
Ágrólszakadt ágazat. Nehéz helyzetbe kerültek a járvány miatt a könyvkiadók is, pedig a könyv fontos szellemi táplálék
Fotó: Koinónia Facebook
Mivel a könyvkiadók is nehéz helyzetbe kerültek a járvány miatt, érintettek szerint jó lenne, ha az állam és a civil társadalom támogatná a kultúrának ezt az ágazatát, ezen belül a könyvkiadást. Erdélyi kiadók vezetői a Krónikának elmondták: stratégiai ágazatról van szó, hiszen csak a tudomány, a kultúra, a könyvkiadás segítségével lehetséges fenntartani a civilizációnkat. Közben Magyarországon a kiadók kormányzati intézkedéseket sürgetnek a könyvágazat megmentésére, továbbá európai parlamenti képviselők is a kulturális szektor megsegítését célzó kezdeményezést indítottak.
2020. április 14., 08:062020. április 14., 08:06
Miként hat a járványhelyzet az erdélyi könyvkiadásra? Tekintve, hogy a könyvesboltok bezártak, elhalasztják a könyves eseményeket, vásárokat, milyen kiutat látnak a nehéz gazdasági helyzetben? – ezeket a kérdéseket tettük fel erdélyi könyvkiadók vezetőinek. Szilágyi D. Szabolcs szerint
„Állami határozat miatt előbb bezártuk a Koffer könyves kávézónkat, majd a kijárási tilalom életbelépésével egyidejűleg a vásárlóink maradoztak el a rövidített nyitva tartással még működő Könyvtér könyvesboltunkból. Az egyetlen megmaradt csatorna, az online vásárlás hatékonyságát csökkenti többek között az, hogy a különböző futárcégek fokozottan igénybe vannak véve ebben az időszakban, nehezen tudják teljesíteni a vállalásaikat” – mondta el a Krónikának a kiadó vezetője.
Szilágyi D. Szabolcs kifejtette, az otthoni munka nehézkessége és az állami intézkedések kiszámíthatatlansága miatt nehézkes terepen, de teljes erővel, minden kreativitását latba vetve dolgozik azon a munkatársi csapat, hogy házhoz szállítsák a könyvválasztás, könyvvásárlás élményét. Új futárcéggel szerződtek, a rendelést kiterjesztették telefonra és e-mailre is, remélve, hogy a közösségi médiában indított rovataiknak és a folyamatosan frissülő,
Szilágyi D. Szabolcs úgy fogalmazott, a kereskedelmi tevékenységen túlmenően az éves kiadói tervüket, közvetve pedig szerzőiket, illusztrátoraikat, fordítóikat, más külső munkatársaikat is jelentős mértékben érinti a mostani szükségállapot. „Pályázatok leadásának az időszakában vagyunk, és próféta legyen a talpán, aki példányszámokat, eladási árakat, megjelenési határidőket tud most előre megjósolni” – mondta a kiadó vezetője. Azt is kifejtette, a Koinónia huszonhét éves fennállása során több csodaszámba menő, kiemelkedő megoldás is született szükség idején.
– fogalmazott Szilágyi D. Szabolcs.
Kiemelte vásárlóik lelkesítő és ösztönző hozzáállását, amikor ötletekkel, tervekkel keresik meg őket. Vagy egész egyszerűen most ejtik meg nagy könyvbeszerzésüket, amikor nemcsak ők járnak jól vele a kedvezmények miatt, hanem a kiadónak is segítenek átvészelni ezt az emberpróbáló időszakot.
A marosvásárhelyi Lector kiadó vezetője, Gálfalvi Ágnes a Krónikának elmondta, borúlátó, hiszen úgy tűnik, gazdasági válság fenyeget, és az emberek elsősorban a luxuscikkeken – sajnos már idetartozik a könyv is – fognak spórolni. Ugyanakkor
„Az egyedüli megoldást abban látom, ha az állam és a civil társadalom támogatja a kultúra ezen szegmensét is, ezen belül a könyvkiadást. Sokan nem gondolják végig, de mégis stratégiai ágazatról van szó, és a válsághelyzetben csak a racionális gondolkodás segíthet. Jó lenne figyelembe venni, hogy a nyugati civilizáció termelte ki annak lehetőségét is, hogy járvány idején vakcinát lehessen rövid időn belül kifejleszteni, és csak a tudomány, a kultúra, a könyvkiadás segítségével lehetséges ezt a civilizációt fenntartani. A tudományos gondolkodásra, az empirikus ismeretekre az emberiségnek továbbra is szüksége van” – fogalmazott a Lector vezetője.
Mint mondta, kevesen gondolják végig azt is, hogy egy könyvkiadónak nemcsak az a szerepe, hogy nyomtatott formába hozzon egy kéziratot, hiszen ezt a nyomda végzi el. A könyvkiadó fő dolga, hogy egy irodalmi vagy tudományos művet a nagyközönség számára olvashatóvá tegyen: ahogyan a szerző megírja, az még nem biztos, hogy abban a formában „fogyasztható”. És a kiadó dolga az is, hogy illusztrációkkal, táblázatokkal lássa el a szöveget. Gálfalvi Ágnes elmondta azt is,
hiszen rövid megingás után a nyomtatott könyv népszerűsége újra visszatért, az e-könyv piaca pedig marginális.
Bár a könyvesboltok bezártak, a nyomtatott kiadványok továbbra is népszerűek
Fotó: Facebook/Dávid könyvkereskedés
Ifj. Király István bonyolult, sok összetevős függvénynek, sokismeretlenes egyenletnek látja a mostani helyzetet. „A nagy könyvkiadókonszernek – gondolok itt a Libri- és a Líra-csoportra – tudnak piackutatást végezni egy-egy kiadvány esetében. Mi, erdélyi kiadók erre a feladatra nem tudunk humán erőforrást biztosítani, mert az anyagi keretek végesek. Eddig is egyéves tervekben gondolkodtunk, és hónapról hónapra számoltuk ki a kiadások és eladások függvényét, beleértve a támogatásokat” – fejtette ki megkeresésünkre a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó vezetője. Elmondta, 2014-től kezdve – amikor megvásárolva a jogokat és a brandet a néhai Mentor Kiadótól, megalapították a Mentor Könyvek Kiadót – meggyőződése volt, hogy az olvasás és a könyvvásárlás egyfajta reneszánszát éli.
„Noha a támogatások megcsappantak a korábbi időszakhoz képest, sikerült olyan kéziratokat közkinccsé tenni, olyan könyveket kiadni, amelyekre büszkék vagyunk. S bár – mint mondtam – nem tudunk e téren piackutatást végezni, az eladások azt jelezték, igény van a kiadványainkra, igény van a könyvekre, igény van az irodalomra, arra, hogy néha költségkeretet félretéve olyan minőségben adjunk ki könyveket, amelyek megállják a helyüket a mindenkori magyar könyvpiacon” – ecsetelte a kiadó vezetője.
Hozzátette, szándékosan hangsúlyozza, hogy „mindenkori”, hiszen az erdélyi boltokon kívül a magyarországi hálózatokat (kis- és nagykereskedőket) is el kell látni.
– állapította meg ifj. Király István. Hozzátette, azt sem lehet tudni, hogy akik olvasnak, frissen vásárolt vagy már régóta polcon heverő könyveket ütnek-e fel. „Amiről szintúgy nem lehet képünk, az az, hogy lesz-e miből könyvet vásárolni. Szóval nem is a könyves szemlék elnapolása a legfőbb probléma. Ezek szükséges, észszerű lépések voltak. És biztos vagyok benne, hogy amikor újra lesznek könyvvásárok, könyvfesztiválok, semmivel sem lesz kevesebb érdeklődő, mint korábban. Legfeljebb a vásárlókeret lesz szűkebb (rövid távon), de idővel minden helyre áll, és elképzelhető, hogy elértéktelenednek hamis aranyak, és a könyv lesz az igaz érték” – reménykedik a marosvásárhelyi kiadó vezetője.
A magyarországi Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) – amelynek több erdélyi kiadó is tagja – hathatós kormányzati intézkedéseket sürget a könyvágazat megmentésére. Gál Katalin, az MKKE elnöke levélben fordult Demeter Szilárdhoz, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztoshoz, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkárhoz és Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez, ismertetve a könyvágazat kritikus helyzetét. Levelében azonnali kormányzati intézkedéseket sürget, konkrét intézkedési tervet javasol a könyvágazatban tevékenykedő munkaadók, munkavállalók, könyvszakmai vállalkozások megsegítésére.
– áll a levélben. Az intézkedések közt szerepel a mindkét oldalt (munkaadó és -vállaló) érintő közterhek, adók fizetésének felfüggesztése az év végéig, a nettó minimálbér biztosítása valamennyi alkalmazott munkavállaló részére, megkülönböztetett gazdasági mentőöv összeállítása a könyvszakmában legalább 5 éve működő mikrovállalkozások – ezek legtöbbször családi vállalkozások – részére. Az egyesülés tagjai kérik a nyílt könyvkiadási pályázati lehetőségek bővítését, a pályázható támogatás összegének jelentős emelését.
Közben európai parlamenti képviselők is kezdeményezést indítottak az európai művészek és a kulturális szektor megmentésére. Az MKKE honlapján idézte Niklas Nienaß és Salima Yenbou nyílt levelét, amelyben a képviselők több, a kulturális ágazat szereplői számára fontos intézkedés meghozatalát és támogatását sürgetik a koronavírus-járvány kapcsán, így a kulturális és kreatív szektorok (CCS) anyagi támogatását, a szabadúszók szociális támogatásának lehetőségét, a kis- és középvállalkozások különböző típusú támogatását (pl. adócsökkentés, hitel, bevételkisesés-támogatás, támogatás a vissza nem téríthető költségeikre), valamint olyan fiskális intézkedések meghozatalát, amelyek csökkentik a forgalomtól függő nyomását a szektoron. A járvány elvonulása után javasolják egy csomagterv elkészítését a tagállamok számára, amely biztosítja, hogy a kulturális és kreatív szektorok megbirkózzanak a válság hosszú távú következményeivel.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
1 hozzászólás