
A Maros megyei Magyarfülpös templomának 1642-es kazettáiból kevés maradt meg, rajz alapján rekonstruálták
Fotó: Hagyományok Háza
Ament Éva bútorfestő, a budapesti Hagyományok Háza oktatója arról számolt be, hogy két erdélyi templom régi kazettás mennyezetét rekonstruálták idén: a Kolozs megyei Magyarókerekén és a Maros megyei Magyarfülpös templomában végeztek munkálatokat tanítványaival együtt.
2023. január 02., 19:052023. január 02., 19:05
Két erdélyi istenháza régi mennyezetének rekonstrukciója készült el 2022-ben. A Kolozs megyei Magyarókerekén és a Maros megyei Magyarfülpös templomában folytattak munkálatokat, amelyekről Ament Éva bútorfestő, a budapesti Hagyományok Háza oktatója nyújtott tájékoztatást.
Ennek előzménye, hogy Válaszúton rendszeresen tanítok bútorfestőket, így már kialakult egy hozzáértő csapat, aminek tagjaival szinte »kampányszerűen« festünk meg egy-egy mennyezetet” – mondta el Ament Éva.
egy szponzor segítségével viszont két táborban – a békéscsabaiban és a válaszútiban – már a feladatra koncentrálhattak.
A Kolozs megyei Magyarókerekén található templom kazettáit alapos kutatás után festették újra
Fotó: Hagyományok Háza
„Természetesen némi kutatómunka és alapos előkészítés előzte meg a konkrét munkát. A végeredmény húsz ember keze munkáját dicséri, azonos nyelvet beszéltünk, hiszen mindegyikük a tanítványom volt. Az elkészült anyagot átszállítottuk Magyarókerekére, az utómunkák során még kiegészítő táblákat, szegélyléceket, takaróléceket készítettünk” – tette hozzá a bútorfestő. Azt is elmondta, hogy az ötvenöt kazettából álló mennyezetet december 4-én avatták fel, az ünnepséget Kató Béla református püspök is megtisztelte jelenlétével. A magyarfülpösi rekonstrukciót az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kezdeményezte.
„Az 1642-ben épült mennyezetet festettük újra, hiszen az eredeti kazetták nagy része egy vihar következtében – a tetővel együtt – semmisült meg. Csupán öt eredeti kazetta állt rendelkezésünkre, ezeket több mint száz éve adták el a budapesti Iparművészeti Múzeumnak, majd a Néprajzi Múzeumba kerültek” – ecsetelte Ament Éva. Azt is kifejtette, hogy jelenleg a darabok a sárospataki Rákóczi Múzeumban láthatók. E kiállított tárgyakat a Néprajzi Múzeum tizenegy másik kazettával egészítette ki, de ezek eredete nem igazolt.
„Munkánk során még egy 1896-os – egy kántortanító által készített – tusrajzra támaszkodhattunk. Az engedélyek beszerzése után látogattam el Sárospatakra, ahol már színkódokat is kikeverhettem. Visszafogott színeket regisztrálhattam, s munkánk során törekedtünk az eredeti árnyalatok visszaadására” – fejtette ki a bútorfestő.
„Még nem tudjuk, hogy ezek a kazetták mikor kerülnek helyükre, mivel az Árpád-kori templom kiemelt műemlék tetőzetét nem régen újították fel, s régészeti munkákat is folyamatosan végeztek az istenházában. A tiszteletes úr nagyon lelkesen támogatott minket, s a helyszínt is ő biztosította munkánkhoz” – fogalmazott a szakember. Azt mondta, különleges élményt jelentett számukra, hogy abban a faluban dolgozhattak, ahol a kazetták végleges helyükre kerülnek, s a gyülekezettel is találkozhattak.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
szóljon hozzá!