Molnár Vilmos, Király László, Demeter Zsuzsa és György Attila
Fotó: György Alida
Olvassa-e még valaki Jókait, van-e értelme még tanítani, van-e átjárás a próza és a vers között? - ezeket a kérdéseket járták körül a meghívottak A magyar széppróza napja kolozsvári rendezvényén.
2018. február 20., 17:102018. február 20., 17:10
2018. február 20., 17:292018. február 20., 17:29
A Bulgakov kávéházban tartott hétfői irodalmi esten Király László írót, költőt, Molnár Vilmos és György Attila írót, a Székelyföld szerkesztőit faggatta Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, a Helikon szerkesztője a prózaírás mikéntjéről.
A Magyar Írószövetség ugyanis a romantika legjelesebb képviselőjének a születésnapját, február 18-át jelölte ki a magyar széppróza napjává, melyet Kárpát-medence-szerte megünnepeltek. Jókai Mór gazdag nyelvezete az Arany Jánoséval vetekszik, a magyar széppróza nagymestere, vélte Király László. A mai kulturális dömping agresszív, nem hagy időt az olvasásra, az ő gyerekkorában, „abban a beszűkített világban Jókait olvasni teljes kaland volt”, mondta a költő Jókai hatalmas természettudományi tudására, leírásainak filmszerűségére híva fel a figyelmet.
Demeter Zsuzsa szerint Jókai Mór terjedelmes életművéből csupán azon írásait ismerjük, melyek bekerültek a „Nemzeti Pantheonba”, holott nagyon sokféle arca van, egyes kevésbé ismert írásai sci-fi-nek, posztmodernnek is nevezhetők.
Fotó: György Alida
A moderátornak a prózaírás mikéntjére vonatkozó kérdésére a magát elsősorban költőnek tekintő Király László elmondta: arra, hogy mit lehet megírni versben, illetve prózában, semmiféle recept nincs, és a szabadverssel átjárás van a két műfaj között. „Ma én sem merném közel 40 éves szerkesztői múlttal egyes szövegekre rámondani, hogy próza vagy vers” - mutatott rá. Elmondta, számára vannak történetek, amelyek elmesélve jelentést, üzenetet hordoznak, melyeket nem lehet versbe sűríteni, ilyenkor prózát ír. „Én rövidtávfutó felépítésű és beállítottságú lennék” - mondta Király, aki a „hosszútávfutó és magányos” regényíróktól eltérően rövidprózát ír.
Fotó: György Alida
Rövidprózát ír Molnár Vilmos is, akinek első írásai az Utunk hasábjain megjelent aforizmák voltak. „Sokszor a kevesebb több, ha túlbeszélünk valamit, az sokszor nem több lesz, hanem kevesebb” - osztotta meg ars poeticáját a közönséggel. Írásai másik jellemvonása, hogy mindig visz beléjük fikciót, ami felfogásában egy töményebb, szublimáltabb valóság, egy másfajta nézőpont.
Míg a két másik szerző legújabb könyvéből olvasott fel, Molnár Vilmos egy, írásban meg nem jelent meseciklusával, Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedeteivel nevettette meg a közönséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!