Molnár Vilmos, Király László, Demeter Zsuzsa és György Attila
Fotó: György Alida
Olvassa-e még valaki Jókait, van-e értelme még tanítani, van-e átjárás a próza és a vers között? - ezeket a kérdéseket járták körül a meghívottak A magyar széppróza napja kolozsvári rendezvényén.
2018. február 20., 17:102018. február 20., 17:10
2018. február 20., 17:292018. február 20., 17:29
A Bulgakov kávéházban tartott hétfői irodalmi esten Király László írót, költőt, Molnár Vilmos és György Attila írót, a Székelyföld szerkesztőit faggatta Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, a Helikon szerkesztője a prózaírás mikéntjéről.
A Magyar Írószövetség ugyanis a romantika legjelesebb képviselőjének a születésnapját, február 18-át jelölte ki a magyar széppróza napjává, melyet Kárpát-medence-szerte megünnepeltek. Jókai Mór gazdag nyelvezete az Arany Jánoséval vetekszik, a magyar széppróza nagymestere, vélte Király László. A mai kulturális dömping agresszív, nem hagy időt az olvasásra, az ő gyerekkorában, „abban a beszűkített világban Jókait olvasni teljes kaland volt”, mondta a költő Jókai hatalmas természettudományi tudására, leírásainak filmszerűségére híva fel a figyelmet.
Demeter Zsuzsa szerint Jókai Mór terjedelmes életművéből csupán azon írásait ismerjük, melyek bekerültek a „Nemzeti Pantheonba”, holott nagyon sokféle arca van, egyes kevésbé ismert írásai sci-fi-nek, posztmodernnek is nevezhetők.
Fotó: György Alida
A moderátornak a prózaírás mikéntjére vonatkozó kérdésére a magát elsősorban költőnek tekintő Király László elmondta: arra, hogy mit lehet megírni versben, illetve prózában, semmiféle recept nincs, és a szabadverssel átjárás van a két műfaj között. „Ma én sem merném közel 40 éves szerkesztői múlttal egyes szövegekre rámondani, hogy próza vagy vers” - mutatott rá. Elmondta, számára vannak történetek, amelyek elmesélve jelentést, üzenetet hordoznak, melyeket nem lehet versbe sűríteni, ilyenkor prózát ír. „Én rövidtávfutó felépítésű és beállítottságú lennék” - mondta Király, aki a „hosszútávfutó és magányos” regényíróktól eltérően rövidprózát ír.
Fotó: György Alida
Rövidprózát ír Molnár Vilmos is, akinek első írásai az Utunk hasábjain megjelent aforizmák voltak. „Sokszor a kevesebb több, ha túlbeszélünk valamit, az sokszor nem több lesz, hanem kevesebb” - osztotta meg ars poeticáját a közönséggel. Írásai másik jellemvonása, hogy mindig visz beléjük fikciót, ami felfogásában egy töményebb, szublimáltabb valóság, egy másfajta nézőpont.
Míg a két másik szerző legújabb könyvéből olvasott fel, Molnár Vilmos egy, írásban meg nem jelent meseciklusával, Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedeteivel nevettette meg a közönséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!