2011. november 30., 08:322011. november 30., 08:32
A dráma a mindenkori diktatúrát figurázza ki, a királlyá lett Übü papa személyében pedig a diktátorok gonoszságát. A fiatalon elhunyt szerző nehezen indult tragikomédiája bevonult a modern mitológiába, az Übü név köznevesült, a francia lapok az ubuesque (übüi) jelzőt naponta használják az öntelt vagy felkapaszkodott emberekre.
Az 1989 előtti Romániában az Übü király színrevitele a kommunista hatalommal szembeni lázadás gesztusát jelentette, a Ceauşescu-rezsim bukása óta azonban mintha kevesebbszer lépnének színre az Übük. Kolozsváron Alain Timar franciaországi rendező, az avignoni Theatre des Halles vezetője állította színpadra az Übü királyt, amelyet december 2-án este 8 órától mutat be a színház. Alain Timar színpadi víziója nem egyetlen Übüt mutat meg, hanem Übük sorát vonultatja fel, az előadás a pénz és az erre épülő hatalom bírálatát fogalmazza meg.
„Ez a ma elítélt hatalom pedig már nem kizárólag egyetlen diktátor hatalma, mint amilyen Ceauşescu vagy Hitler volt, ez már egy másfajta hatalom. Lényegében a pénz és a rendszer hatalma, egy olyan rendszeré, amely mindenkit fogva tart” – mondja Alain Timar az előadásról. Timar szerint a hatalom, amely ellen küzdenünk kell, megváltozott, és már nem egy politikai rendszernek kell ellenszegülni, hanem egy másik, világméretű rendszernek, amely az egyénnel szemben ugyanolyan elnyomó és erőszakos.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház legújabb bemutatójának Übü papái és Übü mamái Bogdán Zsolt, Dimény Áron, Farkas Loránd, Keresztes Sándor, Szűcs Ervin, Váta Loránd, Albert Csilla, Györgyjakab Enikő, Kató Emőke, Laczó Júlia, Skovrán Tünde, Varga Csilla megformálásában jelennek meg, a díszlet- és jelmezterveket a képzőművészként is ismert rendező, Alain Timar jegyzi. „Ha belegondolunk, a hatalom, a pénz, amely elnyom, rendkívül nevetséges. A legfőbb hatalom, de mégis, ha veszünk egy bankót, és eltépjük – az ugye csak papír” – mondja a rendező a papírból, papírtekercsekből építkező látványvilág kapcsán a kolozsvári teátrum igazgatóhelyettese, Visky András kérdésére.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.