sokszor a kevesebb több, ha túlbeszélünk valamit, az sokszor nem több lesz, hanem kevesebb” - osztotta meg ars poeticáját a közönséggel. Írásai másik jellemvonása, hogy mindig visz beléjük fikciót, ami felfogásában egy töményebb, szublimáltabb valóság, egy másfajta nézőpont.

„Ilyenkor a valóságnak újabb oldalai szoktak megjelenni” - mutatott rá a fikció szerepére az író.

Míg a két másik szerző legújabb könyvéből olvasott fel, Molnár Vilmos egy, írásban meg nem jelent meseciklusával, Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedeteivel nevettette meg a közönséget.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS