Molnár Vilmos, Király László, Demeter Zsuzsa és György Attila
Fotó: György Alida
Olvassa-e még valaki Jókait, van-e értelme még tanítani, van-e átjárás a próza és a vers között? - ezeket a kérdéseket járták körül a meghívottak A magyar széppróza napja kolozsvári rendezvényén.
2018. február 20., 17:102018. február 20., 17:10
2018. február 20., 17:292018. február 20., 17:29
A Bulgakov kávéházban tartott hétfői irodalmi esten Király László írót, költőt, Molnár Vilmos és György Attila írót, a Székelyföld szerkesztőit faggatta Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, a Helikon szerkesztője a prózaírás mikéntjéről.
A Magyar Írószövetség ugyanis a romantika legjelesebb képviselőjének a születésnapját, február 18-át jelölte ki a magyar széppróza napjává, melyet Kárpát-medence-szerte megünnepeltek. Jókai Mór gazdag nyelvezete az Arany Jánoséval vetekszik, a magyar széppróza nagymestere, vélte Király László. A mai kulturális dömping agresszív, nem hagy időt az olvasásra, az ő gyerekkorában, „abban a beszűkített világban Jókait olvasni teljes kaland volt”, mondta a költő Jókai hatalmas természettudományi tudására, leírásainak filmszerűségére híva fel a figyelmet.
Demeter Zsuzsa szerint Jókai Mór terjedelmes életművéből csupán azon írásait ismerjük, melyek bekerültek a „Nemzeti Pantheonba”, holott nagyon sokféle arca van, egyes kevésbé ismert írásai sci-fi-nek, posztmodernnek is nevezhetők.
Fotó: György Alida
A moderátornak a prózaírás mikéntjére vonatkozó kérdésére a magát elsősorban költőnek tekintő Király László elmondta: arra, hogy mit lehet megírni versben, illetve prózában, semmiféle recept nincs, és a szabadverssel átjárás van a két műfaj között. „Ma én sem merném közel 40 éves szerkesztői múlttal egyes szövegekre rámondani, hogy próza vagy vers” - mutatott rá. Elmondta, számára vannak történetek, amelyek elmesélve jelentést, üzenetet hordoznak, melyeket nem lehet versbe sűríteni, ilyenkor prózát ír. „Én rövidtávfutó felépítésű és beállítottságú lennék” - mondta Király, aki a „hosszútávfutó és magányos” regényíróktól eltérően rövidprózát ír.
Fotó: György Alida
Rövidprózát ír Molnár Vilmos is, akinek első írásai az Utunk hasábjain megjelent aforizmák voltak. „Sokszor a kevesebb több, ha túlbeszélünk valamit, az sokszor nem több lesz, hanem kevesebb” - osztotta meg ars poeticáját a közönséggel. Írásai másik jellemvonása, hogy mindig visz beléjük fikciót, ami felfogásában egy töményebb, szublimáltabb valóság, egy másfajta nézőpont.
Míg a két másik szerző legújabb könyvéből olvasott fel, Molnár Vilmos egy, írásban meg nem jelent meseciklusával, Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedeteivel nevettette meg a közönséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!