
Fotó: Facebook/Kásler Miklós
A magyar kormány 9 milliárd forintot biztosít a 2022–2023-as Petőfi-emlékév támogatására. Ebből egyaránt 3 milliárd jut a bicentenáriumi programokra, a vidéki múzeumok támogatására, valamint az irodalmi emlékházak és emlékhelyek fejlesztésére.
2021. június 01., 12:232021. június 01., 12:23
2021. június 01., 12:332021. június 01., 12:33
„Petőfi Sándor, a költőfejedelem születésének 200. évfordulója jó alkalom méltatni, újragondolni korának eseményeit és következményeit” – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a keddi budapesti sajtótájékoztatón.
Kásler Miklós a bicentenáriummal összefüggésben annak hátterét világította meg, milyen események vezettek a 19. századi reformkorhoz. Megjegyezte, hogy Petőfi nem csak nagyszerű költő volt, de a radikálisok között megjelent a politikai palettán is. „Az 1848-as törvények tartósnak bizonyultak, és olyan viszonyok alakultak ki, amelyek biztosítani tudták Magyarország prosperitását” – fogalmazott a miniszter.
Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke hangsúlyozta: az NKA arra fog törekedni, hogy 2022-ben a megalakuló két új ideiglenes kollégium pályázatai kapcsolódjanak az emlékévhez.
Ennek kézenfekvő eszköze a kultúra, ezért fontos annak szereplőit az államnak támogatnia.
Demeter Szilárd, Kásler Miklós, Bús Balázs a keddi sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy megújul a PIM állandó Petőfi-kiállítása, összenyitják a Károlyi-palota udvarát a Károlyi-kerttel, emellett
„Petőfi sorsa és életpályája magába sűríti mindazt, amit a reformkorban az anyanyelvi kultúra megszületése, érvényesülése, a modern magyar nemzet kialakulása, kulturális intézményeink megerősödése jelentett” – fogalmazott Demeter Szilárd. Elmondta, hogy a bicentenáriumon megmutathatják, micsoda értéket képvisel a Kárpát-medencében található több száz magyar múzeum közgyűjteménye, emellett lehetőség lesz az elsősorban a reformkorhoz köthető irodalmi emlékházak és emlékhelyek megújítására is.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
szóljon hozzá!