2011. november 30., 08:322011. november 30., 08:32
A dráma a mindenkori diktatúrát figurázza ki, a királlyá lett Übü papa személyében pedig a diktátorok gonoszságát. A fiatalon elhunyt szerző nehezen indult tragikomédiája bevonult a modern mitológiába, az Übü név köznevesült, a francia lapok az ubuesque (übüi) jelzőt naponta használják az öntelt vagy felkapaszkodott emberekre.
Az 1989 előtti Romániában az Übü király színrevitele a kommunista hatalommal szembeni lázadás gesztusát jelentette, a Ceauşescu-rezsim bukása óta azonban mintha kevesebbszer lépnének színre az Übük. Kolozsváron Alain Timar franciaországi rendező, az avignoni Theatre des Halles vezetője állította színpadra az Übü királyt, amelyet december 2-án este 8 órától mutat be a színház. Alain Timar színpadi víziója nem egyetlen Übüt mutat meg, hanem Übük sorát vonultatja fel, az előadás a pénz és az erre épülő hatalom bírálatát fogalmazza meg.
„Ez a ma elítélt hatalom pedig már nem kizárólag egyetlen diktátor hatalma, mint amilyen Ceauşescu vagy Hitler volt, ez már egy másfajta hatalom. Lényegében a pénz és a rendszer hatalma, egy olyan rendszeré, amely mindenkit fogva tart” – mondja Alain Timar az előadásról. Timar szerint a hatalom, amely ellen küzdenünk kell, megváltozott, és már nem egy politikai rendszernek kell ellenszegülni, hanem egy másik, világméretű rendszernek, amely az egyénnel szemben ugyanolyan elnyomó és erőszakos.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház legújabb bemutatójának Übü papái és Übü mamái Bogdán Zsolt, Dimény Áron, Farkas Loránd, Keresztes Sándor, Szűcs Ervin, Váta Loránd, Albert Csilla, Györgyjakab Enikő, Kató Emőke, Laczó Júlia, Skovrán Tünde, Varga Csilla megformálásában jelennek meg, a díszlet- és jelmezterveket a képzőművészként is ismert rendező, Alain Timar jegyzi. „Ha belegondolunk, a hatalom, a pénz, amely elnyom, rendkívül nevetséges. A legfőbb hatalom, de mégis, ha veszünk egy bankót, és eltépjük – az ugye csak papír” – mondja a rendező a papírból, papírtekercsekből építkező látványvilág kapcsán a kolozsvári teátrum igazgatóhelyettese, Visky András kérdésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok